KISGAZDÁK BLOGJA

Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdése a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszterhez az Országgyűlés október 19-i ülésnapján.

Kékkői Zoltán

Erdős Norbert országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdése az Országgyűlés október 19-i ülésnapján.

ELNÖK: Erdős Norbert, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek: "Mi lesz az M44-es út sorsa?" címmel. Képviselő urat illeti a szó.

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Számtalanszor tettem már fel kérdést a 44-es út kapcsán az ön elődjének és önnek is, és most újra itt állok ön előtt, hogy megkérdezzem, mi lesz a hangzatos ígéretekből, mikor lesz a 44-es főút valóban gyorsforgalmi. Most a költségvetés tárgyalásának idején sok mindenről szó van, beszélhetnénk a bajba jutott önkormányzatokról, a csőd szélén álló államháztartásról, de nem hallgathatunk a Békés megye szempontjából oly fontos útfejlesztésekről sem. Legutóbb a vasútvonalak kapcsán intéztem önhöz kérdést, most ideje a közutakról is szót ejteni.

A tovább mélyülő gazdasági válság közepette a miniszterelnök nem a válságot próbálja enyhíteni, hanem inkább európai körútra indult, amelynek során több mélyen elítélendő nyilatkozatot is tett. Egyrészt félrevezette tárgyalópartnereit azzal, hogy az ország helyzetéről a valóságosnál sokkal szebb képet festett, másrészt egyértelművé tette, hogy az ország érdekével szemben a külföldi tőke érdekeit szolgálja.

"Nincs esély arra, hogy ez a konglomerátum (amely egyre kisebb, de van és még mindig mérhető a beágyazottsága) a maga liberális attitűdjein változtasson. Ez a párt az 1994-es Békesi, Vitányi árulástól kezdve nem volt baloldali párt. Csak reméltük, hogy visszaterelhető a baloldali útra."

A szocialisták zsákutcában címmel közölt elemzést az MSZP „harmadikutas", reformkörös hagyományú belső ellenzékéről Pelle János a hvg.hu-n. A szerző úgy véli: „nagy ára volt annak, hogy, hogy az MSZP a rendszerváltás után még közel két évtizedig »óriáspárt« maradt, jórészt birtokolva és felhasználva az elődpárt, az MSZMP infrastruktúráját, vagyonát és kapcsolatrendszerét". És idéz egy régi reformköröst, Novák Zoltánt, aki 2005-ös munkájában (Az MSZP Budapesti reformköre - A reformköri mozgalom szerepe a magyarországi rendszerváltásban) így írt az állampárt utolsó és egyben az utódpárt első, 1989 októberi kongresszusáról: „Az MSZMP/MSZP kongresszusán a reformköri mozgalom - támogatóival együtt - többségbe került, tehát elfoglalta a pártot; most már ténylegesen minden lehetőségünk megvolt, hogy hirdetett elveink és az ezt eddig megvalósító cselekedeteink alapján tevékenykedjünk továbbra is.

A magyar társadalom súlyos és mélyülő válságban van. Széthullóban lelki, erkölcsi, szellemi talapzata, roncsolódóban fizikai teste, népesedése és egészsége, anyagi újratermelési rendszerei idegen erők ellenőrzése alá kerültek. A végzetes lepusztulás elkerülése azonnali cselekvést kíván. Ahhoz azonban, hogy cselekedni tudjunk, először elbeszélhetővé, majd megbeszélhetővé kell tenni a helyzetet és a teendőket, mert az e nélkül meginduló cselekvés csak anarchiába vezet.

Lehet a nép ellenére kormányozni, de az olyan kormányokat, amelyek megrövidítik az embereket, eléri a végzet – mondta el Orbán Viktor a Fidesz 1956-os forradalomra emlékező ünnepségén, Nagytétényben. A zászlóavatásra utalva kijelentette: a mostani alkalom egy új küzdelem kezdete is.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 369 ezer gyermek részesül valamilyen kedvezményes étkeztetésben, ebből 204 ezer gyermek ingyen étkezik. Azonban az önkormányzatokat is érintő kormányzati megszorítások következtében végveszélybe kerülhet a rászoruló gyermekek kedvezményes étkeztetése. Ugyanis kormányzati elképzelések alapján harmadára csökkentenék a rászorulók ingyenes étkeztetésére szánt támogatást.

Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőnk parlamenti felszólása az Országgyűlés október 13-i ülésnapján.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában szereplő kitételeknek megfelelően a kormány kialakítja és a KSH-val közös felelősségben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyűlés elé terjeszti az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a megtett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról szóló jelentést.

Hazaértek nemrég a lehetetlennek tartott túra résztvevői, a három magyar lovasból ketten - elképesztő sportteljesítményt vittek véghez, közel hétezer kilométert utaztak nyeregben. Az utazók így kívánják felhívni a figyelmet a sztyeppei népek elválaszthatatlan testvériségére.

A napokban érkezett meg Várpalotára az a maroknyi csapat, amelynek tagjai egyedülálló teljesítményükkel közel hétezer kilométert lovagoltak fél év alatt Kazahsztánból Magyarországra. Csepin Péter, Zsolnai Gábor és Szalka Balázs XVI. századi, korhű ruházatban, felszereléssel, a székesfehérvári huszárok kíséretében lovagoltak be a város központjában álló Thuri-vár udvarára. A kapuban Németh Árpád polgármester kenyérrel, sóval és palotai vízzel köszöntötte az utazókat. A vándorok a nyeregben maradtak mindaddig, míg a fogadásukra összegyűlt emberekkel közösen elénekelték himnuszunkat. A hangulatos ünnepségen a lovasokat zenészek, hagyományőrzők, családtagok, barátok köszöntötték, majd az utazók élménybeszámolót tartottak útjukról. Csepin Péter, a neves lovastúrázó, a csoport vezetője lapunknak elmondta, hogy az "Aranyembertől Atilláig - történelmi lovasút" elnevezésű vállalkozás alapgondolata szerint a kazahokban és a magyarokban máig él az íjfeszítő népek testvériségének tudata, s e közösségi gondolat összekapcsol minket a hunokkal, szkítákkal, turkokkal, kunokkal is, a kazah sztyeppéken át a Nagyalföldig. A hagyományőrzők szerint Atilla a hunok legnagyobb, s egyúttal a magyarok első királya volt, nevének hallatára egyszerre dobban meg az ősi nomád civilizáció leszármazottainak szíve. Ugyanilyen tisztelet jár az Aranyembernek, a független Kazahsztán nemzeti jelképének. Az egykori papkirályt minden olyan nép uralkodójának ismeri el, akikben él a szkíta származás tudata. A kazah-magyar hagyományőrző lovastúra a sztyeppei népek - régészeti emlékekben megjelenő, s a kultúrában megőrzött - összetartozására hívja fel a figyelmet.

Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőnk napirend utáni hozzászólása.

Kékkői Zoltán

Erdős Norbert, országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdést intézett a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez: "Miért megszüntetni akarják a szárnyvonalakat, amikor fejleszteni kellene őket?" címmel az Országgyűlés október 12-i ülésnapján.

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A hírek szerint a vonalbezárások az amúgy rossz közlekedési állapotban lévő Békés megyét is érintenék, ami elfogadhatatlan. Békés megye az egyetlen, amelyet nem érint autópálya, gyorsforgalmi út, és az alacsonyabb rendű útjai katasztrofális állapotban vannak. A vasúti szárnyvonalak lezárása megadná a megyének a végső kegyelemdöfést. Békés megye határ menti területen fekszik. A trianoni szerződéssel, miután a magyar vasúthálózat 62 százalékát elveszítettük, a békésiek el lettek vágva a főbb, keleti irányú vasútvonalaktól.

Czira Szabolcs országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdést intézett a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez "A kormány milyen intézkedéseket tesz, hogy az önkormányzatok pályázatai ne ütközzenek állami tulajdonú cégek által az útjukba gördített akadályokba?" címmel az Országgyűlés október 12-i ülésnapján.

DR. CZIRA SZABOLCS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Még fél éve sincs, hogy írásbeli kérdéssel fordultam Hónig Péter miniszter úrhoz, amelyben azt tudakoltam, megakadályozhatja-e egy magyar állami tulajdonban lévő közútkezelő társaság egy magyar önkormányzat által nyert pályázat megvalósulását. Akkor a miniszter úr azt a választ adta, hogy a magyar állam tulajdonában lévő közútkezelő társaság semmi esetben sem akadályozza és akadályozhatja meg egy magyar önkormányzat által elnyert pályázat megvalósulását.

Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdést intézett az Országgyűlés a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: "Milyen tervei vannak a környezetvédelmi és vízügyi tárcának arra nézve, hogy hazánk természetes vízkincsét felhasználva növekedjen az öntözött termőföldek összterülete?" címmel.

Kékkői Zoltán

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vezetői tanácskoztak a választási felkészülés jegyében Kerekegyházán, egyúttal értékelték az egész ország számára súlyos veszélyeket rejtő szocialista költségvetést. "Az ország gazdasága, pénzügyei és állami intézményei háborús pusztítás nyomait viselik magukon. Azt a többséget, akik nem látják a kiutat, fel kell rázni, utat kell mutatni nekik az ország reménytelen helyzetéből - mondta a Fidesz országos választmányának elnöke az értekezletet követő lakossági fórumon.

Dr. Turi-Kovács Béla

"A Bajnai-csomag tönkreteszi a magyar vidéket" - címmel tartott lakossági fórumot Kerekegyházán a Fidesz és a Kisgazda Polgári Egyesület - Kisgazda Polgári Szövetségpárt (Kisgazdák).

Turi-Kovács Béla, a Kisgazdák elnöke úgy fogalmazott: jelenleg az ország kifosztásának beteljesülése zajlik. "Ez a magyar költségvetés arról szól, hogy mindent elvonni amit még el lehet. Tartalékolni sok százmilliárd forintot ilyen adósságállomány mellett arra, hogy az utolsó pillanatban még osztogatni lehessen, hogy akit még lehet, azt meg lehessen téveszteni.".

A közgazdászok többsége egyre többet beszél arról, hogy miként lehetne minél előbb beindítani a gazdasági növekedést, amit a GDP-vel mérünk. Ez azonban nem jó mutató. Figyelembe veszi például a külföldi cégek profitját, de nem számít bele az az érték, amely akkor keletkezik, amikor az édesanya otthon tanítja gyermekét, vagy gondozza, ha beteg. Viszont minél több profitot termelnek a külföldi cégek, annál jobban nő a GDP. Akkor is, ha a profitot a cégek elviszik az országból. Éppen ezért a kormányok teljesítményét sem lehet egyedül azzal mérni, hogy hivatalban töltött idejük alatt milyen gyorsan nőtt a bruttó hazai termék. Növeli például a növekvő kamionforgalom által lebonyolított bővülő szállítási tevékenység, amely egyben rongálja az utakat és szennyezi a levegőt. A légszennyezés árt az embereknek, ezért rontja életminőségüket. De növeli az is, ha a bankok növekvő hitelezése miatt az emberek eladósodnak. Ennek romboló hatásait éppen most, a válság alatt láthattuk.