Erdős Norbert országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdése az Országgyűlés 2009. szeptember 28-i ülésnapján.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Korábban már intéztem kérdést önökhöz írásban is a magánnyugdíjpénztárak befizetéseinek értékállóságával kapcsolatosan, miszerint az elmúlt időszakban a pénztári tagok rengeteget veszítettek a befizetett összegeikből. Közülük sokan voltak, akik nem önkéntesen választották a magánnyugdíj-pénztári tagságot, hanem a törvény kötelezte őket rá. 2004-ig nem is volt ezzel probléma, mivel az állam addig garanciát vállalt a befizetéseik értékállóságáért. Ezt azonban a Medgyessy-kormány egy tollvonással megszüntette. A tagok az idén megdöbbenve tapasztalták, hogy közel 30 százalékos veszteséget szenvedtek, ami azt jelentette, hogy körülbelül négyéves befizetésük tűnt el egy szempillantás alatt. Nekik akkor nem volt más választásuk, őket kötelezték a tagságra, de semmiféle garanciát nem kaptak az állítólagos nyugdíjalapjuk biztonságáért.
Önök a válaszukban azt írták, hogy a 2008-as veszteség csupán virtuális, a gyakorlatban nem realizálódik, azonban a pénztártagok nem csupán virtuálisan fizették be a pénzt, mivel minden hónapban levontak 8 százalékot a fizetésükből. Önök a hozamgaranciát csak a 2010-es évtől kívánják bevezetni, aminek nagyon örülök; de ami ebben számomra kissé furcsa, hogy önök a hozamgaranciát már a következő kormányok nevében vállalják, és azt a látszatot keltik, hogy amíg szocialista kormány van hatalmon, addig nincs garancia, de bátran felvállalják a hozamok garantálását, ha azt másnak kell majd kifizetni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Miért nem vállaltak felelősséget az elmúlt öt esztendőben a magánnyugdíj-pénztári befizetésekért? Miért nem folyamatos a garancia, miért csak a kifizetésekkor kompenzálnak?
Tisztelettel várom válaszát.
ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! A hozamgarancia rendszerét az Országgyűlés éppen nem olyan régen határozta meg egészen pontosan. Az ön által is elmondottakból azt gondolom, egyértelmű, hogy itt félreértésről van szó, ezért szeretném ezt pontosítani. A rendelkezések értelmében ugyanis a jövőben a nyugdíjasoknak a pénztárak garanciaalapja a pénztártagság teljes időszakára garantálja a befizetések reálértékének megőrzését. Tehát a teljes felhalmozási időszakról van szó; nem a jövőről, a teljes felhalmozási időszakról. Azaz nemcsak a jövőről tehát, hanem a magánnyugdíjpénztár 1998. évi indulása óta teljesített valamennyi befizetésről. A szabályozás tehát teljes körű biztonságot ad 2010 előttre is. Egyébként szeretném hangsúlyozni, hogy a hozamgarancia nem az egyes kormányok terhe, valami félreértés van itt, a szükségessé váló költségeket a pénztártagok közössége teremti meg, az állami költségvetés készfizető kezessége kizárólag a garanciaalap fizetésképtelensége esetén érvényesíthető.
Azzal kapcsolatban, amit még képviselő úr elmondott, szeretném kiemelni, hogy a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokat érintő ez évi folyamatok nem úgy alakultak, ahogy ön említi. A jelenlegi helyzet pontosan a mi jelzéseinket támasztja alá, hogy egyetlen év magánnyugdíj-pénztári befektetési vesztesége tényleg egy virtuális veszteség, mert ha megnézzük az idei eltelt nyolc hónap adatait, akkor látható, hogy a pénztártagok a tavalyi évi veszteség döntő részét már visszanyerték. Tehát így a 2008. évi kedvezőtlen hozamok várhatóan semmilyen kedvezőtlen hatást nem fognak gyakorolni a jövőbeni járandóságaikra. A tőkepiacok aktuális fejleményei azt is valószínűvé teszik, hogy a hozamgarancia-törvényben biztosított jövőbeni érvényesítésre valójában nem lesz szükség.
Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.
(parlament.hu)