KISGAZDÁK BLOGJA

A Kisgazda Polgári Egyesület - KPE országgyűlési képviselői az új kormány hivatalba lépéséig föld eladási és tartós bérbeadási moratórium elrendelését kezdeményezték az Országgyűlésben, amelyet a parlamenti többség elutasított. Ezt követően lát e esélyt a magyar föld védelmére?

A választási küzdelem előkészítésének jegyében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisgazda vezetők Törökszentmiklóson megbeszélést folytattak.

A választókerületekben a választási kampányért felelős személyek kijelölése megkezdődött, a Kisgazdák a megyében szervezetten készülnek a várhatóan a szocialisták részéről elkeseredett és mocskolódó kampány leküzdésére.

Solymosy József, Fejér megye 4.sz. választókerület kisgazda vezetőjének 2009. október 23-iünnepi beszéde.

Solymosy József

Elment Bodnár Laci is. Gyorsan, alig hatvan évesen. A Mutyi Magyarország jeles áldozata. Igazi Kisgazda. Hűséges barát és eszmetárs.Beáldozott közkatona.

Közeledik az országgyűlési képviselőválasztás ma még bizonytalan időpontja, máris megjelennek a próbálkozók, a kísérletezők, és persze a szélhámosok is.

Úgy tűnik, két választás között szitokszó a kisgazda, a választáson meg kívánatos. Mi, akik a Fidesz Szövetség kisgazdái vagyunk, szívesen olvasunk időnként olyan híreket, mint amilyeneket legutóbb a delmagyar.hu honlapon tettek közzé:

Akár egy forintért is átadná Gyula szocialista vezetése az Almásy-kastély üzemeltetését – arra hivatkoznak, hogy a város már nem tudja fenntartani az intézményt. A Fidesz szerint a helyi MSZP az épület privatizációját készíti elő. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyáron az Almásyn kívül kilenc kizárólagos állami tulajdonú kastély piaci hasznosítására már kért engedélyt a kulturális minisztertől.

A műemlékvédelmi törvény előírja a Gyulai Várfürdő mellett álló Almásy-kastély kizárólagos állami tulajdonban tartását. Az 1800-as évek elején épült kastély ingyenes használati jogán eredetileg a Békés Megyei Önkormányzat és a Gyulai Önkormányzat osztozott. A megye lemondott a jogról a város javára, hogy a Gyulai Önkormányzat könnyebben hasznosíthassa a több mint fél évtizede üresen álló ingatlant.

Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés Fideszes elnöke elmondta: megdöbbentő lenne, ha a gyulai önkormányzat árulni kezdené a kastélyt, mert „eddig úgy tűnt”, hogy valamilyen fejlesztési cél volt. „Kicsit trükkösnek érzem most a polgármester asszony hozzáállását” – tette hozzá.

A magyar gazdák versenyképességét is befolyásolja, hogy évek óta tisztázatlan a génmódosított (GM-) növények kérdése az Európai Unióban. Az egyetlen, Európában is termesztésre engedélyezett GM-kukoricafajtára nálunk határozott moratórium van érvényben, amelyhez ma már az EU egyre több országa csatlakozik, és Romániában is hasonló lépésen gondolkodnak – tudta meg a Világgazdaság Rodics Katalintól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás-osztályának vezetőjétől.

Van akinek mégis szabad?

„A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány hatalmi struktúrája a legkorruptabb”

Anyagi ösztönzést kapnak azok a munkavállalók, akik jelzik az állam megkárosítását a korrupcióellenes törvénycsomag tervezete szerint. Bajnai Gordon ismertette tegnap a javaslatot, és bejelentette, hogy létrehozzák a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt. A Fidesz hiteltelennek tartja, hogy pont azok a döntéshozók akarnak elfogadtatni egy ilyen csomagot, akik kormányzásuk alatt a legkorruptabbaknak bizonyultak. Bogár László közgazdász szerint „a szekrények ma már nem egy-egy csontvázat, hanem temetőket rejtenek”.

... sötét erő ...

Antikorrupciós csomagot készít az igazságügyi kormányzat – jelentette be a tárca MSZP-s államtitkára. Már az elnevezés is nagyon tetszetős: a latin szóösszetétel azt jelzi, hogy itt komoly dologról van szó. És tényleg: a szocialista párt szakértő kabinetje az egész országot elborító visszaélések, vesztegetések ellen kíván fellépni. Avarkeszi Dezső szerint a kormány küzdeni fog, mégpedig működésének végső pillanatáig, utolsó leheletéig.

November 4-én nemcsak az 1956-os Szent Forradalmunk gyalázatos eltiprására, hanem egy 11 évvel korábbi élni akarást, bizakodást idéző nagy eseményre is kell emlékeznünk: 1945. november 4-én a viharos belpolitikai előcsatározások után megtartott nemzetgyűlési választásokon, (a vörös megszállás ellenére!) a magyar nép, főként annak nemzetmegtartó törzse, a magyar parasztság döntő többsége NEM-et mondott a kommunizmusra, amely egyben IGEN-t jelentett egy olyan demokratikus Magyarország megteremtésére, amely egyaránt megálljt parancsolt a moszkovita „exportőrök” által erőszakolt vörös pestis hazai terjedésének és a néptömegeket ugyancsak kiszipolyozó világkapitalizmusnak, a nemzetközi nagytőke központjaiból vezényelt „liberális” fedőnevű kozmopolitizmusnak.

Az egymásra találás, az eszmélés és a nemzeti öntudat felébredésének napja volt 1956. október 23. - jelentette ki Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület-Kisgazda Polgári Szövetség országos elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese Nyírbogáton pénteken. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke pedig arról szólt, hogy új nemzeti egység kell, amelynek jelszava: márciustól újra kezdjük.

Dr. Turi-Kovács Béla

Tisztelt Miniszter Úr, tisztelt Elnök Úr, tisztelt Képviselő Úr, tisztelt megyei és városi Képviselő Testület, tisztelt közméltóságok, kedves békésiek köszöntöm Önöket, kiemelt figyelemmel az 56-os hősöket és azok leszármazottait!

Azért gyűltünk most össze, hogy együtt emlékezzünk meg nemzeti ünnepünkről, október 23-ról. Arról az ünnepről, amely évről évre oly sok vitát kavar, és amely oly sok kérdést vet fel még mind a mai napig. Éppen húsz éve annak, hogy Szűrös Mátyás az országgyűlés elnökeként ezen a napon az Országházban kikiáltotta a köztársaságot ezzel lehetőséget adva arra, hogy a következő év tavaszán végre szabad választásokon dönthessen a nemzet arról, hogy milyen mederbe akarja terelni országa és saját maga sorsát. Két évtized telt el azóta, és az akkor felmerült igény továbbra is ott munkál az emberekben, mert az akkor elkezdett folyamat a legtöbbünk számára lezáratlannak tűnik.

Balogh József országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdést intézett a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez az Országgyűlés október 19-i ülésnapján.

BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országház falai között több ízben szóltam már a homokhátsági gazdálkodók nehéz helyzetéről. Ezek a gazdák, akik a földet hagyománytiszteletből, szeretetből, még ráfizetés árán is megművelik, tiszteletet, megbecsülést, támogatást érdemelnének. Ehelyett azonban a kormány folyamatosan növeli terheiket, sőt újabbakat rak rájuk, a vízgazdálkodással kapcsolatos gondjaik ügyében pedig hiába szólalok fel évek óta, a hatalmat gyakorlók nem hajlandók tudomást venni ezekről.