Az országot most irányítók nem sokat tudnak a versenyképesség lényegéről. Erről mindig az jut eszünkbe, hogy úgy leszünk versenyképesek, ha minél olcsóbbak vagyunk a külföldi tőke számára. Vagyis ha alacsonyak a bérek és az adók, és a külföldiek még adókedvezményt, sőt támogatást is kapnak. Gondoljunk csak a gumigyárakra, a Mercedesre, és legutóbb az E.ON-ra. Valamennyien tetemes összegű állami segítséget kaptak. Csakhogy a piacgazdaság jellemzője az, hogy a cégek egyenlő esélyekkel versenyeznek. Ezért sikerük forrása nem az, hogy mekkora állami támogatást és adókedvezményt kapnak, hanem hogy milyen minőséggel, árral és szolgáltatási színvonallal jelennek meg a piacon. A vevők kegyeit továbbá – a jó minőségen, kiváló szolgáltatásokon és kedvező árakon kívül – etikus üzleti magatartással és a társadalommal szembeni felelős viselkedéssel keresik. Nemzetközi elemzések szerint azon országok gazdasága tud csak tartósan versenyképes lenni, amelyekben piac– és vevőorientált, etikusan viselkedő és társadalmi felelősséget vállaló cégek működnek.
Az IMD svájci gazdaságkutató intézet legfrissebb, 57 országra kiterjedő elemzése szerint a cégek etikus viselkedése és társadalmi felelősségvállalása szempontjából mi az 56. helyen vagyunk. A cégek csak Oroszországban viselkednek etikátlanabbul, és Argentínában felelőtlenebbül, mint nálunk. Nem csoda, hogy a vevői megelégedettség tekintetében is csupán az 51. hely jutott nekünk. Meg kell említeni, hogy a kutatók csak a nagyvállalatok gyakorlatát vizsgálták, azok többsége pedig nálunk külföldi tulajdonban van. Ezért kijelenthetjük, hogy éppen a magyar kormány által kivételes előnyökhöz juttatott külföldi cégek nem versenyeznek igazán a vevőkért. Jó eredményeiket elsősorban az alacsonyan tartott bérekkel és a kormánytól kapott kedvezményekkel érik el.
Nézzünk két konkrét példát! Egy cég vezetője mesélte el nekem kiábrándító kalandját a Magyar Telekommal. A legelső kérdés persze, hogy miért "magyar" egy külföldi cég, de most ezt ne feszegessük. A cég internet-előfizetését akarta áthelyezni egyik telefonvonaláról a másikra. A Telekom azonnal megszüntette az internetkapcsolatot, de nem helyezte át azt azonnal a másik telefonra. A cég ettől kezdve megbénult, nem tudott továbbdolgozni. Rendszeres érdeklődésére ugyanazt a választ kapta: dolgoznak az áthelyezésen. Több nap elteltével megtudta, hogy – valamilyen műszaki probléma miatt – nem lehet az internetet a másik vonalra áthelyezni. Ekkor azt kérte, hogy helyezzék vissza az internetet az eredeti vonalra. Ezek után hosszú ideig ismét nem történt semmi. A kárvallott cég közben továbbra sem tudott vevőivel kapcsolatot tartani. Végül a visszahelyezés a tizedik napon történt meg. Azt, hogy mi tartott ennyi ideig, nem lehetett kideríteni. Elnézést sem kért senki. A cég tulajdonosa kénytelen volt azt a következtetést levonni, hogy a nálunk hatalmas nyereséget termelő Telekomot egyáltalán nem érdekli, vevőjének mekkora problémát okoz. Ez a társadalmi felelőtlenség tipikus példája.
Érdemes lenne megvizsgálni, hogy mennyi adókedvezményt kapott eddig a Magyar Telekom, továbbá, hogy mekkora közvetlen és közvetett állami támogatásban részesült. Valószínű, hogy nem kis összegről van szó, amelyet jobb lett volna például a hazai kis- és közepes cégek megerősítésére, oktatásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítani. A Telekomnak pedig a nyereségét a vevők tisztességes kiszolgálásával, nem pedig a még mindig meglévő monopolhelyzete kihasználásával és állami kedvezményekkel kellene megtermelnie.
Az etikátlan üzleti viselkedésre a Családi Ház újság akciója a jó példa. A lap csomagban kínált három kiadványt. A címlapon a 2009/2-es szám volt látható. A csomag kibontása után azonban kiderült, hogy a címlap csupán egyetlen lap volt, és arra nyomtatták a 2009/2-es számot. Belül viszont régi, korábbról megmaradt 2008/1-es és 2008/6-os lapokat talált az érdeklődő. Ez tulajdonképpen a vevők nyilvánvaló becsapása.
A példákat folytathatnánk. A lényeget azonban már most is megfogalmazhatjuk. Nem működhet jól a piacgazdaság ott, ahol a vevőt semmibe veszik, sőt be is csapják. Az ilyen országban nincs valódi verseny, mert ha az lenne, akkor az ilyen cégek nem tudnának tartósan a piacon maradni. A tisztességes piaci verseny feltételeinek megteremtése és a tisztességtelen magatartással szembeni fellépés pedig a mindenkori kormány feladata. A mostani kormány azonban ehelyett a külföldieknek juttatott támogatások miatt tovább torzítja a piaci viszonyokat. Ennek valószínű oka, hogy tagjai saját vállalkozásaikat sem kiváló piaci munkával, vevőorientáltan és etikus üzleti magatartással tették jövedelmezővé. Gondoljunk csak a Kóka-, Gyurcsány-és Bajnai-üzletbirodalom keletkezésére és működésére! Márpedig ameddig az etikai normák tiszteletben tartása és a társadalmilag felelős viselkedés nem válik általánossá, addig a versenyképesség javulására sem számíthatunk. Ehhez azonban értékrendváltozásra, ahhoz pedig kormányváltásra van szükség.
Csath Magdolna
