A burgonyatermesztési költségek jelentősen megemelkedtek egy év alatt, a tőkehiány miatt pedig elmaradnak a fejlesztések, ráadásul tavaly nehezen lehetett értékesíteni a termést. Ezért átmenetileg sok gazda felhagyott a termesztéssel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a termelők az idén már nem juthatnak hozzá az európai uniós földalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez.
Tarthatatlan, hogy a kiskereskedelmi láncokba eljutó, nagyjából százforintos kilogrammonkénti burgonya termelői ára mindössze 25 forint. Erre rakódik rá a húszforintos mosási, csomagolási, az ötforintos fuvar, a tízforintos forgalom utáni visszatérítés költsége és az ötforintos nyereség, ami összességében mintegy 65 forintos átadási árat eredményez. Ezt terheli még a 16-16 forintos kiskereskedelmi árrés és az általános forgalmi adó – mondta lapunknak Szentirmay András, az Országos Burgonyaszövetség és -terméktanács elnöke.
A múlt évi időjárás kedvezett a burgonyatermesztésnek, kiemelkedően nagy, hektáronkénti 24,5 tonnás átlaghozamot értek el a magyar gazdák, ami csaknem harminc százalékkal haladta meg a 2007-es hozamot. A túlkínálat miatt azonban a termelői árak az előző évihez viszonyítva harminc százalékkal estek, harminc forint alatt maradtak. Volt olyan gazda, aki 24 forint alatt kényszerült értékesíteni áruját, miközben a burgonya önköltségi ára harmincnyolc forint körül alakult. A vetésterület harmadát érinti, és a nagyobb parcellán gazdálkodókra jellemző, hogy terményük felvásárlására keretszerződést kötnek, a megállapodás azonban mégsem nyújt teljes garanciát, mert nem tartalmazza, hogy mekkora mennyiséget és milyen áron vásárolnak fel a gazdától. A termelők nagy többsége nem tudja, hol értékesíti majd a megtermelt burgonyát.
A terméktanács elnöke szerint az idén várhatóan négy-öt százalékkal 23 ezer hektárra csökken a hazai vetésterület, mert a gazdák tavaly nehezen tudták eladni a burgonyát, ezért sok termelő abbahagyja átmenetileg a termesztést.
Szentirmay András tart attól, hogy a gazdasági válság miatt a szükséges fejlesztések az idén vagy teljesen elmaradnak, vagy a háttérbe szorulnak a hiányzó tőke miatt. Ilyen például az elavult gépek cseréje, új tárolók építése, vagy a feldolgozó gépsorok modernizálása.
További gond, hogy a burgonyatermelők ebben az évben már nem juthatnak hozzá az uniós földalapú támogatás magyar nemzeti kiegészítéséhez, mert a kormány a megszorító intézkedések bevezetésével elvonta azt. Így a hektáronkénti negyvenezer forintos támogatásból a burgonyatermesztők csak harmincezer forintot kapnak meg.
A kiadások viszont egyre nőnek: tavaly egy hektár krumpli termesztésének átlagos költsége 1,97 millió forintot tett ki, míg az idén már 2,27 milliót kell kiadniuk a gazdáknak. A műtrágya nyolcvan százalékkal, a tárolás negyedével, míg a traktorüzem költségei tizenöt százalékkal emelkednek.
Az olcsóbb krumplit vetik
|  |
Tavaly Magyarországon 23 600 hektáron termeltek krumplit, három százalékkal nagyobb területen, mint 2007-ben. Az elmúlt húsz évet vizsgálva, az 1990-es 44 ezer hektáros termőterület 1997-ig töretlenül emelkedve elérte a 63 ezer hektáros tetőpontot, majd 2006-ig a 21 350 hektáros mélypontra zuhant, ahonnan emelkedés tapasztalható. Tavaly 578 200 tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, csaknem harminc százalékkal többet, mint 2007-ben. A rendszerváltáskor 750 ezer tonna krumpli termett, ami a kilencvenes évek közepére 1,1 millió tonnára emelkedett. A mélypont 2003-ban volt: 390 ezer tonna. A hektáronkénti termésátlag tavaly 24,5 tonnát tett ki, ami harmadával volt több, mint a kedvezőtlen időjárású 2007-es évben. Húsz éve a terméshozam alig érte el a 17 tonnát, a két mélypont 12,77 és 13,75 tonna volt 1994-ben, illetve 2003-ban. A vetőburgonya 2004-ben még csaknem kétezer hektáron termett, mára ez a tizedére mérséklődött. A gazdasági válság miatt a termelők többsége a minőségi, drágább vetőburgonya helyett az olcsóbb vetőkrumplit választotta, ami rosszabb termésátlagot és árbevételt eredményez.
Osztályokba sorolva
A több mint hatvanfajta burgonya közül hazánkban tizenhármat termesztenek, azon belül is leginkább a dezirét, a kondort és a kleopátrát. Néhány kiskereskedelmi üzletben már betűkkel ellátott típusokba sorolják a burgonyákat, attól függően, hogy sütni vagy főzni valók. A típusú, avagy salátának való fajta a somogyi kifli, amelynek keményítőtartalma közepes, mégsem fő szét, kemény húsú, nem lisztes. Majonézes és hagymás salátákhoz és héjában sütve is elsőrangú. B típusú, azaz főzni való fajták: hópehely, góliát, lorett, kánkán, luca XL, balatoni rózsa, katica, démon, ezek nem főnek szét, elsősorban főtt és rakott burgonyának, levesnek, főzeléknek ajánlottak, töltött burgonyának is kiválók, paprikás krumplihoz, dödölléhez, nyírségi gombócleveshez is ezek valók. C típusú, azaz sütni való fajták: white lady, vénusz gold, rioja, amelyek magasabb keményítőtartalmúak, lisztesek, könnyen szétfőnek. Hasábburgonyának, pürékhez, tésztákhoz remekek. Ezekből készülhet például a burgonyakrémleves, de ilyet vegyünk pogácsához, szilvás gombóchoz is. A magyar burgonyának már logója is van, amelyet csak az arra érdemes termelők tehetnek rá termékeikre. Ezzel is támogatják azt a törekvést, hogy a hazai üzletekben minél több magyar termék legyen.
Szomjazó növények
A burgonya termőterületének csak nyolcadát, háromezer hektárt öntöznek Magyarországon, pedig a krumpli csak öntözéssel ad igazán jó termést. Ezen az arányon javíthat, hogy 2008 óta negyven-ötven százalékos öntözésfejlesztési támogatásra is lehet pályázni. A tárolókapacitás kétszázezer tonna, ezért a burgonyát betakarítása után azonnal eladják, ám olcsóbban, mintha raktározás után értékesítenék, ez pedig letöri az árat. Tavaly ősztől a kertészeti technológiák korszerűsítését célzó uniós pályázattal 35 százalékos támogatáshoz juthatnak a gazdák. A termesztés eszközigényes, ráadásul speciális gépekre van szükség. A burgonyaültető vagy -betakarító gépek, amelyeknek ára több mint harmincmillió forint, más növényeknél nem alkalmazhatók. Július 15-ig lehet benyújtani azt a pályázatot, amelyen mezőgazdasági gépek vásárlására nyerhető el 25–35 százalékos támogatás.
Strbik László
