Erdős Norbert országgyűlési képviselőnk napirend utáni felszólalása az Országgyűlés június 29-i ülésnapján.
ELNÖK: Erdős Norbert képviselő úr szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett: "Hogyan fog segíteni a kormány azokon a kistelepüléseken, akik saját erejükből nem tudják majd megoldani a lakossági hulladék szabályos kezelését?" címmel. Öné a szó.
ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az öt évvel ezelőtti uniós csatlakozás mérlegét megvonva önök másról sem beszéltek, mint sikerekről, teljesülő várakozásokról. Ugyanakkor egyre szaporodik azon területek száma, ahol mára nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem volt elég hatékony sem az uniós érdekérvényesítés, sem a források felhasználása terén.
Más államokkal összehasonlítva Magyarországon sokkal körülményesebb és nehézkesebb a források lehívása, arról nem is beszélve, hogy a határidők betartását többnyire inkább a pályázóktól várják el, míg önmagukkal szemben már jóval elnézőbbek. A rá következő hónapban ismét több tízezer, ha nem több család lesz kénytelen szembesülni a fenti hiányosságok nagyon is zsebbe vágó következményeivel. 135 hulladéklerakó hely környezetvédelmi engedélye jár le július közepén, így a maradék 77-nek kellene ellátnia a lakossági hulladék szakszerű kezelését.
Többször is elhangzott, hogy ez a fordulat nem érte váratlanul az érintetteket, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy vajon mit tett a kormány annak érdekében, hogy az önkormányzatok valóban meg is tudják valósítani a rájuk kirótt, ez irányú kötelezettségeiket. Azt nehéz lenne eldönteni, hogy 2006-ig a döntő többségében szocialista önkormányzatok miért nem fektettek kellő hangsúlyt az általuk is jól ismert probléma megoldására, ezzel együtt viszont hiteltelen és értelmetlen is hivatkozni azokra az új önkormányzatokra, amelyeket a Gyurcsány-Bajnai-kormány gyakorlatilag ott ütött, ahol ért. Jól tudja ön is, hogy a kistelepülések számára nemhogy a pályázati munka, de a puszta fennmaradás is éppen elég feladatot biztosított az elmúlt három évben, tehát kérem, ne mutogassanak olyan bőszen a hátuk mögött vergődő, ellehetetlenített településekre.
Érdemes lenne ugyanakkor megvizsgálni, hogy az e célra rendelkezésre álló uniós forrás milyen hányada került valóban felhasználásra Magyarországon 2002, azaz a hazai hulladéklerakók állapotának felmérése óta. Több száz településen július 15-e után drasztikusan megemelkedhet a szemétszállítás díja, hiszen akár 70 kilométert is utaztatni kell majd a lakossági szemetet, mire megfelelő lerakóhelyre kerül. További halasztásra, a határidők tologatására immár nincs mód, így az Európai Unió akár jogsértési eljárást is indíthat hazánk ellen a jövőben.
Nagy valószínűséggel számítani lehet az illegális szemétlerakás arányának emelkedésére is, amely szintén az önkormányzatokra ró többletterheket. Ezzel még mindig nem ért véget a sor, hiszen mint azt valamennyien tudjuk, a kormány július 1-jétől hatályba lépő áfaemelése komolyan érinti az üzemanyagárakat is, várhatóan tovább drágítja majd a szemét utaztatását.
A közelmúltban nagy port felvert illegális német szemét lerakásának ügye azonban még egy dologra felhívja a figyelmet. A hulladéktárolás deponálás útján történő megoldása tulajdonképpen semmilyen megoldást nem jelent, csupán átmeneti időnyerésnek minősül. Az így tárolt hulladék további, igencsak költséges feldolgozás híján gyorsan felszaporodik, mint ahogyan történik ez Németországban vagy akár Olaszországban is napjainkban. Ezek az országok ma már mindent elkövetnek, hogy megszabaduljanak a korszerűtlen kezelés miatt nyakukon maradt szeméthegyektől. Miután tehát a depóniák létesítése ma már nem minősül korszerű hulladékkezelési eljárásnak, csupán átmeneti tárolásnak, felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezzel a hulladékkal a jövőben.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelettel kérdezem, hogyan gondolkoznak arról, hogy a lehívható uniós források hány százalékából létesültek Magyarországon az elvárásoknak megfelelő hulladéklerakó helyek 2002 óta. Készített-e a kormány hatástanulmányt, illetve terveket a deponált hulladék további feldolgozására, s ha igen, azt milyen forrásból kívánják megvalósítani, illetve mikor? Valamint hogyan fog segíteni a kormány azokon a kistelepüléseken, amelyek saját erejükből nem tudják majd megoldani a lakossági hulladék szabályos kezelését?
Tisztelettel várom válaszát.
ELNÖK: Ismét Kling István államtitkár úr válaszol.
DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány már eddig is nyújtott segítséget, és a továbbiakban is biztosít forrásokat az önkormányzatok részére a települési hulladék megfelelő kezelésének támogatása céljából.
Időrendi sorrendben haladnék, így elsőként az ISPA előcsatlakozási alapból már 2000-től pályázhattak az önkormányzatok hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozására. Ebből a támogatásból 12 önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszer valósult meg. A projektek összes beruházási költsége 150 milliárd forint volt, és mintegy 3,5 millió lakost érintettek.
2004-től az önkormányzatok a KIOP pályázati rendszerben nyerhettek támogatást építési-bontási hulladékok, állati hulladékok, egészségügyi hulladékok kezelésére és azbesztmentesítésre. Ennek keretében 24 projekt került támogatásra 6 milliárd forint értékben.
A 2007-ben elindult KEOP pályázati konstrukciók között megjelentek a hulladékgazdálkodás fejlesztését, illetve a bezárt, felhagyott hulladéklerakók rekultivációját támogató konstrukciók, amelyek kedvezményezettjei kizárólag a települési önkormányzatok lehetnek.
A fejlesztést célzó konstrukcióban 114 milliárd forint, a rekultivációt érintő konstrukcióban 86,3 milliárd forint támogatási forrás kerül felhasználásra 2007-13 között. A pályázatokhoz szükséges önerő biztosítására az önkormányzatok igénybe vehették-vehetik az önerőalap-támogatást. A KvVM 2008-ban több mint 300 millió forint támogatást biztosított az illegálisan elhagyott hulladékok felszedésére, megfelelő kezelésére. Ilyen forrást a tárca 2009-ben is biztosít az önkormányzatok részére.
Összefoglalva elmondható, hogy az elmúlt tíz évben az önkormányzatok több mint 350 milliárd forint támogatáshoz juthattak a hulladékkezelés fejlesztését érintően, illetve a fejlesztésre a továbbiakban is lehetőség van a KEOP keretében 2013-ig.
A lakosságnál keletkező hulladékok kezelésének díjait a lakosságnak kell megfizetni az EU-ban alkalmazott "szennyező fizet" elve szerint. A vonatkozó hazai jogszabályok biztosítják még, hogy a lakosság a nála keletkező hulladékok mennyiségével arányosan fizesse a szolgáltatásért fizetendő díjat.
Engedje meg azt is, hogy mint korábban hatóság vezetője elmondjam, hogy rendkívül sok koordinációs segítséget nyújtottak a területi szervek ahhoz, hogy az önkormányzatok mindehhez a forráshoz engedélyekhez jussanak.
Úgy érzem, a kormányzat is és a területi szerveik mindent megtettek annak érdekében, hogy az önkormányzatok felkészüljenek erre az időszakra.
Köszönöm a figyelmet.
