A válság csak a felszíne annak a mély változásnak, amellyel a világtörténelem 80 éves korszaka lezárult – jelentette ki Orbán Viktor országértékelő beszédében. A Fidesz elnöke szerint a világgazdaság egyszerűen túlnőtte magát. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a válság a fájdalmakon kívül új esélyeket is jelent, ezért fontos, hogy Magyarország ne maradjon el a változásoktól.
Azt hittem, a képtelenségeket már nem lehet tovább fokozni – kezdte Orbán Viktor országértékelő beszédét. A Fidesz elnöke így reagált arra, hogy az elmúlt napokban a szocialisták szinte „feladták a rendelést”, miről kéne pénteken beszélnie. A Fidesz elnöke szerint „idegesítő, hogy egyesek elfelejtik, húsz éve rendszerváltás volt, és már nincs egypártrendszer, amely megmondja, ki miről beszéljen. „Ez azonban a kisebbik baj, a nagyobbik baj az, hogy ezt a kormánypárt teszi, méghozzá hét éve” – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteki országértékelésén a budai Millenáris Parkban. A Fidesz ezért azt javasolja a kormánynak, hogy kormányozzon végre ahelyett, hogy az ellenzékkel foglalkozna.
A Fidesz elnöke úgy véli, a válsággal kapcsolatos hírekben csak a lényegről nincs szó, épp az igazságot kerülik ki. „A válság csak a felszíne annak a mély változásnak, amellyel a világtörténelem 80 éves korszaka lezárult” – fogalmazott. Orbán szerint az a legfontosabb, hogy a válság és a változás közötti különbséget ragadjuk meg. Nem a részleteken, hanem az egészen kell változtatni, alapvetően új megoldásokra van szükség – hangsúlyozta. A mostani gazdasági rendszer egyszerűen kinőtte magát.
A Fidesz elnöke úgy látja, a mostanában sokat emlegetett 1929-es válság és a mai között lényegi különbség van. „1929-ben a túltermelés okozta a válságot. A mainak azonban nem ez, hanem a pénz túltermelése az oka.” Mint mondta, a világ olyan pénzügyi rendszert alakított ki, amely egyre több olyan hitelt teremtett, amely mögött nem volt valós fedezet. Ez omlott most össze. Orbán szerint szükséges, hogy a világ megújuljon. A változás már megkezdődött – fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fájdalmakon túl fontos meglátni az esélyeket is. Az új szituációban ugyanis a lemaradottaknak is több esélyük lehet a korábbinál jobb helyzetet teremteni. Ezért nagyon fontos, hogy Magyarország ne maradjon ki a változásokból, mert mint fogalmazott, „előfordulhat, hogy a világgazdaság újra meginduló szerelvényéhez nem tudjuk idejében kapcsolni Magyarország kocsiját”.
Ebből még nagy baj lesz
A gazdasági újrafelosztás hamarosan befejeződik. Megváltoznak a hatalmi viszonyok is, mert a gazdasági fejlődésből a hasznot a katonaság fejlesztésére fogják fordítani az államok. A válságot meg lehetett volna előzni, ha az államok nem mondtak volna le a pénzpiac ellenőrzéséről, és nem kezdődött volna el egy ellenőrzés nélküli féktelen pénzcsinálás.
Orbán idézte Goethe gondolatát a papírpénzről: „ebből még nagy baj lesz, ami megtörténhet, az meg is fog”. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista tervgazdaság behálózta a világot, de a ’80-as évek végén az esztelenül szabályozott gazdaság és társadalom is összeomlott. A nyugat azt hitte, ez a győzelem, és meghirdette a piac gazdaságát, a kapitalizmust. „A világ a ló túloldaláról átesett a másikra” – fogalmazott Orbán. A Fidesz elnöke úgy vélekedett, új alapok kellenek, hiszen nem létezik egy „láthatatlan kéz”, mely fenntartja a rendszert, „mert ha van is ilyen kéz, az inkább az emberek zsebéből veszi ki a pénzt” – mondta. Úgy fogalmazott Orbán: a világnak ki kell józanodnia a féktelenség imádatából. „Körvonalazódik a józanság kora” – vélekedett a párt elnöke, majd folytatta: a pénz és az ideológiák helyett az embert állítják majd középpontba.
Véleménye szerint szeretünk arról megfelejtkezni, hogy csak akkor működik jól minden, ha jól működtetik. „Konkrét emberek okozták a válságot, nem a rendszerek. Nem elvont elméletek, hanem valóságos személyek csaltak” – fogalmazott. Emberi tényező vezetett el a válsághoz. Új emberek vezetik majd az új világot. A régi rend szétzilálódott, ezért az új világra kell berendezkedni – mondta a volt miniszterelnök, majd hozzátette: akik vágytak a változásra, azok reménykedhetnek. Az embereket be lehetett világméretű szinten csapni, de „az új korban következmény nélkül már nem lehet. Rend lesz, biztonság lesz” – fogalmazott, és hozzátette: „a sikerre nagy esély van”.
„Nincs az a pénz, hogy eladjuk a becsületünk, a hazánk” A régi világ emberei már nem képesek a változásra Orbán Viktor elmondta: az államadósság annak ellenér 73 százalékosra nőt, holott a polgári kormány 1998-tól 2002-ig az átvett 58 százalékos hiányt 53 százalékosra csökkentette. A Fidesz elnöke felidézte, hogy a rendszerváltás idejében, a kerekasztal tárgyalások idején „még a legkeményebb fejű kommunistával” is megtudtak egyezni abban, hogy Magyarország többé nem követheti el azt a „bűnt és nem hibát”, hogy külföldről vesz fel hiteleket jóléti kiadásokra, ám 2002-ben a szocialisták felrúgták ezt a konszenzust. A polgári kormány miniszterelnöke emlékeztetett arra is: 2002-ben reális cél volt, hogy a szlovénokkal együtt, azaz 2007-ben bevezethetjük az eurót, később pedig abban bíztunk, hogy Szlovákiával együtt váltunk majd az új fizetőeszközre, 2008-ban. „Ám minden forint adósságtörlesztésre ment el, Magyarország gyakorlatilag csődben áll” - közölte Orbán. „A szocialistáknak nincs más ötletük, csak hiteleket felvenni. A miniszterelnök pedig elegáns megoldásnak nevezi, hogy az IMF-hitel törlesztése az ő hivatali idejének lejártával kezdődik: a pénz az övé, a gond a miénk.” Az ország közbiztonságáról szólva elmondta: nap, mint nap követnek el bűncselekményeket „a bankrablásokat szinte megszoktuk”, és „eljutottunk oda, hogy este már megtermett sportolóknak sem ajánlatos az utcára menni.” Orbán azonban úgy látja: „ennek ellenére a kormány nem tesz semmit, sőt néha úgy tűnik, mintha a bűnözőket védené”. Orbán úgy látja, mindezért a kormányban lévő „reménytelenség embereit” terheli a felelősség, hiszen minden ötletük kudarcba fulladt és ők vannak a változás útjában. A Fidesz elnöke úgy látja: a kormány emberei olyan vezetők benyomását keltik, akik rettegve őrzik saját alkalmatlanságukról szóló titkukat. „A magyar emberek lelkében ott van mindezek ellenére a jobb élet reménye” - jelentette ki Orbán, aki elmondta, tőle már nem ezt kérdezik az emberek, hogy „mikor lesz ennek vége”, hanem azt, hogy „mikor mennek már el”. „Mindenhol egy rövid, világos mondat hallatszik: ami sok, az sok.” -foglalta össze a legnagyobb ellenzéki párt vezetője. Orbán úgy látja, hogy a kabinetnek nem kellene tovább feszíteni a húrt, mert az emberek dühösek, és gyökeres változásokat akarnak, ám így még a reményt is elveszi előlük a kormány. A polgári kormány miniszterelnöke kijelentette: „eszem ágában sincs feladni” míg el nem végezte a rendszerváltáskor megkezdett feladatát, mivel nem akart egy országban élni, amely mindig egy lépéssel jár a világ mögött. „Hét év alatt eljutottunk oda, hogy Magyarország ismét a kevesek országa lett, ahol a fiatalok megint azt érzik, hogy nem mindegy ki hova születik. Új irány kell, és akadályozzák a reménytelenség emberei.” Orbán közölte: „az a feladatom, hogy ezt az akadályt lebontsam. Nem végeztem még el a húsz éve megkezdett munkát, nem tudtuk még felépíteni a polgári Magyarországot. Ezt teljesíteni fogom, akármilyen rossz hír is ez a szocialisták számára.” A Fidesz elnöke emlékeztetett: 20 éve Ausztria életszínvonala volt a minta számunkra, „ehhez képest oda jutottunk, hogy nem Európa közepe lettünk, hanem a szélére sodródtunk.”
A Fidesz elnöke emlékeztetett a tavalyi március 9-i népszavazásra, amikor az emberek az egészségügy szétzilálására mondtak nemet. „Hol lenne az egészségbiztosítás most, ha akkor a tőzsdére vihette volna a kormány?” – tette fel a kérdést Orbán. Véleménye szerint erősíteni kell a rendet. Ezt a világ már tudja: a kormányoknak a népjóléti politikát kell követni, az életszínvonalat fenn kell tartani. Ha kell, be kell vezetni a tömeges közmunkát – vélekedett. Úgy fogalmazott Orbán: el kellene azt felejteni, hogy az állam csak kolonc a piac nyakán. Az államnak és a politikusoknak az egyén érdekét kell nézni.
Miért jó, ha teljesen külföldi kézbe adják a stratégiailag fontos gazdasági ágazatokat, a bankokat? – tette fel a kérdést. A saját kézben maradás a jövő rendszer alapja, az védi az államot. Emlékeztetett: az elsüllyedő világban azt mondták: ami kívülről jön, az jó. Az új világban a nemzeti, a magyar lesz a fő. Régen elfogadtuk, hogy minden, ami állami, az nem jó. De ezt nem kell elhinni. Meg lehet teremteni a nívós, európai szintet, de rosszul költjük el a pénzünk – fogalmazott. „A reformokkal mindig baj volt, főleg, ha a szocialisták tűzték őket zászlajukra” – mondta el Orbán, majd úgy folytatta: a reformok adóemeléseket, megszorításokat, sarcot jelentettek eddig. A közjó helyébe mindig a magánérdek állt. Sokan elfogadták ezt, beletörődtek, hogy rövid távon áldozatokat kell hozni, hogy eljöhessen majd a Kánaán. „Miért ülnek fel az emberek ezeknek az átlátszó blöffnek?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint a pénz legyőzte az államot, a jóságot, az emberséget. „Pénzben minden kifejezhető – ez életveszélyes hazugság” – fogalmazott Orbán Viktor. Elmondta: a régi világ szlogenje az volt: „van az a pénz…”, de reményét fejezte ki, hogy az új világ új szlogenje az lesz: „nincs az a pénz..”. „Nincs az a pénz, hogy eladjuk a becsületünk, a hazánk”. Úgy vélekedett, ha a pénz mindent felülír, akkor a felelősség helyére a felelőtlenség kerül.
Orbán Viktor feltette a kérdést: miért nem indul el a változás? Miért a régi világban akarnak maradni a vezetők? „Nálunk nem lesz változás, ha azok vezetik az országot, akik a csődbe vitték” – mondta el a Fidesz elnöke. A régi világ emberei félnek a változástól, mert csak a régit ismerik, és a régi blöffök már nem lesznek elegek az új világban, mert ott már valódi tudásra lesz szükség. A régi világ emberei már nem képesek a változásra.
Be fogjuk bizonyítani, hogy rendbe lehet hozni a közbiztonságot, hogy a magyar gazdaság lábára tud állni, és azt is, fel lehet nevelni úgy egy nemzedéket, hogy mindenki használható szakmával a kezében lépjen ki az iskolából az életbe – fogalmazott Orbán. Hangsúlyozta: nem legyőzni akarjuk a kormányt és a politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni.
„Vissza kell követelni az országot azoktól, akik magánvállalkozásként kezelték, és csődbe vitték” – fogalmazott. Mint mondta, az ország nem a kormány tulajdona, amivel azt csinál, amit akar, hanem az embereké, akik dolgoznak és küzdenek érte. A következő hónapoknak az a feladata, hogy „közösen kell küzdeni a reménytelenséggel, a hazugsággal, a megszorításokkal, a lejárt elittel, és a folytonos kudarccal szemben”. Napról-napra kell felmorzsolni a reménytelenség embereinek ellenállását – fogalmazott – amelyben fontos állomás lesz a júniusi EP-választás. Orbán Viktor hangsúlyozta: eljön a nap, „mikor mi, a változást akarók elindítjuk az országot új irányba.” A Fidesz elnöke ezzel a jelszóval fejezte be évértékelő beszédét: „Új irány Magyarország, új irány magyarok!”
