A tejtermelő gazdák ellehetetlenítése zajlik napjainkban, ugyanis a felvásárló múlt év decemberéig visszamenőleg literenként 50 Ft-ra vitte le a tej átvételi árát - tudtuk meg Kiss Imrétől, a derecskei Újtípusú Szövetkezet tejcsarnokának vezetőjétől.
Az intézkedés felháborodást és elkeseredést váltott ki a gazdák körében, ugyanis ők még ezt az összeget sem kapják kézhez, mivel a csarnok működési költségeit levonva, 44 Ft/l egységárhoz jutnak csupán. A 30 tagú szövetkezetből jelenleg 26 családot érint ez a hatalmas áresés - a többiek éppen nem fejnek - , hiszen lévén fő tevékenységük a tejtermelés, az előállítás és értékesítés, illetve a járulékos költségek egyáltalán nem csökkentek, sőt, a szövetkezet működési költségei magasak - taglalja a csarnok vezetője. Félő, hogy az elkeseredett gazdák kiválnak a szövetkezetből, felszámolják gazdaságukat, s a csarnok működési költsége kevesebb gazda vállára rakódik, ami már elviselhetetlen terhet jelent számukra. - Nagyon szomorú lenne, ha az európai uniós követelményeknek megfelelően kiépített és működő tejcsarnok éppen az említett ok miatt szűnne meg - kesereg a gazda. A nádudvari átvevő cég semmi jóval nem biztatja a tagokat, a probléma megoldásának kulcsát a külföldi olcsó tejtermékek behozatalának korlátozásában látja. Azt már Szilágyi Lajos szövetkezeti elnök teszi hozzá, hogy hiába ösztönözték őket a szövetkezésre, semmit nem tudnak elérni az érdekérvényesítés terén.
A 43 éves Tóth Károly három tehenet tart udvarában, kézzel fej, naponta 40-45 liter tejet ad le, de még a kisborjút is azzal táplálja. A "béka aljánál" lévő átvételi árral elégedetlen, szerinte nettó 100 forint lenne a reális felvásárlási ár ahhoz, hogy megérje foglalkozni e nem könnyű munkával. A mostani ár éhbér alatt van - mondja elkeseredetten, majd hozzáteszi: erre tette fel életét, ebből szeretne megélni, mivel más lehetőség a városban nincs.
Mészáros Lajos nyugdíj kiegészítésként, no meg az állatok és föld iránti szeretetből foglalkozik mezőgazdasággal. Két tehenet tart, napi 20-25 liter tejet hord a csarnokba. Mivel nagyon magas a ráfordítási költség - takarmány, víz, villany, ÁNTSZ-előírásoknak való megfelelés - ennyi pénzért kész ráfizetés tejtermeléssel foglalkozni - sorolja a 68 éves gazda. - És akkor még nem beszéltünk a saját munkánkról, amit végképp nem fizetnek meg - teszi hozzá.
Farkas Józsefné és férje szintén jövedelem kiegészítésként foglalkozik a mezőgazdasággal. Három tehenük, négy hízójuk, négy malacuk, egy lovuk, illetve szárnyas jószáguk van. Az állattartáshoz a takarmányt is megtermelik. Átlagban 25 liter tejet hord az asszonyka a csarnokba - ez az ő reszortja. Egyelőre nem gondolkodnak a felszámolásban, hanem bíznak az ár "feljavításában".
Kovács Gyuláné munka mellett foglalkozik tejtermeléssel. Most hat tehénből ötöt fejnek, 60-65 liter kerül a csarnokba. - Legalább 80 forintért kellene átvenni a tejet, hogy megérje foglalkozni vele - mondja. "Szándékosan veszik el a kedvet a gazdáktól, pedig nekünk se hétköznap, se vasárnap, mert a jószággal törődni kell! Ötvenévesen úgy gondolom, ha ez a generáció abbahagyja, a következő már nem fogja folytatni!" - vetíti előre a jövőt. Hiába alacsony a felvásárlási ár, a minőséget ugyanúgy hozni kell - egészíti ki. A jelenlegi helyzetre a megoldást a hazai piacok védelmében látja, ami a mindenkori kormány feladata lenne.
A 30 éves Vígh Zoltán édesanyjával közösen gazdálkodik, nyolc hektár földön megtermelve a takarmányt is az öt tehénnek. A fiatalember 80-90 liter tejet hord naponta. 80 forint lenne a reális felvásárlási ár, hiszen a boltokban már nem látni 200 forint alatt tejet - mondja.
Ifjú Simon Ernő szerint a tavalyi év eleji felvásárlási ár lenne elfogadható, mert az idei annak a fele. Családi gazdaságukban nyolc tehenet fejnek, száz liter körüli mennyiséget szállít naponta a csarnokba.
A szintén 30 éves Kaszás Lajos tíz tehéntől 160 liter tejet szállít a begyűjtőbe. Úgy véli, a gazdák szándékos tönkretétele zajlik napjainkban, hiszen a mostani felvásárlási árak mellett még a közüzemi számlák kifizetése is gond, és akkor még nem beszéltünk a kétgyermekes család létfenntartásáról.
Porkoláb Sándorné indulatosan jegyzi meg, hogy a tejtermelők teljesen ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak, akik utólag határozzák meg az átvételi árat. 120-130 liter tejet hord naponta, de már az abraktakarmányt kénytelen visszafogni a jószágoktól, mert az alacsony ár miatt arra már nem futja. Úgy véli, a mostani tejmizéria átterjed a mezőgazdaság más ágazatára is: a csökkenő állatállomány miatt a növénytermesztés is válságba kerül, mert nem lesz abrakfogyasztó állomány. Pillanatnyilag úgy látja, nem várhatnak senkitől segítséget, pedig a kormány feladata lenne a hazai piacok védelme, gátat szabva a külföldi olcsó, bizonytalan eredetű termékek beáramlásának. - "Ötvenévesen már váltani nem tudunk, erre tettük fel egész életünket! Még tanfolyamokat - ezüst- és aranykalászos gazdaképzőket - is végeztettek velünk, de úgy látszik, ez sem elég. Ebből szeretnénk megélni, ami tisztességes árak mellett elérhető lenne."
Iklódi Lajos családi gazdálkodó fő tevékenysége a tejtermelés, amihez minden adott. 13-16 tehenet fej, nyáron 200, télen 160 liter tejet szállít naponta tanyájáról. Lesújtó az árak alakulása, pedig rengeteg munka van a mezőgazdaságban, ami soha nem térül meg - fogalmaz. "Nyáron beleestünk a magas üzemanyagárakba, most pedig az alacsony felvásárlási ár lehetetlenít el bennünket. Ha így marad, át fogok állni a húsmarha tartására" - summázza a gazda.
Nyírő Gizella
(kpe.hu)
