Olyan viszonyokat kell teremteni, ahol az e pályán dolgozó jól tudja, hogy nem teremhet számára babér, csak csúfos kudarc és bukás, ha a méltán magasra állított mércét akaratán kívül, netán szándékoltan nem tudja, nem akarja teljesíteni.
A köz szolgálata - közöttük a köztisztviselői szféra - makulátlanságot, talpig becsületességet, lojalitást, mély elhivatottságot, a hatályos jog feltétlen tiszteletét, alázatos szolgálattudatot, példás magánéletet, összességében magas fokú civil kurázsit követel. Ez olyan evidencia, amelynek nincs, nem lehet alternatívája. Ezért aki a köz szolgálatának eme területét választja hivatásul, vagy ide sodorja az élet, annak feltétlenül számolnia kell ezekkel a követelményekkel. Nagy a felelőssége itt a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt.
Olyan viszonyokat kell teremteni, ahol az e pályán dolgozó jól tudja, hogy nem teremhet számára babér, csak csúfos kudarc és bukás, ha a méltán magasra állított mércét akaratán kívül, netán szándékoltan nem tudja, nem akarja teljesíteni.
Sokat mondó jelzés, hogy hazánkban a korrupciós mutatók tekintetében - sajnos - meglehetősen előkelő helyen állunk a világban. Ismét lejjebb csúsztunk a lejtőn, korrupciós mutatóink romlottak. És ebben sajnálatosan "élenjáró", meghatározó szerepe van a köz szolgáinak, a különböző szinten dolgozó köztisztviselőknek. Ezért is fogadjuk megdöbbenéssel és aggodalommal a minapi híreket, amelyben egy APEH-es középvezető, nevezetesen a vagyonosodási vizsgálatot végző szervezet osztályvezetője csúnyán leütötte a lécet, gyalázatosan megbukott azon a vizsgán, amelyen nem lehet hibázni, nem lehet tévedni, amely szilárd és tiszta erkölcsöt, "tiszta kezet" követel. Mint oly gyakran, megint bebizonyosodott - kecskére bízták a káposztát.
Mélyen átérzem azoknak a vezetőknek a felelősségét, terhét, akiknek az irányítása, vezetése alatt garázdálkodnak ezek a laza erkölcsű emberek. Akik az állami alkalmazottak népes táborát alkotó becsületes többség helytállását, erőfesztítését teszik tönkre, kérdőjelezeik meg önös érdekből, szemérmetlenül, gátlástalanul. Sajnálom azokat az erőket, akik időt, fáradtságot nem kímélve, minden tőlük telhetőt megtesznek polgári demokráciánk, jogállamiságunk normális működése érdekében. Mi közben felelőtlen elemek, mint a tiszta búzába keveredett ocsú, mételyként fertőzik meg a közjót szolgáló legnemesebb törekvéseket, szándékokat. Ezekkel szemben nem lehet megértés, türelem, megbocsátás. Csak a határozott elutasítás, megvetés, az állami szolgálatból való kivetés és példás büntetés lehet a hiteles mérték. A polgári egyenlőség alapján zsinórmértékül kell szolgálnia, hogy bűn nem maradhat felderítetlenül és arányos büntetés nélkül.
Ideje lenne már véget vetni az állami és gazdasági életben egyaránt a kötelező jattolásnak, a percentezésnek, a kedvező ügyintézésért, az ügyintézés gyorsításáért elvárt, kialkudott kenőpénzeknek, a szemérmetlenül zajló umbuldázásnak, a népünk, nemzetünk, országunk jó hírét, hitelességét rontó gyalázatos korrupciónak.
Mind e mellett ,a kiválasztásban érintett vezetők, döntésre jogosultak felelőssége sem kerülhető meg, s mint ilyen, adott esetben kritikusan vizsgálandó kérdés lehet.
Bihari Károly (kpe.hu)
