Dr. Becsey Zsolt Európai Parlamenti képviselő (EPP-ED, Fidesz) kiállítása az Európai Parlamentben. Brüsszel, 2008 május 26-29.
A Kárpát-medence dél-keleti őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeinek az Európai Unióban kevéssé vagy rosszul ismert létével, történelmével szándékozik megismertetni a nyugat-európai közönséget Becsey Zsolt néppárti (Fidesz) európai képviselő.
Az általa kezdeményezett és létrehozott kiállítás Brüsszelben, az Európai Parlamentben május 26-tól látható egy héten át.
Címe: "A sokféleség laboratóriuma, avagy a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban."
A dél-alföldi kötődésű magyar néppárti euroképviselő ezzel a maga nemében úttörő vállalkozásával hiánypótló ismeretterjesztés mellett a kérdésre is keresi a választ: lesz-e végre uniós fellépés azoknak az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, amelyek a török hódoltság óta lakták és lakják a Kárpát-medence dél-keleti részét.
E nemzeti közösségeket, mint a sokszínűség hordozóit meg kívánja-e tartani az Európai Unió, vagy utat enged-e e térségben a nemzetállami felfogásból eredő homogenizáló törekvéseknek? E kérdést is fölveti Becsey Zsolt brüsszeli kiállítása, amely egyúttal adósságokat is megpróbál részben törleszteni, egyebek között elégtételt sürgetve az uniós közönség előtt a titoista partizánok Délvidéken lemészárolt áldozatainak és utódainak.
A Kárpát-medence dél-keleti őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeinek az Európai Unióban kevéssé vagy rosszul ismert létével, történelmével szándékozik megismertetni a nyugat-európai közönséget Becsey Zsolt néppárti (Fidesz) európai képviselő.
Az általa kezdeményezett és létrehozott kiállítás Brüsszelben, az Európai Parlamentben május 26-tól látható egy héten át.
Címe: "A sokféleség laboratóriuma, avagy a multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánságban."
A dél-alföldi kötődésű magyar néppárti euroképviselő ezzel a maga nemében úttörő vállalkozásával hiánypótló ismeretterjesztés mellett a kérdésre is keresi a választ: lesz-e végre uniós fellépés azoknak az őshonos nemzeti és etnikai kisebbségeknek a védelmére, amelyek a török hódoltság óta lakták és lakják a Kárpát-medence dél-keleti részét.
E nemzeti közösségeket, mint a sokszínűség hordozóit meg kívánja-e tartani az Európai Unió, vagy utat enged-e e térségben a nemzetállami felfogásból eredő homogenizáló törekvéseknek? E kérdést is fölveti Becsey Zsolt brüsszeli kiállítása, amely egyúttal adósságokat is megpróbál részben törleszteni, egyebek között elégtételt sürgetve az uniós közönség előtt a titoista partizánok Délvidéken lemészárolt áldozatainak és utódainak.
