Drágul a baromfihús: augusztusra a csirkecomb kilója a mostani 630–680 forint helyett nyolcszáz forintnál is drágább lehet, jövőre pedig meghaladhatja az ezer forintot. Az ok a magas gabonaárakban keresendő, illetve abban, hogy egyre több termelő nem bírja a versenyt és hagy fel a tenyésztéssel, ami hiányt okoz a piacon.Akár már jövőre is elérheti vagy meghaladhatja a csirkecomb kilója az ezer forintot. Ezt prognosztizálja Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, aki költségalapon védhetetlennek látja az áremelkedést. Az elkerülhetetlen drágulás hátteréhez tudni kell, hogy a baromfiárak együtt mozognak a sertéshúséval. A sertéshús ára hatalmasat zuhant, ezért a baromfit is alacsony áron lehet értékesíteni. Ám éppen ez az a pillanat, amikor kezd élénkülni a sertéshús iránti kereslet, amely június közepére-végére várhatóan felerősödik, s ez magával húzza a baromfiárakat is.
"A gabonaárak és vele a takarmányárak is magasak maradnak, és költségeik beépülnek a baromfiárakba. Ez a drágulás egyik közvetlen oka. A másik, hogy a körülmények miatt a termelők nem bírják a versenyt és felhagynak a baromfitartással, ami hiányt okoz, s emelkednek majd a baromfiárak" – mondta Bárány László. Szerinte a csirkecomb kilója augusztusra átlépheti a kilónkénti nyolcszáz forintot. "Ez a jóslat a jelenlegi árak ismeretében bátor elképzelésnek tűnhet – mondta –, de a baromfiszektor költségnövekedése évente 15–20 százalékos. Ma egy kiló csirkecomb nettó átadási ára 420–450 forint, ám a vásárlók 630–680 forintot fizetnek érte. Ez oda vezet, hogy 2009-re, legkésőbb 2010-re a csirkecomb kilója meghaladhatja az ezer forintot." Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Nyugat-Európában a csirkecombért 4,2-4,8 eurót adnak kilónként, a csirkemellfiléért pedig hét-tíz eurót fizetnek – a kiszereléstől függően. "Miért lehetne itthon ugyanazt a – gyakran még drágábban előállított – terméket harminc-negyven százalékkal olcsóbban adni?" – kérdezte az elnök.
Bárány László szerint az elkerülhetetlen áremelésnek az áruházláncok is csak ideig-óráig tudnak ellenállni, és a fogyasztók is kénytelenek lesznek elfogadni. Igaz, "cserébe" a szakma a fogyasztás visszaesésével számolhat. Kereslet azonban lesz a baromfira, mint ahogy most is van. Kurrens cikk a tenyésztojás és a napos baromfi, olyannyira, hogy az áruhiány miatt az elmúlt hetekben itthon másfél-kétmillióval kevesebb baromfit tudtak telepíteni. A csirke nagy előnye a pulykával és a sertéssel szemben, hogy egy kiló húst a legrövidebb idő alatt (hét-nyolc hét) és a legkevesebb takarmányból (1,9 kilogramm) képes előállítani. A hazai baromfiszakma helyzete mégis ellentmondásos. A magas alapanyagárak miatt az üzemek egy része a csőd felé sodródik. Az ipar ma húsz-harminc forint veszteséget írhat minden kiló csirkehús után, a termelők épphogy a nullán vannak. Az érezhető kereslet miatt április közepére, második harmadára mégis sikerült a szereplőknek beárazniuk kettő–öt százalékos áremelést, amit májusban öt-hat százalékos növekedés követ. Ha a májusi emelés is sikerül, képesek lesznek nyereséget termelni a feldolgozók is.
