Az unokahúggal, illetve a nagynénivel vagy az unokaöccsel, a nagybácsival kötött házasság is érvényes lesz az új Ptk. hatálybalépése után. A volt anyóssal vagy apóssal is összeházasodhat egykori menyük, vejük - írja a pénteki Népszabadság.
A testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasság érvénytelenné nyilvánítása "aránytalanul súlyos jogkövetkezmény" lenne - olvasható a szűkszavú indoklás az új polgári törvénykönyvhöz (Ptk.) az utolsó pillanatban benyújtott és el is fogadott módosító indítványban. A kormány az eredeti tervezetben több száz további változást kezdeményezett, és azok áttekintésére a képviselők a zárószavazásig mindössze két hetet kaptak. A csomagról - így a házasságkötés szabályainak liberalizálásáról - érdemi vita már nem is folyt.
A módosítás ezért csak az új Ptk. elfogadása után keltett megdöbbenést sokakban. Például a genetikusokban, akik az egészségügyi kockázatokra hívják fel a figyelmet, míg mások morális aggályaikat hangoztatják. Annak ellenére nagy a felháborodás, hogy testvérének gyermekével a nagybácsi vagy nagynéni az 1952 óta hatályos családjogi törvény szerint ma is köthet házasságot, ha azt a jegyző engedélyezi.
A lap több önkormányzatnál érdeklődött, hogy találkoztak-e ilyen kérelmekkel, ám rendre nemleges választ kaptunk. Az interneten ugyanakkor a rokonok közötti párkapcsolat elég gyakran visszatérő kérdés. A törvény előkészítésében közreműködő informátoraink nem tudtak pontos számot mondani, ám a nagynénik, nagybácsik, illetve unokahúgok, unokaöcsök közötti házasságok számát évente százas nagyságrendűre teszik, és az ilyen kapcsolatokat a jegyzők nem is nagyon akadályozzák meg.
A jegyző nem genetikus
A Ptk. tavaly benyújtott eredeti tervezete szinte betű szerint a ma hatályos szabályozást vette át, annyi pontosítással, hogy "felmentés akkor adható, ha a házasságkötés a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti". Az igazságügyi tárcánál viszont a kódex szövegének legutolsó átfésülésekor úgy látták: a jegyző nem alkalmas arra, hogy ilyen kérdésben felelősséggel dönthessen, ezért a "testvér testvére vér szerinti leszármazójával" kapcsolatos korlátozást egyszerűen törölték a szövegből.
Más kérdés, hogy amennyiben a házasulni szándékozó rokonokat genetikai tanácsadásra küldik, a jegyző az engedélyről megalapozottan határozhatna, és az esetleg születendő gyermek szempontjait is érvényesíthetné. A tárca ellenérve: erre a lehetőségre az anyakönyvvezető ugyancsak felhívhatja a párok figyelmet, másfelől könnyen lehet, hogy ők nem is akarnak közös utódot, akkor pedig a házasság nem jelent kockázatot.
Súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait az új polgári törvénykönyv több rendelkezése - állítják női jogi civil szervezetek, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a Patent Egyesület képviselői.
Szerintük az új szabályozás szentesíti a gyerekházasságot. Az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatallal kötött házasság ugyanis az új rendelkezések szerint a fiatalkorú felnőtté válása után visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. - Ez a szabály lényegében tizennégy évre szállítja le a házasságkötés alsó korhatárát - mondja Tóth Györgyi, a NaNe munkatársa.
Kiemelte: az ENSZ többször is felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a korengedéllyel kötött házasság intézményét, házasságot csak 18 éven felüliek köthessenek. A civilek szerint az új szabályozás a házasság intézményét védi az állampolgárokkal szemben. - Ez a könnyítés súlyosan veszélyezteti azokat a fiatal lányokat, akiket családjuk házasságba kényszerít, elad, vagy akiket kényszerrel vagy csalással prostituálttá tesznek - állítja a jogvédő.
Forrás: FN