Pótcselekvésekre százmilliókat szór az agrártárca, miközben a gyermekektől a szakminiszter sajnálja a napi friss gyümölcsöt.
Bár a honi sajtó a gazdasági válságtól, és az arra való hivatkozással bevezetett megszorításoktól hangos, érdekes módon arra mindig akad pénz a szaktárcák háza táján, hogy látszattevékenységekre százmilliós nagyságrendű összegeket osszanak ki az elvtársi zsebekbe.
Erre a tényre hívta fel a figyelmet Font Sándor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője az Országgyűlés szeptember 21-i ülésnapján elhangzott interpellációjában is, amelyet Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez címzett.
Az interpellációból kiderült, hogy Gráf miniszter úr döntése alapján 2008. december 22-én 500 millió forintot utaltak át a Magyarországi LEADER Közhasznú Szervezet számlájára. Ezt a lépést a szervezet egyedi támogatási kérelme eredményezte, s a kérelmezéstől mindössze 18 nap telt el a támogatási szerződés megkötéséig. A nevezett szervezett ebből a vissza nem térítendő támogatásból kívánja végrehajtani a "A nemzetközi gazdasági válság hatásainak a vidéki térségekben történő kommunikációja" elnevezésű projektet.
Ez a projekt nyilvánvalóan látványos, de értelmetlen pótcselekvések sorozata. Elvégre a vidéki ember a kormányzati propaganda dübörgése nélkül is látja, sőt mi több, a bőrén érzi a válság hatásait.
A tejtermelők hosszú hónapok óta kizárólag az önköltségi áruknál is alacsonyabb áron tudják értékesíteni a nyerstejet. A szabolcsi almatermelők idén is csak léalmaként, áron alul tudják értékesíteni terményüket - vagy még úgy sem. A hagymatermelők azzal szembesülnek, hogy a német, az osztrák, a spanyol hagyma mellett immáron a kínai, sőt még az egyiptomi hagyma is olcsóbban vásárolható meg a hazai piacokon, mint a magyar termék, dacára a nyilvánvalóan jelentős importköltségeknek. A növénytermesztők a kimondottan aszályos nyár során tapasztalták meg, milyen drámai hatással van a termésre az a tény, hogy a Kormány évek óta nem hozott létre koherens vízgazdálkodási tervet, s még hosszasan lehetne sorolni a magyar agrárium ezernyi drámáját.
Miközben a mezőgazdaság szinte minden ágazata a megmaradásért küzd, a földből élők pedig a tönk szélére kerültek, az agrártárca a hathatós segítségnyújtás helyett spórolni akar - a gyerekeken. Amint azt Kékkői Zoltán országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszból is kitűnik, Gráf miniszter úrnak ugyan lenne lehetősége arra, hogy a javarészt Európai Uniós forrásból finanszírozott iskolagyümölcs-program révén ne csak a 6-10 éves korosztály, de minden iskolás gyermek számára napi rendszerességgel friss gyümölcsöt biztosítson, mégsem teszi. Ehelyett arra hivatkozik a szaktárca minisztere, hogy "a jelenlegi pénzügyi viszonyok - jelen állás szerint - nem teszik lehetővé további támogatások bevonását az iskolagyümölcs-programba".
Úgy tűnik hát, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium háza táján a mindennapi megélhetésért egyre elkeseredettebb harcot vívó gazdák támogatására nincs pénz, ahogy a kisgyermekek étkeztetésére sem. Ellenben a szóban forgó 500 milliós pályázat keretében olyan célokra juttat pénzt Gráf miniszter úr, mint például: tanulmánykészítés, honlapfejlesztés és üzemeltetés, rendelkezésre állás és konzultáció, rendezvények lebonyolítása, átfogó tanulmány készítése.
"Üres kamrának bolond a gazdasszonya" - szól a népi bölcsesség. Amennyiben az agrártárca azért nem tudna hatékony anyagi segítséget nyújtani a gazdálkodóknak, a vidék Magyarországának, mert üres az államkassza, már ezzel is rossz bizonyítványt állítana ki vezetői szellemi potenciáljáról. A valóság azonban még ennél is súlyosabb. A szaktárca ugyan rendelkezik anyagi forrásokkal - amiképpen azt a LEADER pályázat esete is bizonyítja -, ezeket azonban a mezőgazdaság krízishelyzetének orvoslása helyett értelmetlen célokra elszórva klientúrájuk építésére fordítják.
Chladek Tibor
