Nem tudni pontosan, hogy néhány tízezer vagy több százezer magyart érint-e a devizahitelek bedőlése miatt a kilakoltatás réme. Miközben dúl az erről szóló számháború, érdemi megoldás máig nem született. Az év végére akár hetven-nyolcvanezer család veszítheti el a lakását.
Magyarországon 32 ezer olyan adós van, aki kilencven napnál hosszabb ideje nem törleszti a hitelét, és 2008 szeptembere, a gazdasági válság kezdete óta háromezer végrehajtás történt bedőlt lakáshitelek miatt – közölte Szollár Domokos kormányszóvivő. A kormány igyekezett megoldásokat találni a hitelesek megvédésére, ezért fogadtatta el a parlamenttel a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkezők védelméről szóló törvényt, amely lehetővé teszi az áthidaló kölcsön felvételét.
A kétéves lefutású hitel meghatározott részére az állam garanciát vállal, az önkormányzatok pedig elővásárlási jogot kaptak arra, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják, és korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják.
A házelnöki posztról leköszönt Szili Katalin szerint „a kialakult helyzet mintegy félmillió ember, köztük háromszázezer gyerek életkörülményét közvetlenül veszélyezteti”. A szocialista politikus a GfK adataira hivatkozva azt állítja, Magyarországon mintegy 1,4 millió jelzáloghitel-szerződés van, közülük 750 ezer devizaalapú. Ezek negyven százaléka, továbbá a teljes hitelállományból 716 ezer szerződés havi törlesztése több mint kilencvennapos hátralékban van. Szili Katalin szerint az év első hat hónapjában nagyjából hatezer kilakoltatás történt, de júliusban a folyamat olyannyira felgyorsult, hogy a kilakoltatások az első fél évi szint duplájára nőttek – e tendencia alapján pedig az év hátralevő részében további 60-75 ezer kilakoltatásra lehet számítani.
Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője arról tájékoztatott, hogy már hétszázezer olyan hitelfelvevő van, akinek kilencven napon túli a tartozása, és az év végére 70-80 ezer család veszítheti el a lakását, ha a kormány nem intézkedik végre érdemben.
„Már félmillió ember van veszélyeztetett helyzetben, akiket a kilakoltatás réme fenyeget” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Zuglói bankfiókoknál érdeklődtünk az áthidaló kölcsönök népszerűségéről. A pénzintézetek ügyintézői azt mondták, hogy a kliensek érdeklődnek ugyan a hitel iránt, de kevesen nyújtják be a kérelmet, mert körülményes az ügyintézés, és aki teljesíteni tudja a feltételeket, az lényegében nem is szorul rá.
Németh Dávid, az ING vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy csak lassan csökkennek a válság begyűrűzése miatt harminc–hatvan százalékkal megemelkedett havi törlesztőrészletek. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a hitelintézetek tíz–húsz évre folyósítanak jelzálogalapú devizakölcsönöket. Utóbbi fedezetéül a bankközi devizapiacon vettek fel – még a krízis kirobbanása előtt – olcsó, rövid lejáratú devizaforrásokat.
A gondot az okozza, hogy a bankközi kamatok emelkedtek, illetőleg a magyar országkockázati felár megtízszereződött, emiatt a bankok a korábbinál sokkal drágábban jutnak devizához.
Forrás: kecskemetilapok
