A pénzhiány és a lobbiérdekek miatt hanyatlik a magyar felsőoktatás
A pénz fogságába került a hazai felsőoktatás. A Professzorok Batthyány Köre a fejkvótaalapú finanszírozási rendszer átalakítását és az egyetemi tanári kinevezések rendjének szigorítását sürgeti.
Az egyetemeknek nem áll érdekükben a felkészületlen vizsgázó megbuktatása, mert az bevételkiesést jelent
Eluralta a felsőoktatás értékrendjét a pénz, csak a gazdaságosság számít, a szellemi értékrend a háttérbe szorul – véli a Professzorok Batthyány Köre. Náray-Szabó Gábor, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, a felsőoktatás fejkvótaalapú finanszírozása miatt a hallgatók az intézményeknek elsősorban az anyagi támogatás megszerzésének eszközeként szolgálnak. Az egyetemeknek és a főiskoláknak nem áll érdekükben a felkészületlen vizsgázó megbuktatása, mert az bevételkiesést jelent nekik. Náray-Szabó Gábor szerint az intézmények, hallgatóik megtartása miatt, inkább a követelményszint leszállításában váltak érdekelté. Az elnök elmondta, az egyetemek oktatási nagyüzemekké váltak, amelyben a túlterhelt tanároknak egyre kevesebb lehetőség nyílik kutatásra, tudományos tevékenységük folytatására, ami visszaüt az oktatásra is. A professzorok társasága szerint a felsőoktatási törvény lehetővé teszi a vezetői beosztások túlfizetetté válását és túl hosszú birtoklását, ami egy kiváltságos réteg kialakulásához vezethet. Az irányító pozícióban lévőknél pedig nagy a kísértés, hogy az intézmény érdekei helyett a politikát szolgálják ki. Ennek a folyamatnak a része volt a 2006-os rektori béremelés, amellyel megszerezték több intézményvezető támogatását, többek között a felsőoktatás privatizációjához. A professzorok elfogadhatatlannak tartják, hogy a hallgatói önkormányzatok tagjai kiemelt ösztöndíjat és egyéb kedvezményeket kapnak, amellyel anyagilag függővé és manipulálhatóvá teszik őket az egyetemi vezetéstől. A Professzorok Batthyány Köre javasolja, hogy gondolják újra a felsőoktatási törvénynek az irányítási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit, különös tekintettel a gazdasági tanácsok és a hallgatók vezetői szerepére. A testület szigorítaná az egyetemi tanári kinevezések rendjét, és az oktatás illetve kutatás minőségének javítását ösztönző bérezés bevezetését is sürgeti. Náray-Szabó Gábor hozzátette, a felsőoktatásnak segíteni kell a közoktatás rendbetételében, elsősorban a tanárképzés helyreállításával, amely nélkül a hanyatlás nem állítható meg.
Erkölcsi tartást!
Szigorú és sajátos erkölcsi tartást követel a tudomány világa – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Veszprémben a Pannon Egyetem tanévnyitó ünnepségén. Pálinkás József hozzátette, az egyetemi oktatóknak és hallgatóknak különleges a felelősségük a társadalmi környezetért, a közállapotok minőségének megteremtéséért, mivel az átlagosnál többet tudnak a világról. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, a most kezdődő tanévben 41 alapszak mellett 34 mesterképzés indult. Az egyetem öt karának 121 szakán több mint 11 ezer hallgató tanul. Az intézményben 3444 elsőéves kezdte el a tanulmányait.
Sándor Csilla
Forrás: Magyar Hirlap online
