KISGAZDÁK BLOGJA

Interjú Schöpflin Györggyel

Egyfajta hidegháború ez Szlovákia és Magyarország közt – mondja Schöpflin György, néppárti Európa Parlamenti képviselő. A külügyekben kiválóan jártas politikust a Sólyom László-ügy kapcsán kérdezte a HírExtra.

 Mi a véleménye a történtekről?

Nemcsak mint képviselő, de mint magyar állampolgár is ámulattal nézem, hogy mi történik ebben a világban. Ez egyszerűen arconcsapása Magyarországnak. Itt van az Európai Unió, ami feltételezi, hogy partnerként viselkedik egyik ország a másikkal, mégis két ország úgy tesz, mintha esküdt ellenségek volnának. Ez elfogadhatatlan.

Ki most a hibás?

Úgy gondolom, hogy a magyar külügyminisztérium ez esetben igazat mondott, mikor kijelentette: két hónappal ezelőtt egyeztettek a szlovák féllel. Éppen ezért világos, hogy Szlovákia a hibás.

Miért tették ezt?

Ennek belpolitikai magyarázata van. Tudjuk, hogy a szlovák gazdaság tavaszig tündöklően nézett ki. Emlékszünk még arra, mikor a szlovákok az erős euróval ellepték a közeli magyarországi településeket. Ma már közel sincs így. Az incidens ezért egy populista gesztus is. Célja elterelni a figyelmet a belső gondokról. Ilyenkor vannak ott a magyarok, akik szlovák szempontból mindig, mindenért a felelősek. A „vasfüggönyös” időkre emlékeztet, mikor a nyugati baloldal mindenért a CIA-t tette felelőssé. A világ azért ennél bonyolultabb.

Szlovákiát komoly problémák terhelik. Ugyan Nyugat-Szlovákiában viszonylag jól mentek a dolgok, ám keleten egyre növekszik az elégedetlenség - és nemcsak a romák, de a szlovákok körében is. Erről akarja Fico ideig-óráig elterelni a figyelmet.

Milyen következményei lehetnek Fico számára ennek az „elterelésnek”, a diplomáciában?

Ez valamennyire tőlünk is függ. Egyrészt a külügyminisztériumtól, illetve személyesen a külügyminisztertől, másrészt attól, hogy mi Brüsszelben milyen lépéseket teszünk. Ez esetben eléggé egyértelmű, hogy szóvá fogjuk tenni, amilyen hatékonyan csak tudjuk. De sok minden múlik a magyar kormányon is. Ha képes hatékonyan fellépni például az Európa Tanácsban, hogy „szóljon oda” más is Szlovákiának, és viselkedjenek kissé önkorlátozóan. Sajnos ez egyelőre egyfajta hidegháború.

Nem tehetnénk valamit az Unió nélkül, azonnali válaszként?

Nem tudom pontosan, hogy most mi történik a külügyminisztériumban. De bízom benne, hogy valami lépést terveznek. Mindig az a probléma, hogy a nem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy agresszívan viselkedünk. Az óvatosságot el is fogadom. De közben azt is tudjuk, hogy eközben a szlovákok mindig a legagresszívabban állnak hozzá a magyarokhoz. És itt nincs sok különbség a Fico vagy az előző Dzurinda-kormány között.

Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy a szlovák értelmiség – és akár szlovák külügyminisztérium is – egyre kellemetlenebbül érzi magát ilyen esetekben; tudják, hogy így nem lehet viselkedni. Biztosan nagy nyomás alatt vannak Slotától és Ficotól egyaránt.

De mi az a konkrét lépés, amit tehetünk?

Fordulhatnánk a svéd elnökséghez. Feltételezem, hogy ennek lenne valamiféle eredménye. A svédek nem nézik jó szemmel ezeket az eseményeket. Carl Bildt (svéd külügyminiszter – a szerk.) komoly tapasztalatokkal rendelkezik dél-kelet Európában. Ezért a svédeken keresztül az Európa Tanácsban is szóvá kellene tenni - de semmiképpen sem a nagy nyilvánosság előtt.

A gond, hogy senki sem akar igazából beavatkozni. Én már őt évvel ezelőtt feltettem egy hasonló kérdést az akkor bővítési biztosnak, de határozottan jelezte, ő ilyen ügyekkel nem foglalkozik. Ezt a két ország kell, hogy elintézze egymás közt. Ám, ha az egyik fél semmiképpen sem akarja elintézni, akkor nehéz megoldást találni. A kérdés az, elérte-e ez a konfliktus azt az ingerküszöböt, amire már más tagállam is felfigyel.

Akkor mi a megoldás: szaladjunk az Unióhoz vagy oldjuk meg pusztán Szlovákiával a kérdést?

Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Egy biztos: ha megkapjuk a magyar kormány támogatását, akkor sokkal többet érhetünk el, mintha nem. A kérdés az, hogy mit jelent a megoldás? Nem hiszem, hogy a szlovákok bocsánatot fognak kérni. Az EU azonban érdekelt abban, hogy két tagállam normálisan viselkedjen egymással. Kérdés, hogy van-e valaki, aki emiatt (vagy sokkal inkább a nyelvtörvény okán) oda megy a szlovákokhoz, és azt mondja nekik: „na jó  fiúk, ebből most már elég volt”.

Nagyon úgy tűnik, Fico nyilvánosan hazudott, amikor azt mondta, hogy csak két nappal előbb tudott a látogatásról, hiszen a magyar külügy két hónappal ezelőtti levélváltással rendelkezik. Egy ekkora hazugság nem szigetelheti el őt Európában?

Ideig-óráig igen. De az EU-nak érdeke, hogy minden tagállamot egyenlő félként kezeljen. Ebből az okból kifolyólag elég messzire képes elmenni, amikor nem akar tudomást venni ilyen dolgokról.

De ki veszthet nagyobbat: Szlovákia a viselkedése miatt vagy Magyarország, ha most nem lép semmi komolyat?

Nehéz megmondani. Ez egy diplomáciai vereség, de azt is mondhatnám, az okosabb enged… Ezt hosszútávon és folyamatosan kell szóvá tennünk. Egyelőre az a kérdés, van-e fórum, ahol ezt megtehetjük?

Tényleg… van?

Jó terep lehet a Visegrádi-országok csoportja. Itt se nagyon remélhetünk sokat, de mégis lehetne aktivizálni magunkat a lengyelek és a csehek felé. Csehország érdekes helyzetben van, mert a jelenlegi ellenzékben lévő Paroubek nagyon jó, baráti viszonyt ápol Ficoval, de Vacláv Klaus államelnök sem igazán magyarbarát.

A lengyelek szerintem hivatalosan soha nem fognak beavatkozni egy ilyen ügybe, de informálisan sokat tehetnek az érdekünkben. Beláthatják, hogyha a szlovákoknak szabad velünk szemben így viselkedni, akkor bárki viselkedhet így velük szemben (a német sajtó katasztrofálisan viselkedett Kaczinsky-kormánnyal szemben).

Vannak tehát szabályok, amiket be kell tartani. És minél többen helyezkednek az Unióban erre az álláspontra, annál nagyobb az esélyünk, hogy a szlovákok ráébredjenek, ez a fajta viselkedés hosszútávon elszigetelődéshez vezet.

Pénzes Dávid