 |  | |
Az időjárási viszonyok miatt a szokásosnál hetekkel korábban, már június közepén megkezdődött a dinnyeszezon. A korai érés rossz hír a termelőknek, hiszen még piacon van a görögországi és a spanyol áru. Miután a magyar termésből eleinte kevesebb van, drágább, mint a külföldi.
"A hazai dinnye mintegy nyolcvan százaléka a külpiacokra kerül. Ennek egyötöde feketén Románia felé hagyja el az országot" – mondta lapunknak Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke. A termés húsz százalékát értékesítik belföldön, ám ennek felét a nepperek vásárolják fel közvetlenül a gazdáktól. A feketézők lényegében kihasználják a termelőket, hiszen alacsony áron veszik át tőlük az árut, s drágán adják el.
"Remélem, sokan tanultak az elmúlt két év kudarcaiból, amikor neppereknek adták el az éretlen termést" – mondta Simonka György. Szerinte a kizárólag anyagi szempontokat szem előtt tartó nepperek nemcsak Magyarországon, hanem a német és skandináv piacokon is lejáratták a hazai dinnyét. Tavaly az áruházláncok átmenetileg nem is forgalmaztak magyar dinnyét. A szakemberek szerint ha a hazai termelők most nem dobják piacra a még éretlen termést is, akkor az idei termést teljes egészében fel tudja venni a piac, és ez elég lesz a hazai és a külföldi kereslet kiszolgálására. A tavalyi alacsony felvásárlási árak, illetve a piaci bizonytalanságok miatt azonban az idén negyven–ötven százalékkal kevesebb dinnyét termesztenek hazánkban. Kisebb a termőterület, és gyengébb lesz a hozam, mert a gazdák spórolnak a növényvédő szerekkel. A dinnye kiskereskedelmi ára június közepén jócskán száz-százötven forint fölött mozgott. Ahogy azonban egyre több magyar termés kerül a belföldi piacra, úgy esik majd az ár is. A szakemberek most folyamatos érésre számítanak, így nem állhat elő az a helyzet, mint tavaly. Akkor egyszerre akarta mindenki eladni az áruját. A nyár első felében mintegy ötven forint volt a felvásárlási ár, ez várhatóan negyven forintra mérséklődik, de ha ennél is kevesebbet fizetnek, a gazdák akkor ismét bajba kerülnek.
"Ha az önköltség ára sem jön vissza, akkor veszteséget kell a termelőknek elkönyvelniük" – mondta Simonka György. Szerinte a magyar görögdinnye az egyik legjobb exportcikkünk lehetne, mivel óriási iránta a kereslet."A kormány segítene az ágazaton, ha bevezetné a termelői nyilvántartást, s ha betartatná a termelők, a felvásárlók és a külkereskedők működési előírásait, akkor egy éven belül stabilizálni lehetne a dinnyepiacot. Nem beszélve arról – tette hozzá a szövetség elnöke –, hogy a feketézőktől is megszabadulnánk."
Ellenőrzött minőség, védelem védjeggyel
Május elején az öt termőtáj – Békés, Heves, Szabolcs, Baranya, és a Jászság – termelőit egyesítve megalakult a Magyar Dinnyeszövetség. Az érdekképviselet, amelynek harminchárom termelő, felvásárló és külkereskedő tagja van, egyik fontos feladatának tekinti a feketekereskedelem visszaszorítását. Az árokparton az útszélen áruló neppereknek nincs se telephelyük, se szaktudásuk, és egyáltalán nem vállalnak semmilyen felelősséget a dinnyéért. Ráadásul letörik az árakat, s ezzel nehéz helyzetbe hozzák a tisztességes termelőket. A szövetség a helyzet javításáért létrehozott egy védjegyet, amelyet csak ellenőrzött körülmények között nevelt, jó minőségű hazai dinnye viselhet. A szövetség javasolja azt is, hogy csak a legálisan dolgozó s földdel is rendelkező gazda árusíthasson dinnyét. A termelők ügyelni fognak arra is, hogy a kereskedelmi láncok szezon elejei akcióikkal ne törjék le az árakat, továbbá, hogy a harmadik országokból érkező dinnyét az ügyeskedők ne csomagolják át, és ne márkázott magyar termékként hozzák forgalomba. A visszaélések visszaszorításában segítene az Európai Unió piacszabályozási rendeletének alkalmazása. Az ugyanis előírja a dinnye forgalmazóinak regisztrálását. Ez nálunk nem történt meg. Érdemes szigorítani az ellenőrzéseket, mert a jelenlegi gyakorlat szerint csak a legálisan és szabályosan működő felvásárlócégeket ellenőrzik, évente háromszor-négyszer.
Csata az áruházlánc parkolójában
Tavaly július közepén az Auchan áruházlánc a 49 forintos dinnye akciójával elérte, hogy a német és a lengyel piacra szánt magyar dinnye felvásárlási ára huszonhat forintra, míg a hazai piacra szánté húsz-huszonkét forintra zuhant. Az önköltségi ár kilónként harmincöt forintra rúgott. A kilónkénti tíz-tizenöt forintos veszteség azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a termelők többsége tönkremegy. A dinnyés gazdák azt szerették volna, hogy legalább 79 forintra emelkedjen a dinnye fogyasztói ára az említett áruházban. Ezért tiltakozó akciókat szerveztek, amelyeken több száz mázsa dinnyét borítottak az áruház parkolóiba. Ezután az Auchan hatvanöt forintra emelte a dinnye fogyasztói árát.
Strbik László
