Kékkői Zoltán országgyűlési képviselőnk szóbeli kérdést intézett az FVM miniszterhez "Milyen lépéseket kíván tenni a juhtenyésztő ágazat fellendítése, valamint a hazai juhállomány gyarapítása érdekében?" címmel az Országgyűlés május 11-i ülésnapján.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Miképpen a legtöbb mezőgazdasági ágazat, így az állattartók, azon belül is a juhtenyésztők nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt évek folyamán. Miközben Magyarországon a juhtenyésztők száma öt év alatt a tizedével csökkent, a hazai juhállomány maga is redukálódott. A magyar juhállomány 1,2 millió körüli, az anyajuhok száma 950 ezer, és számuk folyamatosan csökken. Az idei mintegy 800 ezer magyar bárány közel 40 százaléka kerül külföldi piacokra, elsősorban Olaszországba, de Németországba és Ausztriába is. Sajnos, idén a magyar bárányok értékesítési árai az európai uniós átlagnál 15-20 százalékkal alacsonyabbak. Karácsony táján még 700-750 forint körül mozgott a bárány kilónkénti ára, a húsvéti ünnepeket megelőző időszakban ez az ár már többnyire 600 forint alá zuhant.
Romániában, szemben a hazai tendenciával, a tavalyi évben 11 százalékkal nőtt a juhállomány. Tekintettel az állatállomány növekedésére, a magyar bárányexport legfőbb riválisának Románia számít, a hazánkon keresztül Olaszországba exportált bárányoknak ugyanis a hazainál olcsóbb a felvásárlási ára. A magyar piacra beérkező román bárány jelentéktelen mennyiségű, a Romániából Magyarországon keresztül az olasz piacra szállított bárány viszont rontja az exportlehetőségeinket.
Kérdezem tehát államtitkár úrtól: milyen lépéseket tesz a juhtenyésztő ágazat fellendítése, valamint a hazai juhállomány gyarapítása érdekében? Hogyan tudja erősíteni a magyar bárányexportot külföldi vetélytársaival szemben?
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Gőgös Zoltán államtitkár úr ad választ a kérdésre.
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Amit elmondott, abban nagyon sok igazság van, a bárányexportban jelenleg komoly konkurenciát jelent nekünk Románia. Az összes többi élelmiszerügyben nem hiszem, Németországot megelőzve a legnagyobb exportpiacunk lett - ez csak egy mellékes megjegyzésem -, de a juhágazatra ez valóban nem igaz.
Egyet tudni kell - és ezt képviselő úr is tudja -, hogy minden ország a csatlakozáskor eldönthetett olyan továbbműködtethető nemzeti támogatásokat, amivel annak idején mi is éltünk, csak nekünk ez a típusú moratóriumunk három év után lejárt. Ez Románia esetében jövőre fog lejárni, és onnantól kezdve nem tudja adni azt a vállalt jóléti támogatást, amire három évig lehetősége van. Ez igaz a sertésre is, ennek ellenére náluk még intenzívebben csökkent a sertésállomány, mint nálunk.
Amit tudunk tenni, képviselő úr - ezzel azért van némi problémánk -, ha az SPS bevezetésre kerül - minden olyan támogatást működtetünk, amit az Európai Unió engedélyez, ez az anyajuhtartási támogatás, anyajuh kiegészítő támogatás, és van egy de minimis támogatás, amit a kisebb termelők tudnak igénybe venni -, tehát ha áttérünk az SPS-re, ami, nagyon remélem, 2010-től lehetséges lesz, az ebben az ágazatban meg fogja duplázni a támogatásokat.
A másik nagyon fontos, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban kiemelt célterület a legeltetéses állattartás, amire az ország egy bizonyos területén alapvetően csak a juh- és kecsketartás látszik megvalósíthatónak.
Az árcsökkenés egyébként húsvét környékén mindig bejön. Azt tudni kell, hogy általában mindenki úgy próbálja a szaporulatokat igazítani, hogy az húsvétra jöjjön be, és az se mindegy, hogy a két húsvét között milyen távolság van, ha túl közel van egymáshoz, akkor ez nyilván probléma, ha távolabb, akkor kevésbé probléma; ez nem minden évben van így. Nagyon remélem, hogy a jelenlegi magyarországi állomány még bővíthető, és akik ezzel foglalkoznak, megtalálják a számításukat, ahogy eddig is megtalálták.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
(parlament.hu)
