Öt év telt el a történelmi nap, 2004. május 1-je óta, amikor tűzijáték világította meg tíz új tagállam egét, és 75 millió ember együtt ünnepelte, hogy az Európai Unió polgárává vált. E rendkívüli pillanat óta az Európai Unió jelentősége folyamatosan nő a ma már ötszázmillió uniós polgár életében.
Az EU Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Szlovákiával és Szlovéniával való történelmi kibővítésének ötödik évfordulója alkalmából, valamint az európai parlamenti választások közeledtével, melyet Magyarországon június 7-én tartanak, hasznos lehet mérlegelni, hogy mit nyújtott az EU polgárainak.
A 2004-es bővítés olyan történelmi jelentőséggel bír, melyet nem lehet eleget hangsúlyozni. Mint a jelenkori európai történelmet formáló események láncolata, a 2004-es bővítés tetőpontja volt több mint hatvan év történelemnek, mely alatt több ország is éveken keresztül nehézségekkel küzdött, mígnem ismét egy szabad, demokratikus és egyesült kontinens részeként emelkedhetett fel. A jogok, melyeket élvezünk, valamint a béke és szabadság, melyben élünk, olyan nehezen megszerzett eredmények, melyek sok korábbi generációnak csak álmok lehettek.
Ma a 2004-es bővítés már nem szerepel a címlapokon, ami azt jelenti, hogy az EU-tagság ténnyé vált az "új" európai polgárok számára. Magyarország esetében az Európai Unió tagjává válás nagy változásokkal járt, melyek az országon belüli javuló lehetőségekben és a közös európai értékek kultúrájában nyilvánulnak meg, képessé téve a polgárokat jogaik kinyilvánítására. Az Európai Uniónak állandó szerepe volt ebben a fejlődésben.
A parlament foglalkozik a polgárok mindennapi életét érintő kérdésekkel. A küszöbönálló választások lehetőséget adnak a magyar állampolgároknak, hogy fokozott érdeklődéssel figyeljék a magyar európai parlamenti képviselőket, illetve az új jelölteket. Az újonnan választott parlamentnek pedig a 21. század fő kihívásaival kell majd szembenéznie.
A globális pénzügyi és gazdasági válságnak az EU tagállamaira gyakorolt hatása, megrázva gazdaságaikat, a politikai döntéshozatal minden érintettjét aggodalommal töltötte el. A gazdasági válság az egész EU-t érinti, a fogyasztókat vásárlásaik elhalasztására, a cégeket leépítésekre és dolgozóik elbocsátására, az országokat exportjuk csökkentésére, a turistákat pedig utazásaik lemondására kényszeríti.
Az európai választóknak ezekkel a valós és kézzelfogható nehézségekkel kell szembenézniük. Az uniós ösztönző csomag támogatásán keresztül, valamint a pénzpiacok szigorúbb szabályozásának kialakításában való részvétellel az Európai Parlament hozzájárul a lisszaboni szerződésbe foglalt szociális piacgazdaságon alapuló jövő építéséhez.
A gazdasági válság messze nem az egyedüli nehézség. Az olyan kihívások, mint az éghajlatváltozás és a jövőbeni energiaforrások biztosítása, rendkívül összetett és messze ágazó, valamint teljes figyelmet igénylő kérdések. Csupán a 27 ország uniójaként vagyunk képesek hatékonyan megbirkózni a kihívásokkal és a minket megillető szerepet játszani a világban.
Az éghajlatváltozásról tudjuk, hogy hatásai, mint például a tengerszint emelkedése, nem korlátozódnak politikai határok közé. A Déli- és az Északi-sark jéghegyeinek olvadása például a máshol évek óta tartó szén-dioxid-kibocsátás következménye. Másfelől a tengerszint emelkedése a part menti területeket, köztük a Földközi-tenger térségében élőket bolygatja. Ezért képtelenség azt gondolni, hogy egy ország egyedül is képes megoldani egy olyan problémát, mint az éghajlatváltozás. Ugyanez vonatkozik a gazdasági válságra is, mely a piacok globális dinamikája miatt egyik országról a másikra terjedt. Európában ezért európai megoldásra van szükség. Nem tudom eleget hangsúlyozni azt a tényt, hogy a protekcionizmus alkalmazása csak elmélyíti a válságot, és aláaknázza az európai egységes piacot, mely létrehozása óta az EU egyik sarkköve, és amelyet az utolsó bővítések tovább szilárdítottak.
Az olyan fontos kérdések, mint a szegénység a fejlődő világban, elkötelezettséget rónak ránk, európaiakra, amikor a holnap világát formáljuk. E tekintetben Európának egységesnek kell maradnia a fejlődő világ szükségleteinek kezelésében, valamint a migráció kérdésében. Az anyagi felemelkedésért küzdő szegények millióinak nehéz helyzete, akik közül sokan a háború és üldöztetés miatt lakóhelyük elhagyására is kényszerültek, szintén globális probléma.
Az illegális migráció számos reményvesztett lélek tragikus halálát okozza a sivatagban vagy a nyílt tengeren. Az Európai Unió nem fogadhatja el ezt a nehéz helyzetet, ahogyan nem hagyhatja, hogy a külső határait képező országok, mint Magyarország, egyedül birkózzanak meg egy ilyen mértékű problémával. Ezért kezdeményezte az Európai Parlament az európai migrációs politika kialakítását.
E perspektívát tekintve az egy hónapon belül esedékes európai parlamenti választások még nagyobb jelentőségűek. Egy demokratikus unióban, ahol az Európai Parlament ötszázmillió polgárt képvisel, folytatni akarjuk a közös célok keresését és eltökélt megvalósításukat. Ha a nehéz időkben erre nem leszünk képesek, a 2004-es bővítés emléke csak ennyi marad – egy emlék minden jelentőség nélkül. Ezért reméljük, hogy hamarosan hatályba lép a lisszaboni szerződés, mivel az megszilárdítja majd a demokráciát és az elszámoltathatóságot az Európai Unióban, beleértve az Európai Parlament, továbbá a nemzeti parlamentek szerepének megerősödését, valamint hatékonyabbá teszi az uniót.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar állampolgárok, akik tisztában vannak szavazatuk fontosságával, elérik, hogy a június 7-i választásokon a magyar részvételi arány az egyik legnagyobb legyen.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke
Magyar Hírlap
