Az ország háromévi kamatszolgálatának EU általi átvállalását javasolja a pénzügyi válságból való kilábalásra lapunk tulajdonosa, Széles Gábor. A Magyar Hírlapnak adott interjújából kiderül: a megszorítások helyett a kamatszolgálat felfüggesztéséből felszabaduló évi 1400 milliárdos költségvetési összeget gazdaságélénkítésre lehetne fordítani.
– Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy az Európai Uniónak a közép-európai bankokat központilag kellene megtámogatnia?
– Erre az Európai Uniónak nem lesz forrása, az Amerikai Egyesült Államok ugyanis a világ összes szabad pénzforrását elszívta a világ más régiói elől. Az új elnök, Barack Obama szakértőivel nagyon jó szisztémát talált ki. Azok a külföldi befektetők – így például Kína –, amelyek banki szinten is tőkét fektetettek az amerikai bankrendszerbe, úgy tűnt, futhatnak a pénzük után. Az új amerikai kormány azonban ezeket a forrásokat úgy menti ki, hogy azt mondja: a külföldiek befektetett pénzüket konvertálják amerikai államkötvényekbe. Azt is elvárják, hogy ezekből minél többet vásároljanak. Banki szintről tehát államkötvényi szintre emelték a válságkezelést. Az amerikai állam így a hitelesség szempontjából nagyon megerősödött.
– Kínának sincsenek már szabad forrásai?
– Vannak olyan jelzések, hogy Kína nem az összes pénzét fektette be Amerikában. A kínai gazdasági csúcsminiszter nemsokára Európában tárgyal a technológiai befektetéseikről. Kína az Egyesült Államokat az államkötvényeken keresztül pénzügyileg, Európát pedig – országonként – a technológiai eladásokon keresztül próbálja megfogni.
– Az Európai Unió hogyan segíthetne rajtunk?
– Az EU nem az Egyesült Államok. Ha maradt volna is forrás, Brüsszel kötvénykibocsátásra technikailag sem képes. Soros György is éppen azt rója fel az EU-nak, hogy nem létezik euróövezeti kötvénypiac. Osztom az amerikai üzletember véleményét: ebbe az irányba kell fejlődnie az uniónak.
– Mégis, akkor most mi lehet a megoldás?
– Egyetlen kitörési pont létezik. Az Európai Uniónak több bankja is van, így Londonban vagy Bázelban. El lehetne érni, hogy olyan moratóriumot kapjon Magyarország, amely alapján az éves kamatszolgálatát két- vagy hároméves időszakra felfüggesszék. Ehhez a bankgaranciát az EU bankjai adnák meg.
– Mennyi pénzről beszélünk?
– Magyarország éves kamatszolgálata átlagban 1400 milliárd forint körül van, ami 4,72 milliárd euró. Ez nem egy akkora összeg – főleg, hogy nem készpénzről, hanem egy váltóról, fizetőkezességről van szó –, hogy ezt az EU bankjai ne adnák meg. Tehát az új, jobboldali kormánynak a következő három évre ezt kellene elérni. Ha ezután sem tudnánk fizetni, az unió bankjai kezesként lépnének fel. De addig az EU-bankok likviditását sem terhelnénk meg, hiszen csak a kamatszolgálat felfüggesztéséről lenne szó.
– Mit jelentene ez az 1400 milliárdos teherlevétel a költségvetés szempontjából?
– A teherlevétel lehetőséget teremtene, hogy beindítsuk a gazdasági növekedést. Képzeljük csak el, ha ötszáz- vagy ezermilliárdot más eszközökkel, további megszorításokkal próbálnánk megtakarítani a költségvetésben. Ez biztos szociális robbanáshoz vezetne.
– Az nem jelent problémát, hogy a kereskedelmi bankjaink döntő hányada nyugati kézben van?
– A nyugati anyabankok még azt is mondhatják a magyarországi fiókjaiknak, hogy nem adnak nekik több pénzt. Erre egy parlamenti döntéssel a magyar állam kimondhatná, hogy fel kell tőkésíteni a bankokat. De ez sem jelentene megoldást, hiszen a külföldiek az új forrásaikat bármikor visszavihetnék az anyabankjaikhoz, az Európai Unióban ugyanis a tőke szabadon áramlik. A problémát azzal lehetne kezelni, hogy teljesen újraszerveznénk a bankrendszerünket. Egyértelművé kellene tenni a bankszolgáltatási feladatokat. A takarékszövetkezeteket pedig meg kellene erősíteni. A többi között ez is az új kormány feladata lehet majd.
Pindroch Tamás Magyar Hírlap
