Hogyan befolyásolja a pénzügyi válság a kelet-közép-európai uniós tagállamok csatlakozását az euró övezethez? Erről tartott nagy szakmai, sajtó- és közönségérdeklődéssel kísért meghallgatást Brüsszelben az Európai Parlament gazdasági bizottságának három tagja.
A magyar néppárti Becsey Zsolt, a román liberális Daniel Daianu és a lengyel szocialista Dariusz Rosati közös rendezvényén előadó vezető uniós és nemzeti szakemberek az euró övezeti csatlakozás lehetséges stratégiáit is összehasonlították.
A közös pénz védettségét nem élvező tagállamok sokkal sérülékenyebbek a válságban, mint euró övezetbe tartozó társaik, mégsem szabad elhamarkodottan, sokoldalú felkészülés nélkül csatlakozni a zónához.
Az ebben egyetértő előadók között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kifejtette: az euró övezet előszobájába, az ERM II árfolyam-mechanizmusba csak akkor érdemes belépni, ha a közös pénz stabilitását garantáló egyéb feltételeket is kiszámíthatóan teljesíti az ország. Karvalits Ferenc hozzátette: Magyarország egyre jobban megfelel az euróra vonatkozó maastrichti feltételeknek, ám a jegybanki alelnök a közös pénz övezetéhez való csatlakozásra nem jelölt meg céldátumot.
A magyarhoz hasonlóan a lengyel jegybank sem sietne az ERM II-be való belépéssel a fennálló bizonytalan gazdasági helyzetben. Ugyanakkor a varsói kormány szorgalmazza, hogy a zloty minél előbb lépjen be az említett előszobába. Ludwik Kotecki pénzügyminiszter-helyettes szerint Lengyelország 2011-re teljesíti az euró övezeti csatlakozás nominális feltételét.
Románia egy évvel később, 2012-ben készül belépni az ERM II-be, hogy az ott eltöltött két év múltán, 2014-ben maga is bevezethesse az eurót - közölte Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza.
A rögzített vagy lebegő árfolyam megítéléséről kialakult éles szakmai vitában Szapáry György volt MNB-alelnök a lebegő árfolyam előnyeit a Közép-Európa Egyetem meghívott professzoraként végzett kutatásaival igazolta, az átmeneti helyzetben összehasonlítva az euró övezetbe készülődők GDP-növekedési ütemét, valamint fizetési mérlegegyenlegét.
Az előadók mindegyike egyetértett abban, hogy "jó időkben" célszerű végrehajtani az államháztartás rendbetételét és a strukturális reformokat, ám Becsey Zsolt nem kapott választ arra a kérdésére, vajon milyen segítséget nyújt ehhez az Európai Unió. Miért nem ad az Európai Központi Bank uniós likvid eszközöket a válságban lévő tagországoknak? - kérdezte Becsey Zsolt. A magyar néppárti euroképviselő egyúttal javasolta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank az euró övezeten túl is terjessze ki likviditási nehézségeket áthidaló és kölcsönnyújtást élénkítő válságkezelő különintézkedéseit.
Becsey Zsolt kifogásolta, hogy míg az euró zónán kívüli tagországokat "magukra hagyja" az Unió a válságra adandó rövid távú, közvetlen válaszok megtalálásában, addig az övezet tagjaiban "átértelmezve" fellazítják a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait. Ez az euró-tagoknak úgynevezett fiskális ösztönzésre ad módot, amit a Paktum nem szankcionál.
(EPP-frakció sajtóosztálya)
