Szólláth Tibor Hajdú-Bihar megyei közgyűlési alelnök kezdeményezésére egy többfordulós közéleti fórum indult el decemberben. Akkor a vészes népességfogyás megállítása volt a téma, a mostaninak a magyar vidék, magyar jövő "kivesézése" volt a célja a különböző nézeteket vallók színrelépésével.
Debrecenben, a megyeháza Árpád termében zajló - teltházas érdeklődő előtt - elsőnek Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke tartott előadást a mezőgazdaságban végbemenő generációváltásról. Elöljáróban leszögezte: az 1996-ban alakult szervezet kizárólag szakmai kérdésekkel foglalkozik, döntéseiket is a pártoktól függetlenül hozzák meg. Képviseltetik magukat az EU 22 országából szerveződött fiatal gazdaszervezetben is, melynek 2005 óta egyik alelnökét ők adják. Kiderült: országosan mintegy tíz százalék a 40 év alatti fiatal gazdák aránya, akiknek 30 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, s a területalapú támogatások kifizetésénél évről évre nő a fiatal gazdák száma. Előadásából arra is fény derült, hogy a birtoknagyság növekedésével arányosan nő a fiatal gazdák aránya is. Hiányolta azonban a stratégiát az agráriumban, különös tekintettel a generációváltásra, pedig - mint fogalmazott - a magyar gazda tud termelni, ám szétesett, atomizálódott társadalmunk nem segít a felemelkedésben, ugyanis nincsenek meg azok a közösségek, amelyek képesek lennének megszervezni önmagukat, s irányt mutatni. A fiatal gazdáknak viszont éppen ez a missziójuk, mert ők az agrárium jövője - szögezte le.
Szabó Sándor, a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a várható idei támogatások felől érdeklődött, míg Emődy Dániel azt ajánlotta az előadóknak, hogy fel kell készülniük a Gyurcsány utáni időszakra is. Mezei István berettyóújfalui gazdálkodó a pályázatok hosszas elbírálási folyamatát tette szóvá, továbbá azt, hogy "elmegy a kedve a gazdának a pályázatoktól, mert olyan eszement dolgokat kérnek számon rajtuk, amik teljesíthetetlenek!"
Forgács Barnabás, az FVM szakállamtitkára, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot részletezte. A jelenlévők megtudhatták, hogy az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakában, hazánkban ötmilliárd euró áll rendelkezésre, melyet a versenyképesség javítására, környezetkímélő gazdálkodásra és vidékfejlesztésre lehet fordítani. Az államtitkár a költségvetési időszak végére az állattenyésztési és növénytermesztési ágazat közötti egészséges arány visszaállítását ígérte. A sikeres kormányzati politika eredményének állította be a 172 kistérségi vidékfejlesztési irodát, illetve az alulról jövő kezdeményezések felkarolására létrehozott 96 Leader-csoportot. Emlékeztetett rá: január 12-ig lehetett támogatást benyújtani mikro-vállalkozásokra, falumegújítási és örökség megőrzési programokra, illetve turisztikára.
Medgyessy István, debreceni biogazda, felszólalásában bejelentette: saját pénztárcáján nem érzi a szépen felsorolt támogatásokat. Sérelmezte továbbá a falugazdászok tevékenységét, akik szerinte csak adminisztrátorok, nem pedig a gazdák segítői. Úgy vélte, az államtitkár által felvázolt program a nagybirtokokat támogatja, pedig a 20-30 tehenes gazdák is életképesek - utalt nyugat-európai, sőt USA-beli tapasztalataira. Utóbbiaknál kiemelte: a gazdák tanyán élnek, ami számukra természetes, egy épületben van a lakóház, vágóhíd, fiaztató, saját kis bolt, s ott nem háborgatja őket senki. Nálunk ennek nyomát sem látni, mint ahogy a falusi turizmusét sem. Hiányolta a dűlő utak rendbetételét, illetve a hazai piacok védelmét és a genetikailag módosított termékek tilalmát. Javasolta, hogy a kormányzat járuljon hozzá ahhoz, hogy a gazdák házhoz szállíthassák a tejet, ugyanis manapság szégyenteljes árat kapnak a tejtermelők. Miért kell nekünk Dániából sertéshúst behozni? - tette fel a költői kérdést. Sürgette még az osztatlan közös tulajdonban lévő földek kimérését is, hiszen ez már két évtizede várat magára.
Koroknai Zoltán, balmazújvárosi családi gazdálkodó, indulatosan tette szóvá, hogy nincs itt szükség nagy ívű beszédekre, hiszen nem vidékfejlesztés, hanem vidékrombolás folyik a kormány áldásos tevékenységének köszönhetően. "Elegünk van a kioktatásból, a hazugságokból, hiszen amit reggel mondanak, az már este nem igaz!"
Szegedi Lajos, szintén balmazújvárosi gazdálkodó, sem dicsérte az agrártárca vezetését. Mint mondta, van múltja a magyar mezőgazdaságnak, a jelenét ismerjük, ám a jövő kiszámíthatatlan.
Kemény István, egyeki gazda, szintén nem kímélte a regnáló kormányt. "Gyurcsány Ferenc nagyobb kárt okozott az országnak, mint a '45-ben hazánkon átvonuló front" - jellemezte a hét éve fennálló rendszert. Magyarország akkor lesz erős, ha jól működő mezőgazdasága lesz - vonta meg a konklúziót. Bírálta a kormányfőt, amiért az most jött rá, hogy élelmiszerért vehetnénk gázt.
Kiss György Magyarhomorogról szintén a piacvédelem mellett ágált. Az államtitkár válaszában szinte lesöpörte az asztalról a problémákat, bár azt elismerte, hogy olyan beruházásokat is elvégeztetnek a gazdákkal - pl. a híg trágya kezelésének megoldása - , amelyek soha nem térülnek meg. A termékek szabad áramlása pedig nem engedi egy azzal ellentétes szabály megalkotását - mondta el a hazai piacvédelemmel kapcsolatos követelésekre. Szólláth Tibor megjegyezte: nem támogatásokra van szükség, hanem tisztességes felvásárlási árakra, mert az elfogadhatatlan, hogy a vidék lakossága számára a szupermarketek olcsó, ellenőrizhetetlen minőségű külföldi élelmiszerek beszerzése legyen az egyedüli megoldás - a hagyományosan kiváló magyar termékekkel szemben.
Ángyán József országgyűlési képviselő, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója a magyar mezőgazdaság és vidék kapcsán elöljáróban leszögezte: az állam nem a közjót szolgálja, hanem saját tőkeérdekeit. Az ország kirablása a szemünk előtt történik - jelentette be. Az államadósság már akkora, hogy minden egyes csecsemő 1,7 millió Ft adóssággal jön a világra - sorolta a gondokat. A folyamatos hitelfelvétel miatt pedig az egész nemzeti vagyonnal felel az ország - egészítette ki. A támogatásokhoz pedig csak egy egészen szűk - 6,7 százalék - réteg jut hozzá. Az ezer lélekszám alatti falvak - 1719 van ilyen az országban! - végveszélyben vannak. "De hát a miniszterelnök egyik tanácsadója, Mihályi Péter is megmondta: a falu megszüntetésre ítélt középkori csökevény" - idézte Ángyán József a kormány vidékpolitikai elképzeléseit. A teljes kiszolgáltatottság miatt óva intette a jelenlévőket, nehogy egy dél-amerikai típusú latifundiumok kialakulásához asszisztáljanak. Valódi nép-párti politika létrehozását szorgalmazta, a mai neoliberális helyett. A tömegtermelést pedig minőségi termelésnek kell követnie, ahhoz, hogy élhető, fenntartható vidék legyen - szögezte le. Az életképességről szólva nyugat-európai példákat említett, ahol tíz hektárból is megélnek a gazdák, nem pedig a Magda Sándor által vizionált ötszáz hektárból.
Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, előadásában elmondta: 1990 óta egyetlen évet sem könyvelhetnek el a gazdák sikeresnek. Ám a mezőgazdaságról vallott nézet, annak társadalmi szerepe, erősen különbözik a polgári és a baloldali kormányok megítélésében. Font Sándor szerint a mezőgazdaságnak többfunkciós szerepe van. Legfontosabb az élelmiszertermelés, azon kívül gondoskodik a vidék eltartó képességéről, az agrár környezetvédelem megtartásáról, illetve a kultúra továbbhordozója is. A termőföld tulajdonlása a baloldali kormányok idején a nagybirtok létrehozását szolgálja, míg a polgári kormány a kis és közepes gazdaságokat részesíti előnyben. Nem toldozgatni, foldozgatni kell a fennálló rendszert, hanem gyökeresen átalakítani azt - adta meg az útmutatást Font Sándor.
Nyírő Gizella
(kpe.hu)
