HTML

Kisgazdák Blogja

A polgári kisgazdák nem hivatalos blogja. A bejegyzés tartalmáért a szerző felelős.

Friss topikok

Mikor lesznek kárpótolva a Felvidékről kitelepített nemzettársaink?

Kisgazda 2008.12.18. 03:39

Erdős Norbert képviselőnk azonnali kérdést intézett az igazságügyi és rendészeti minisztérium államtitkárához.

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A második világháborút követően, nyilvánvalóan durva diszkriminációval és igazságtalanul, a felvidéki magyar kisebbség egészét kollektíven háborús bűnösként bélyegezték meg. Csupán származásuk miatt kitelepítették őket, és minden vagyonukat elvették. Az 1947-es párizsi békeszerződés alapján ezeknek az embereknek a javait a csehszlovák és a magyar állam beszámította a Magyarország által fizetendő háborús jóvátételbe, és az akkori magyar állam vállalta, hogy ezért kártalanítani fogja őket. A kártalanítás mind a mai napig nem történt meg, holott időközben az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy az ezzel összefüggő kárpótlásra vonatkozó intézkedéseket tegye meg. Korábban már intéztem a miniszter úrhoz írásban is kérdést, amelyben a miniszter úr azt válaszolta, hogy az jelenti a problémát, hogy a lakosságcserével összefüggésben kártalanítást biztosító jogszabályok alapján nyújtott pénzbeli kompenzáció beszámításra kerüljön-e vagy sem.

Az én információim szerint azok a magyar emberek, akiket kiűztek minden vagyonuktól megfosztva szülőföldjükről, eddig még semmilyen kárpótlásban nem részesültek. Másrészt a miniszter úr azt írja válaszában, hogy a kárpótlás csak részleges lehet a korábbi kárpótlási törvényekkel összhangba hozva, de jelzem önnek, hogy amikor a magyar állam szerződést kötött a csehszlovák állammal, akkor teljes körű kárpótlást ígért.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor kívánja a kormányzat előterjeszteni azt a javaslatot, amely alapján megszüntethetnénk a több mint egy évtizedes alkotmányos mulasztás állapotát? És ami fontosabb, mikor kívánja teljeskörűen - és itt a hangsúly a teljeskörűségen van - kárpótolni azokat a nemzettársainkat, akik a fent említett nehéz helyzetbe kerültek? Tisztelettel várom válaszát.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak.

JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Képviselő úr, ahogy nagyjából mondta is, ugyanezen címmel a múlt hónapban feltett szóbeli, majd írásbeli kérdése kapcsán már kapott részletes tájékoztatást az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel, így többek között a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményekkel összefüggő jogsérelmek kárpótlási törvényhozás keretei között történő rendezésének problematikájáról. E körben elsőként a 45/2003. AB-határozatra kell utaljak, amely a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása mellett visszautasította az arra irányuló indítványt, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a kormányt a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepített magyar állampolgárok és örököseik teljes kártalanítására.

A kárpótlással kapcsolatos jogi környezet egésze, az eddigi jogalkotás és számos alkotmánybírósági határozat konzekvens e tekintetben, hogy a kárpótlás nem az okozott kár teljes megtérítését, hanem ex gratia juttatásként minden egyes jogosulti kör esetében részleges kompenzációt jelent. Így történt ez korábban, a politikai sérelmek és a vagyoni károk elszenvedőinek kárpótlása során is.

Képviselő úr kérdésének szakszerű megválaszolása érdekében a főbb ismérvek mentén három fogalmat tisztáznunk kell: a kártérítést, a kártalanítást és a kárpótlást. A kártérítés a jogellenesen okozott kár teljes megtérítését és alapesetben az eredeti állapot helyreállítását jelenti. Kártalanításra a jogszerűen okozott kár okozóját lehet kötelezni, ennek tipikus példája a közérdekű célból történt kisajátítással okozott sérelem orvoslása. Mindkét előző jogintézménytől alapjaiban különbözik az állam által okozott károk jóvátétele, a méltányosságból megállapított kárpótlás, amelynek alapelvei az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint a részlegesség és arányosság.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésére azt tudom mondani, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit szem előtt tartva folytatjuk a már megkezdett szakértői egyeztetéseket mindaddig, amíg e régóta húzódó ügy rendezésére megnyugtató és konszenzusos megoldás születik az érintettek bevonásával. Köszönöm szépen.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kisgazda.blog.hu/api/trackback/id/tr77829136

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása