Szeged városa az egyik legfertőzöttebb vidéki nagyváros a drogfogyasztás területén. Éppen ezért is megdöbbentő ami az elmúlt két évben a szegedi drogbetegek ellátásával kapcsolatos ellátórendszer körül történik. A helyi Farkasinszky Teréz Ifjúsági Drogcentrum átszervezéséhez 2007-ben láttak neki a Botka László polgármester által vezetett szocialisták. Miközben rendőrségi és a szociális ellátórendszerből vett jelzések alapján a helyzet semmit sem javult, a szeged külterületén kialakított rehabilitációs központ bezárásáról és szakmai létszámleépítésről döntöttek.
Az elkülönítés lényeges eleme a kábítószerfüggők sikeres gyógyításának. A szinte eldugott, tanyaszerű intézményben eddig megoldató volt, hogy a gyógyítandó fiatalok rehabilitációjuk idejére eltűnhessenek a kábítószer terjesztők, illetve a rossz útra csábító haverok szeme elől. A szép szakmai sikereket, nagy arányú tartós gyógyulást és társadalmi reintegrációt felmutatni tudó, országos szinten jegyzett szakmai műhely azonban mára a múlté. A Szeged városán belül található központ a szakmailag nélkülözhetetlen izoláció és a szintén a gyógyulás irányba ható természeti környezet hiányában kisebb kapacitásokkal, önhibáján kívül gyengébb eredményeket tud felmutatni. A gondozott létszámot 24-ről 12-re csökkentették és a szakmai létszámot is leépítették.
Kohári Nándor szegedi önkormányzati képviselő, az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke a KPE Ifjúsági Tagozatának Csongrád megyei elnöke szerint nem is burkoltan az ellátórendszer sorvasztása a szabad demokraták drogliberalizációs politikájának a támogatását jelenti. A képviselő a jelenlegi helyzet illusztrálására Somlyó Zoltán 1909-ben megjelent Pálinka című írásából idéz : "Az állam az egyik kezével odanyújtja a munkásnak a pálinkát a másik kezével a rendőrt, mert jólétet nem tud és nem akar nekik biztosítani." A szegedi munkanélküliségre, mely leginkább a fiatalokat különösen a pályakezdőket sújtja, a gazdasági fejlődésbeni, jövedelemszinti lemaradásokra a hatalom válasza nem a problémák megoldása, hanem figyelemelterelési technikákkal az esetleges elégedetlenség elfojtása. Jellemző a drogliberalizációs törekvések Janus arcúságára, hogy miközben a könnyűnek tekintett drogok értékesítését legálissá tennék, az így előidézett egészségkárosodásokról, ennek lelki és fizikai következményeiről a szabad kereskedelmet szorgalmazók nem kívánnak tudomást venni. Azaz képződjön egy legális extraprofit a terjesztőknél, de gyógyítási költségeket állják csak az adófizetők. Szakértők szerint problémák vannak a drogprevenció szegedi kezelésében is. A 2000-ben életre hívott szegedi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum 1.400 ezer fórumból gazdálkodhat. A fórum célja, hogy a Nemzeti drogstratégiában megfogalmazott feladatok helyi érvényesítése mellett összegyűjtse a drogproblémával kapcsolatos lokális információkat, monitorozza a változásokat, meghatározza a legfontosabb rizikócsoportokat megállapítva a terápia lehetőségeit nyilvántartva a prevenciós, közösségfejlesztő és terápiás kapacitásokat. A pénzhány azomban a szép feladatsor érdemi megvalósulását nagymértékben akadályozza.
Kohári többek között hiányolja a friss helyzetértékelést, az ezzel kapcsolatos programokba bevonható civil szerveetek tevékenységi körének naprakész felmérését. Szerinte hiányzik a konkrét cselekvési ütemterv, nem teljes körű a mozgósítható erőforrások felmérése. Szerinte az ifjúságvédelem területén nem volt megfelelő a korai elérés lehetőségeinek a megtervezése, az iskolák és a családok együttes bekapcsolása a bevonható civil szervezetek aktivizálásával. Szegényes az ez irányú szabadidős programok szervezése, a különböző szereplők tevékenysége (egészségügyi intézmények, iskolák, civilek, egyházak, stb.) nem kellően összehangolt.
A lakosság tájékoztatása, főleg a fiatalok drogokról alkotott felfogásának preventív formálása döntő jelentőségű lenne. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjai a maguk speciális területein végzett tevékenységük bemutatásával, a kábítószerproblémák aktuális elemzésével, a lehetséges prevenciós és kezelési lehetőségek ismertetésével szolgálhatják e vélnak a megvalósulását. Az eseti megjelenések és a koordinálatlan kezdeményezések azonban nem álltak össze egységes programmá, ami az így elszigetelt szakmai kezdeményezések hatásfokát nagy mértékben rontja.
Miközben a sorozatos kábítószeres halálesetek hírei sokkolják a közvéleményt, a szervezetlen tájékoztatási és megelőzési kezdeményezések, a leépítésekkel szűkített gyógyító kapacitások elégtelenek a probléma hathatós kezelésére Szegeden is.
Bálint József
