A Fideszben politizáló kisgazdák támogatására szólítja fel a parasztságot Lányi Zsolt.
A Független Kisgazdapárt székely származású nyugalmazott parlamenti képviselője - aki 1947-ben lépett be az FKGP-be, és ő vette fel az újjáalakított pártba 1956-ban Torgyán Józsefet - úgy látja: a szétvert mezőgazdaság még sokáig nem állítható talpra. Akik mást mondanak, hazudnak - állítja. Lányi szerint nem szlogenekkel lehet megvédeni a földet, hanem garantálni kell, hogy az semmi áron nem eladó.
Hat éve visszavonult a politikától. Miért?
- Nincs értelme belépni a kisgazdákhoz, mert ahogy vitézi rendből is több van, kisgazdapártból is. Már vagy öt pártról tudok, de egy sincs, amelyet hiteles emberek vezetnének. Ezért azt mondom: most a Fidesszel együttműködő Kisgazda Szövetséget kell támogatnia minden parasztembernek, mert elsődleges feladat a Gyurcsány-kormány leváltása. Erre sajnos sem a Jobbik, sem más kisebb jobboldali párt nem képes.
- De egységes-e még a parasztság, a földművesréteg?
- A parasztság megundorodott a szövetkezetektől a kolhozosítás idején, ezért ma sem akarja megérteni, hogy három-négy hektáros földdel nem megy semmire. Az elmúlt húsz évben kizárólag arra ment ki a játék, hogy a mezőgazdaságot tönkretegyék. Az egész a kárpótlással és a licittel kezdődött. A parasztember tudja, mikor kell vetni, aratni, hogyan és mivel kell az állatokat etetni, de nem tud taktikázni, és könnyen adósságba taszítható.
- Az SPS-rendszer bevezetése talán a legnagyobb veszély a mezőgazdaságra, mert bebetonozza a nagybirtokrendszert. Sok ezer hektár föld van egy-egy vállalkozás kezén, és mint bérlőket őket immár időtlen időkig megilleti az uniós támogatás.
- Ezzel végleg kirántották a talajt a paraszt lába alól, betetőződött a folyamat, ami a feldolgozóipar eladásával és a feldolgozóipart ellátó, szakosodott parasztság tönkretételével indult. Senki nem beszél erről, pedig ez a leglényegesebb. Ezért volt remek elgondolás a gróf Károlyi Sándor és társai által létrehozott Hangya Szövetkezet, amely országos mozgalom lett a Horthy-rendszerben, mert a legfeldolgozottabb termékeket állította elő. Érdekes módon az Európai Unió régi tagországaiban is prioritást élvez a mezőgazdaság fejlesztése. Most pedig, hogy az uniót kibővítették, látják, itt van Európa szívében a mi országunk, amelyet az Isten is mezőgazdaságra teremtett. Nálunk adottság a sok napfény, a jó föld, a szakszerű munkaerő, a parasztember földszeretete, és a libamájtól kezdve a zamatos gyümölcsökön át a nagy sikértartalmú bánkúti búzáig minden, ami értékes. Igazi ellenfelek vagyunk, félnek tőlünk. Már 1938-ban négy kiló banánt adtak a jonatánalma kilójáért. Ma meg ki kell vágni az almafákat, tönkreteszik az egész Nyírséget. No és a cukor? Már egyetlen cukorgyárunk sincs, a még meglévőben is csupán átcsomagolnak. Most pedig, hogy teljesen kisemmizték a vidéket, el akarják venni a földet is. Nincsenek tanyák, nincs iskola, nincs posta, nincs tömegközlekedés faluhelyen. A megyét is meg akarják szüntetni, halálra ítélték az agrár-Magyarországot. Ezért jó hír, hogy a Fideszben politizáló Jakab István Magosz-elnök a Hangya Szövetkezet regionális változatának létrehozásán dolgozik. Mórahalmon már sikerrel szövetkeztek a parasztemberek: hasonlóan, mint Svájcban, csak kiteszik a ház elé a tejet, és naponta elszállítják, a hó végén pedig elszámolnak. És ez működik.
- A globalizáció világában milyen kiutat lát? Van választása a magyar mezőgazdaságnak?
- Az egyetlen lehetőségünk az isteni adottság, a magyar mezőgazdaság felfejlesztése és a termesztés minőségének javítása. A nagybirtokrendszerrel semmire se megyünk, a Horthy-rendszerrel is éppen az volt a baj, hogy nem merték megcsinálni a földreformot. Pedig már 1929-ben, a nagy válság idején is tudta a kormány, hogy nem szabad megszakítani a mezőgazdasági láncot, nekünk termelnünk kell, mindegy, hogy közben hová öntik a franciák és a kanadaiak a búzájukat. Akkoriban vezették be a bolettarendszert, hogy hitelből vásárolhassanak vetőmagot a földművesgazdák. Két évvel később, 1931-ben a chicagói gabonatőzsdén a bánkúti búzát már négyszer annyiért jegyezték, mint a kanadait vagy a franciát.
- Mekkora politikai erő a kisgazda szavazótábor?
- A parasztság most nagyon el van keseredve, nincs már ereje. Úgy tűnik, sem a Jobbik, sem a Magosz, sem más gazdaszervezet nem képes megmozgatni az embereket.
- Akkor mi lesz a vidék politikai képviseletével?
- Ma mindenkit arra beszélek rá, hogy átmenetileg, amíg Gyurcsányékat nem tudjuk elkergetni, minden parasztembernek kutyakötelessége a Kisgazda Szövetséget támogatni. Nekünk most a Fideszen belül, a Fidesszel összekapaszkodva kell megnyernünk a választást.
- Kérdés, hogy a Fidesz mellé állítható-e még a vidék lakossága, amely már annyiszor csalódott a politikában.
- A parasztemberek meggyőzhetők, csak nagyon el vannak kenődve, mert akkor sem kaptak támogatást, amikor lehetőség lett volna rá.
- Az összefogáshoz reális mezőgazdasági programra volna szükség.
- Ez magától értetődik. Ahogyan az is, hogy többé hazudni sem szabad a parasztnak, ebben magam sem lennék partner. Az nem mond igazat, aki azt állítja, hogy a parasztság rövid időn belül talpra áll, sőt képes lesz tisztességesen ellátni a családját, és még jut belőle az ipari munkásságnak is. Ebben nem hiszek, hazudni pedig nem vagyok hajlandó.
- Akkor mivel lehet lelket verni a csüggedt gazdálkodókba?
- Szerintem azt kellene mondani: ha tetszik nektek, ami most van, akkor nyugodjatok bele, hogy végetek van, de ha azt akarjátok, hogy kibontakozás legyen, akkor kezdjünk közösen hozzá. Nem kiabálni kell és követelőzni, hanem dolgozni és jó helyre szavazni, ha eljön az ideje. Először meg kell nyernie a választást a nemzeti vonalnak, és ha majd ezután nem a beígért programot valósítja meg a Fideszben lévő kisgazdaszervezet, akkor már nyugodtan lehet tüntetni. Azt nem most kell, amikor ellenzékben vagyunk. Ma bárhová megyek, a Jobbik és a többi radikális szervezet tagjai nem értenek velem egyet, mert a Fidesz mellé állok, és nem veszik észre ezek a barátaim, hogy drukkolok nekik. Egyáltalán nem bánnám, ha a Jobbik bekerülne a parlamentbe, csakhogy tudniuk kell: amíg a gárdát támogatják, a Fidesz nem fog velük együttműködni, mert az életveszélyes. Erre játszik rá Gyurcsány, amikor azt hazudja: rettegjenek az emberek, mert ha jön Orbán, aki maga az ördög, minden baloldalit belelövet a Dunába.
- Ez egy ördögi politikai marketingfogás. Erről a démonizálásról beszélt Ujhelyi és Nyakó is Nagyváradon, egy kampánygyűlésen...
- Azt, hogy fel kell építeni egy sátánt, Ron Werber találta ki, ő a felelős érte. Ezzel tették tönkre az országot. Ezért mondtam Vona Gábornak: neked nem szidni kellene a Fideszt, hanem támogatni, hogy a jelenlegi, nem magyar érdekeket szolgáló kormányt minél előbb leváltsa a magyar nép! Mert kit érdekel Orbán Viktor, kit érdekel Vona Gábor és Lányi Zsolt sorsa, ha az ország jövőjéről van szó. Ha még adunk négy évet Gyurcsányéknak, vége mindennek.
- A baloldalnak viszont jó a szimata, mert felismerte, hogy a vidék még nem lehelte ki a lelkét. Mozgósította is a sajtót Torgyán József reinkarnálására. - Ő már csak "tévésztár" és nem politikus. Nem hallgatnak rá, sajnos.
- Sajnos?
- Igen, sajnos, hisz teljesen mindegy, kinek a szavára lépnek az emberek, ha jó helyre adják a szavazatukat.
- Torgyán jó oldalnak számított mindig is?
- Természetesen. Torgyánra sok minden rosszat összehordtak már, de neki egyetlen baja, hogy kiváló ellenzéki, ám nagyon rossz kormánypolitikus.
- Megszervezhető-e valaha is a vidék? A Magosz tett már rá kísérletet.
- A Magoszt elismerik a parasztok, csak az a baj vele, hogy nem a kis- és középparasztság képviselője, hanem a teljes agráriumé.
- Vajon a radikálisok miért nem karolják fel a kisgazdákat, miért nem segítenek újra megszervezni a pártot, ha elégedetlenek a Fidesz szándékaival?
- Mert nincs radikális paraszt. A parasztság szívesen elfogadja a nadrágos ember véleményét, a Független Kisgazdapárt hőskorában is mindig az értelmiség vezette a pártot, de olyan értelmiség, amelyben a vidék megbízott. A Fidesz védernyője alatt most szövetségben vagyunk, de annyira nem naiv a paraszt, hogy bevegye, holnaptól kolbászból lesz a kerítés. Nem szlogenekkel kellene megvédeni a földet, azt a paraszt amúgy is unja már. Húsz éve ezt mondják. Turi-Kovácséknak azt kellene mondaniuk, hogy a magyar termőföld soha, semmilyen körülmények között, semmiféle konstrukcióban nem adható el. Nem kell cifrázni, tessék erre ígéretet tenni! Nem érdekli a gazdákat a GDP, meg a licit, egyetlen dolog érdekli, hogy megtarthassák a földjüket. Ezért kell garancia arra, hogy lesz végre támogatás. Csak így valósítható meg a versenyképes, minőségi termelés. És a feldolgozóiparunkat is vissza kell állítani.
- Optimista emberként hogyan tekint a következő parlamenti választások elé?
- Nem biztos, hogy 2010 és 2014 között jön el a mi időnk. Olyan mértékű adósságot és elkötelezettséget hagy maga után ez a kormány, amelyből nehéz lesz kimászni. Nálunk még csak most jön a gazdasági válság, az eddigi csak a kezdet. Magyarország azonban soha nem fog bedőlni, azt nem hagyják, csak egyre kevesebb szava lesz a magyar embernek saját földjén. Nálunk rengeteg olyan érték van, amit mindenképp meg kell menteni, de az többé már nem magyar érték lesz. A '48-as szabadságharc után kísértetiesen hasonló történt a nemzettel, akkor is jöttek új földesurak, akik szélsebesen magyarokká váltak. Ez a sors vár most is ránk, ez lesz a magyar jövő.
(Magyar Hírlap)
