Egy hazai tanulmány szerint két évtized múlva akár több százezer is lehet azoknak a száma akik nyugdíj nélkül maradhatnak. Azonban ebben az esetben nem a társadalom elöregedéséről van szó, hanem az eltartottak számának növekedéséről. Ugyanis aki huzamosabb ideig munka nélkül marad vagy esetleg egyéb okok következtében kikerül a járulékfizetők közül az a minimálnyugdíjhoz szükséges szolgálati időt se lesz képes felmutatni. Így a jövőben másfél-kétmillió ember maradhat támasz nélkül.
Ez a állapot leginkább azokat a jelenlegi harmincasokat, negyveneseket veszélyezteti, akik a kilencvenes évek elején kimaradtak a munkaerőpiacról vagy csak alkalmanként tudnak dolgozni. Jelen helyzet szerint ez a probléma több százezer embert érint akiknek az említett okok következtében nem lesz meg a nyugdíj folyósításához szükséges minimális szolgálati idő, így ki fog maradni az ellátásból. Ezt a helyzetet pedig csak súlyosbítja az a állapot, hogy minden harmadik munkavállaló csak a minimálbér után fizet járulékot. Így nyugdíja alíg fogja meghaladni a minimálmértéket a becslések szerint ez újabb 1,2 millió embert érint.
Ezzel a problémával a társadalom azért nem szembesült, mert a jelenlegi nyugdíjasok és a nyugdíj-közeli generációk is életük nagy részét még a szocializmusban dolgozták le, amikor még teljes foglalkoztatottság volt, így aki esetleg 1990 után munkanélkülivé is vált az a megelőző évtizedekben már összeszedte a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. De ez a helyzet radikálisan meg fog változni amikor a jelenlegi negyvenévesek vagy annál fiatalabbak fognak munkába menni. Ez a korosztály ugyanis sokkal kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetben vált felnőtté. A KSH felmérése szerint a harmincas korosztálynak csupán a háromnegyede, míg a huszonévesek fele nem dolgozik.
Ha a jelenlegi helyzet nem változik meg és a munkanélküli fiatalok népes tábora nem lesz képes továbbra se munkát vállalni akkor 2040-től 390 ezer ember időskori ellátás nélkül maradhat. 2050-től pedig ez a arány csak növekedni fog akkor amikor a mai huszonévesek is nyugdíjba mennek, így 620 ezerre is nőhet a nyugdíjra esélytelenek száma.
Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a meg megszakadó munkavisszony nem képes javítani a mai fiatalság nyugdíjas esélyeit. A legutolsó 2008.januári szigorítás értelmében pedig csak az számíthat majd a korábbi fizetésének 80 százalékára akinek legalább 40 év szolgálati ideje van. Ez pedig csak folyamatos munkavégzés esetén érhető el. Azonban azok sem számíthatnak semmi jóra akik ki-besétálnak a munkaerőpiacra.Ők csak a normál nyugdíj bizonyos hányadára lesznek jogosultak.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint a 6 millió járulékfizetőből 1,3 millió fő biztosan nem lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, mivel már nem tudnak annyi szolgálati évet ledolgozni, amennyi szükséges a jogosultsághoz.
A helyzetet csak nehezíti az a körülmény, hogy folyamatosan változnak a nyugdíj jogosultságra vonatkozó jogszabályok. A kilencvenes évek elején még elegendő volt tíz év szolgálati idő de lassan ez a időszak húsz évre emelkedett. A garantált nyugdíjminimum összege jelenleg 28500 forint.Akinek pedig a húsz év munkaviszonya sincsen meg az 15 év esetén számíthat a résznyugdíjra. Ezt egyedi elbírálással ítéli meg a hivatal és még minimumösszeg sincsen. De ennek a helyzetnek jelentősége már nincsen, mivel a kormány megszüntetné a garantált nyugdíjminimumot és a résznyugdíjat is szerepüket a szociális minimum venné át amelynek összegét a mai napig nem határozták meg.
Jelenleg 86 ezer forint az átlagnyugdíj összege. Azonban a nyugdíjasok 62 százaléka ennél kevesebbet kap. Természetesen most is vannak olyanok akik nem kapnak nyugdíjat ám ők csak az idősek kis százalékát képviselik. A jogszabályok jelenleg rajtuk is igyekezek segíteni. De, hogy a jövőben mi lesz amikor szétszakad a jelenleg kiegyensúlyozott nyugdíjas-társadalom és tömegek kerülnek a megélhetési szint alá azt most még nem lehet tudni. Azonban azt sem lehet tudni milyen támogatásra lesz képes a költségvetés.
A nyugdíjrendszer azért került szigorításra 2008.januárjában, mert 2030-tól a társadalom elöregedése miatt drámai mértékben romlik a nyugdíjas eltartott arány. Jelenleg a társadalom 18 százaléka 65 évnél idősebb, 2050-re azonban minden harmadik ember ebbe a kategóriába esik majd. A helyzet még rosszabb ha a munkaképes generációkhoz viszonyítjuk az idősek számát. Jelenleg 100 dolgozóra 76 nyugdíjas jut, az évtized közepére már 103-at kell eltartaniuk. Tehát jelen helyzet alapján a költségvetésnek még a normál nyugdíjak kifizetése sem lesz egyszerű feladat. Emiatt könnyen lehet, hogy a szegénységi csapdába esők teljesen magukra maradnak.
Ezen helyzet elkerülésére egyetlen reális lehetőség van a ma még munkanélküli fiatalok számára munkát kell biztosítani azaz több munkahely kell. Ami azért is kedvező megoldás lehetne, mert a növekvő járulékbevételeken képesek növeli a nyugdíjak összegét. Ezenkívül így többeknek nyílna lehetősége ledolgozni a szolgálati időt. Csakhogy 2005-2008 között csupán 25 ezer új munkahelyet teremtettek vagyis 50,5 szazalékról mindössze 50,9 százalékra sikerült emelni a 15-74 éves korosztály foglalkoztatási rátáját. A helyzet megoldása nem tür halasztást.
De ehhez elsősorban olyan kormányzatra van szükség, amely nemcsak ígér, hanem tettei által mindent megtesz a munkanélküliség felszámolására.
Harangi Fülöp
