Magyarország az elmúlt évtizedekben nem épített belső erőforrásaira. A globális hitelválság is azt mutatja, tovább nem támaszkodhatunk olyan mértékben külső támogatásokra, mint korábban. Élni kell adottságainkkal, tartalékainkkal. Újjá kell éleszteni falvainkat, fel kell emelni a vidéket – többek között erről beszéltek tegnap a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) rendezvényének résztvevői Budapesten.
"Az elmúlt 17 évben nem sikerült növekedési pályára állítani Magyarországot. Ezt bizonyítja például az alacsony foglalkoztatottság. Ezért az országnak a belső erőforrásaira kell alapoznia növekedését" – mondta Széles Gábor nagyvállalkozó a vidékfejlesztésről szóló konferencián. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás után másfél millió ember tűnt el a munkaerő-piacról. A vállalatok egyedi állami támogatásának, valamint a multinacionális cégeknek köszönhetően csupán háromszázezer ember jutott álláshoz. Így ez az út Széles Gábor szerint nem folytatható, korszakváltáshoz érkezett az ország. Hangsúlyozta: tarthatatlan az a gyakorlat, amely szerint a kormányok kettő- és húszmillió forint közötti összeggel támogatják a multinacionális cégek egy főre eső munkahely-teremtését, miközben vidéken elegendő lenne kétszáz-háromszázezer forint befektetése egy-egy álláshely létrehozásához. Értékeinkre kell építeni, nem hitelekre s más külső támogatásokra. Ki kell terjeszteni például a geotermikus energia felhasználását, s nem szabad tovább hagyni, hogy a hegyekből lefolyó édesvizet egyszerűen leengedjük a Fekete-tengerbe, holott mesterséges tavak kialakításával óriásit lehetne lendíteni akár a turizmuson is.
A nagyvállalkozó szerint szükség van egy hosszú távú stratégiára. Ahogy Spanyolország fejlesztéseinek középpontjába állította a turizmust, úgy hazánk az ország nyugati részén létrehozhatja az unió nyugdíjasainak rekreációs paradicsomát. Ennek keretében fel kell újítani a falvakat, tovább kell fejleszteni a gyógyfürdőket és az egészségügyi hálózatot. A tiszteletbeli elnök fontosnak tartja azt is, hogy országszerte felmérjék a falvak igényeit, s azok teljesítéséhez forrásokat is rendelkezésre bocsássanak. Ha minden falu csak tízmillió forintot kapna, az mindössze harmincmilliárd forintot igényelne.
Széles Gábor, lapunk tulajdonosa előadásában érintette a szociális kiadásokat is, melyek egy részét nem pénzben, hanem utalványban kell odaadni a rászorulóknak. Az utalványok beválthatók lennének a helyi boltokban, étkezdékben, így a helyi vállalkozásokat is lehetne támogatni.
Széles Gábor elmondta azt is, hogy a fenti elképzelések részét képezik egy programcsomagnak, amely a cigányság felemelkedésére is megoldást kínál. A teljes program részleteivel hamarosan a nyilvánosság is megismerkedhet. Becsey Zsolt, az Európai Parlament néppárti képviselője felszólalásában egyetértett a falvak fontosságával. Szerinte is mindent el kell követni, hogy a kistelepülések ne néptelenedjenek el, ezért ott is biztosítani kell a megfelelő szolgáltatásokat. A vidék jelentőségét Franciaországban már jóval korábban felismerték a politikusok. René Roudaut, Franciaország magyarországi nagykövete elmondta, hogy hazájában számos támogatás létezik annak érdekében, hogy a kistelepülések fejlődjenek, s biztosítva legyenek a helyi közszolgáltatások. Így például a kisebb postákat sem zárják be. Turi-Kovács Béla, a KPE elnöke szerint Franciaország e tekintetben jó példát állít a magyarországi döntéshozók elé. A vidék olyan értéket képvisel, amire nekünk is támaszkodnunk kell. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára emlékeztetett rá, hogy a falvakban élők elsőként említik a helyi iskola nélkülözhetetlenségét.
"A falvak rejtik azokat az erőforrásokat, amelyek kivezethetnek a válságból" – mondta Bogár László egyetemi tanár. A közgazdász szerint a vidékfejlesztés nemzetstratégiai szempontból is döntő fontosságú. Ha ebben nem lépünk előre, akkor nem állíthatók meg a kedvezőtlen demográfiai folyamatok sem.
Kiss Gergely MH
