Nehezen találnak magukra a nemzetgazdasági ágazatok. Az építőipar továbbra is padlón van, az alacsony lakossági fogyasztás miatt pedig alig bővül a szolgáltatói szektor.
Mielőbb kitörési pontok kellenek a magyar gazdaságnak, hiszen az egyetlen húzóerő, a kivitel is megtorpanni látszik. Ennek hátterében Nyugat-Európa gazdaságának lassulása áll. A probléma jelentős, mert a magyar gazdaság különleges helyzetben van: a bruttó hazai termék (GDP) döntő részét ugyanis az itt megtelepedett multinacionális cégek exporttevékenysége adja. Ha viszont szűkülnek a megrendelések - főbb piacainkon, így Németországban, Franciaországban és Olaszországban recesszió van -, nem tudni, hogy mi lesz majd a hajtóereje az egyébként is alacsony hazai gazdasági növekedésnek.
Madár István, a Portfolio.hu elemzője szerint a várható idei mezőgazdasági boom miatt ne legyenek illúzióink. "Az agrárium nem konstans tényező, ráadásul mértéke sem olyan jelentős a magyar gazdaságban. A magyar GDP-nek mindössze pár százalékát teszi ki" - mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy az építőipar nagyjából a négy évvel ezelőtti szintjén teljesít. Ezen a téren pedig figyelemre méltó tényező a lakásépítések visszaesése. A KSH adatai szerint az idei év második negyedévében harminc százalékkal kevesebb használatbavételi engedélyt adtak ki, és ez az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ág eredményén is meglátszik. A tavalyi reálbércsökkenés után pedig az idei 0,6 százalékos keresetemelkedés nem számít felhajtóerőnek a szolgáltatói szektorban.
Madár szerint még nagyobb gond, hogy rosszul alakulnak a beruházások. Ugyancsak a második negyedévben 2,1 százalékkal maradt el a beruházások volumene az előző évi szinttől, jelezve, hogy a fellendülés továbbra is várat magára a magyar gazdaságban. "A gyenge eredményben továbbra is szerepet játszik a közigazgatási szektor beruházási tevékenységének zuhanórepülése. Ebben a szektorban negyvenszázalékos volt a visszaesés az egy évvel ezelőtti bázishoz képest." Két év alatt a harmadára zsugorodott a szegmens beruházása, és a teljes nemzetgazdasági volumenből már alig 3,5 százalékos a részesedése. Ide tartozik, hogy a szűkülő hazai fogyasztás ellenére továbbra is terjeszkednek viszont a nagy áruházláncok.
"Az összkép a tavalyi időszakhoz képest túl sokat nem változott: az állami beruházási tevékenység zuhanása mellett a magánszektor lagymatag teljesítménye is arra utal, hogy a közeljövőben nem várható kitörés az igen lassú gazdasági növekedésből" - tette hozzá Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője, aki szerint a hiba a rossz és megkövesedett struktúrában keresendő. "Korábban nagy vitát váltott ki a jelenlegi, illetve a korábbi jegybankelnök véleménye, aki szerint kétezermilliárd forintos kiadáscsökkentésre lenne szükség. Mindaddig nem lehet reformokról beszélni, míg nem kezd az állam - önmagán - jelentős fogyókúrát. Ez persze különösen akkor fájdalmas, ha alacsony a gazdasági növekedés. Azt kell eldönteni: mi is a célunk? Maradunk-e ezen a pár százalékos növekedést felmutató területen, vagy kitűzünk magunk elé egy ambiciózus pályát, amitől a nemzetgazdasági ágazatok is magukra találnak" - hangsúlyozta az elemző.
Szajlai Csaba (Magyar Hírlap)
