Az Egyesült Államok történelmének egyik legfontosabb döntése előtt áll: az izolacionizmust választja és egy befelé forduló időszakot vagy a kereskedelmi érdekszféráinak megerősítését és védelmét. Az Elnökválasztás leegyszerűsítve erről a döntésről szól.
A világ megváltozott
A világ megváltozott George W. Bush nyolc éve alatt. Az USA jelenleg még az egyetlen globális hatalom a világban, két kihívóval: Kína és Oroszország. Mindkettő hagyományos amerikai érdekszférákat veszélyeztet. Amíg Oroszország Európa, addig Kína Afrika és KeletÁzsiai és Ázsiai szigetvilág bekebelezésére készül. A kétkontinensnyi ország eltérő stratégiát választott: Oroszország a nyersanyag monopóliumra épít, addig Kína a tömegáruk értékesítésével próbál megkerülhetetlen lenni. Mindkét ország autokratikus társadalmi rendet képvisel, mindkettő posztkommunista országnak tekinthető és mindkettő óriási gazdasági potenciállal bír. A kihívók külön-külön nem jelentenének veszélyt, de együttesen a teljes USA érdekszférát veszélyeztetik.
A három érdekszféra között az elmúlt négy évben éleződött ki a konfliktus. A kereskedelmi kiszorítósdiban mindhárman elértek egymás érdekszféráinak határaihoz. Az USA kihasználta a keleti-blokk összeomlását és az érdekszférájának határát sikerült Oroszország határaihoz vinni. Ugyanakkor az orosz és kínai kereskedők szinte megkerülhetetlenné tették magukat az ütköző területen (Európa, Közel-kelet, Távol-kelet és Kína Afrikában) Az iraki, afganisztáni, afrikai illetve a grúz konfliktusok, ahol az USA jelen van, ennek a bolygóméretű go játéknak egy-egy csataterei. Az új Elnök ezzel találja magát szemközt és egy Reagen-i alap igasággal: aki piacot nyer háborút nyer. Jelenleg egy gazdasági anyagháború zajlik a felek között. Aki veszít, annak a gazdasága összeomlik. Ennek a háborúnak az egyik Európai hadszíntere Magyarország, mely a legsérülékenyebb gazdaság, ahogy találóan megfogalmazták: az első dominó Európában.
A jelöltek: a plebejus és az arisztokrata
A Fehérházért két ember indul a megmérettetésen Barck Obama és John McCain. A két jelölt teljesen eltérő életutat járt be. Obama a tipikus "amerikai álom" - szegénysorból, amerikai érdekszférába eső afrikai és ázsiai országban élő "színes" politikusként felkűzdötte magát a politika első vonalába: tehetsége révén Illinois államban lett szenátor.
Ezzel szemben McCain a megtestesült WASP, az angol amerikai: elképesztő családfával, tehetséges ősök sokaságával, megjárta vietnámot fogolyként és az aktív érdekérvényesítési gondolkodás elkötelezett híve.
Politika felfogásukban talán el sem képzelhető nagyobb különbség. Obama még a liberális lapok szerint is balliberálisként jelölhető meg, komoly szociális érzékenységgel, aki társadalmi kérdésekben liberális, gazdasági téren pedig konzervatív etatista - míg a konzervatív-liberális McCain pont a fordítottja.
A két politikai irány a külpolitikában is eltérő: Obama az izolacionizmus híve, míg McCain az Amerikai Birodalomi gondolkodás híve.
Kelet-Európa és a jelöltek
A hazai bal-liberális média óriási fölénnyel Obama mellé áll. A kérdés azonban, hogy miért. Az ok egyértelmű, mert Obama szociálliberális társadalomfilozófiai elveket vall: kiáll az azonos nemű párok jogai mellett, nem tiltaná az abortuszt, csökkentené a középosztályt sújtó adókat, és igyekezne mindenki számára elérhetővé tenni az egészségügyi ellátást. Obama tehát elsősorban az Államokat kívánja rendbe rakni. Szociális kérdéseket kíván kezelni és az USA gazdaságát helyre tenni... Főbb külpolitikai céljai az iraki csapatkivonás és a katonai költségeket lefaragása a szociális biztonság megteremtésére fordítható összeg növelése végett. Elemzők szerit azonban az iraki csapatok hazavitele hatalmi vákumot teremthet, ami Irán és közvetve Oroszország és Kína megerősödését hozza a térségben.
A probléma ott van - számunkra, európaiak számára, képletesen szólva - hogy "nekünk kell együtt élni egy erős orosz medvével, akinek a barlangjából jön a meleg." A problémát tovább bonyolítja, hogy Gyurcsány Ferenc és az MSZP elkötelezte magát az orosz vonal mellett. Ez a jelenlegi konfliktusban az oroszok számára kulcs, mivel Szerbia mellett rendelkeznek még egy potenciális szövetségessel Európa közepén.
Obama külpolitikai ambíciói csekélyek. A pozíciók megtartását és nem rontását tűzte ki célul. Ezzel szemben McCaintől várható, hogy egy erőteljesebb politikát folytat Oroszországgal és Kínával szemben. Ez Oroszország megállítását jobb esetben körbezárását jelenti, például Ukrajna és Grúzia nyugati orientációjának elősegítésével.
Magyarország helyzetének alakulása sokban függ az Elnökválasztás eredményétől. Amennyiben a Fidesz nyerne a következő országgyűlési képviselőválasztáson, és a harcias szemléletű John McCain lesz az USA elnöke, abban az esetben lényegesen gyengül az MSZP pozíciója, mivel a nyomásgyakorlás politikája nem változik. Ezzel szemben Obama győzelme esetén közel egy éves rövidzárlat keletkezik az USA külpolitikájában - amíg az új Elnök és az új emberek beletanulnak.
Olgyay Szabó Attila
