A Fidesszel szövetséges polgári kisgazdák hangsúlyosan foglalkoznak a főváros jövőjével is. Kékesi Mártont, a Kisgazda Polgári Egyesület fővárosi elnökét a KPE Budapest-stratégiájáról kérdeztük.
- A "kisgazda" szó hallatán az olvasóknak elsősorban a vidék és a mezőgazdaság jut az eszükbe. Hogy áll a Kisgazda Polgári Egyesület a fővárosban?
- A KPE szimpatizánsai között nagy számban találhatóak városi, és természetesen fővárosi lakosok is, lévén, hogy a kisgazda eszmerendszer minden polgári gondolkodású, demokratikus elkötelezettségű, népben-nemzetben gondolkodó magyar ember számára vonzó lehet. Ez már régen is így volt, gondoljunk 1945-re, amikor is Kővágó József személyében kisgazda főpolgármestere volt Budapestnek. De nem is kell olyan soká visszamennünk az időben, emlékezhetünk 1998-ra, amikor több mint 80.000-en szavaztak a kisgazdákra a fővárosban - nélkülük nem lett volna polgári kormánya Magyarországnak. A budapesti Kisgazda Polgári Egyesület már a 2002-es és a 2006-os önkormányzati választásokon kivette részét a polgári oldal budapesti sikereiből. Jól működő alapszervezeteink vannak, a kerületi önkormányzatokban képviselőkkel, bizottsági tagokkal, külső szakértőkkel képviseltetjük magunkat. A KPE ifjúsági csoportja, a Kisgazda Ifjúsági Tagozat is folyamatosan növekvő tagsággal büszkélkedhet a fővárosban.
- Hogyan látja ma Budapest helyzetét?
- Sokak, sokunk tapasztalata az, hogy a balliberális városvezetés egyre nagyobb káoszba taszítja a főváros mindennapi életét. A városban lehetetlen közlekedni, folyamatosak a forgalmi dugók, a főváros útjai nem bírják az egyre növekvő forgalmat. Külön probléma, hogy az útfelújítások rendszertelenül, mindennemű koncepció nélkül zajlanak. A BKV kapcsán is kizárólag botrányokról, túlfizetett vezetőkről, állandósult sztrájkhangulatról beszélhetünk. Nem könnyű az agglomerációból ingázók helyzete sem, a legnagyobb gondban azonban azok vannak, akik az egyre drágább távhőszolgáltatások következtében mindennapos anyagi gondokkal küszködnek. S akkor még nem is beszéltünk a négyes metróról...
- Mennyiben tartja felelősnek a kialakult helyzetért a főpolgármestert?
- Teljesen nyilvánvaló, hogy Demszky Gábor az első számú felelős a főváros válságáért. Ha nem a mi bőrünkre menne a játék, még megmosolyogtató is lenne az, ahogy folyamatosan hol a Fővárosi Közgyűlésre, hol a kerületek vezetőire mutogat a felmerülő gondok kapcsán. Emlékezetes, a polgári-kormány alatt mindenért Orbán Viktor volt a felelős - Demszky Gábor semmiért sem. A kormányváltás után a főpolgármester úr kínban volt, mert a koalíciós kormányról mégsem húzhatta le a vizes lepedőt. Ez a helyzet a koalíciós szakítást követően megváltozott, azt is mondhatnánk, Demszky Gábor a kormány szétszakadásának nagy nyertese. Az SZDSZ-es városvezető előkelő idegenként mozog saját városában, megnyilatkozásai kapcsán azt hihetnénk, hogy semminemű kötelezettsége nincs a fővárossal kapcsolatban - leszámítva persze a reprezentatív megjelenési lehetőségeket, amiket maximálisan ki is használ. Szerintem addig akar polgármester lenni, amíg át nem vághatja a 4-es metró szalagját - persze remélem, hogy már 2010-ben útilaput kötnek a választók a szép mosolyú városatya talpára, mert addig aligha készül el a metró.
- Tehát Ön szerint 2010-ben a budapestiek leváltják Demszky Gábort? Nem túlságosan nagy optimizmus ez, hiszen még Tarlós Istvánnak is csak megszorongatni sikerült a bebetonozottnak tűnő főpolgármestert?
- Tarlós István minden bizonnyal győzött volna a főpolgármester-választáson, ha nincsenek a szeptemberi "sajnálatos események". A TV-székház ostroma nyilvánvalóan mozgósította az egyébiránt fásult és hitehagyott baloldali szavazókat - akik mára épp úgy elvesztették bizalmukat a főpolgármesterben, mint a jobboldaliak. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a közhangulat dacára is győzhetett volna a polgári oldal által támogatott jelölt, ha akár az MDF-es Katona Kálmán, akár a MIÉP-es Zsinka László nem visz el voksokat Tarlós Istvántól. De ezen utólag kár keseregni, ugyanakkor a tanulságokat le kell vonni. A polgári oldal akkor lehet sikeres a balliberálisokkal szemben, ha képes egységesen felsorakozni komoly szakmai javaslatok mögött.
- Milyen konkrét témákat ölel fel az a kisgazda Budapest-koncepció?
- A kisgazda hagyomány sokszínűsége és a mozgalom múltbéli eredményei arra kötelezik a KPE-t, hogy önálló mondanivalóval, a sajátos kisgazda értékrendet megjelenítő gondolatokkal álljon elő a főváros ügyében is. Rendhagyó módon kezdjük a környezetvédelemmel. A környezetvédelem kérdéseit boncolgatva Budapesten szemben találjuk magunkat azokkal az égető problémákkal, amelyeket sürgősen - mintegy tűzoltásként - meg kell oldani. Elsőként említhetjük fővárosunkban a példátlan mértékű környezetszennyezést. Kézenfekvő, hogy a károsanyag kibocsátás, a por, a zajártalom nagymértékben való csökkentése az új városvezetés kiemelt feladata lesz, amennyiben a már említett koncepció nélküli felújításokat és beruházásokat szakszerűen összehangolja, és megfelelően ütemezi. Még keveset beszélünk róla, de létezik vizuális környezetszennyezés is, ez Budapest esetében, mint a világ egyik legszebb fekvésű és adottságú nagyvárosában különösen szembetűnő. A város összképe rövidtávon javítható a graffitik eltávolításával és a közterek, aluljárók, parkok és játszóterek rendbetételével. Nem elég ezeket rendbe tenni, de folyamatosan rendben kell őket tartani, szemben az elmúlt időszak felelőtlen és pazarló, siralmas összképet eredményező gyakorlatával. Hosszabb távon természetesen egy koherens városrendezési tervre, illetve fejlesztési koncepcióra van szükség. Azt a különleges szépségű városképet, amelyet a XIX. század második felében hoztak létre eleink, meg kell őrizni és régi fényében - de a mai kor igényeihez igazítva - kell átadnunk utódainknak. A környezetvédelem kérdéskörétől, a városrendezési, tervezési és műemlékvédelmi problémákon át eljutottunk a turizmus kérdéséhez, melynek bevételei jelentősen növelhetőek lehetnének. Mielőtt a gazdasági, finanszírozási témakörre térnénk, meg kell említenem, hogy dr. Bartal Sándor, a Kisgazda Polgári Szövetségpárt budapesti elnökének vezetésével a közlekedéspolitikai koncepció kidolgozás alatt van, melyet nyilvánosságra fogunk hozni. Visszatérve a kiemelt fontosságú finanszírozási témakörhöz, meg kell állapítanunk, hogy az új városvezetés feladata lesz a kiegyensúlyozott gazdálkodás és ezzel összefüggésben a megfelelő városüzemeltetés biztosítása. Példaként említem - mint az már a Fidesz Magyar Polgári Szövetség vezetői részéről is többször elhangzott, és mi is sokszor megemlítettük -hogy a távhőszolgáltatás terén is van bőven tennivaló. Egyfelől az ÁFA teher csökkentésére van szükség, másfelől a pazarlást kell megszüntetni, a veszteségeket minimalizálni, így a takarékos üzemeltetést megvalósítani. Mindezek együtt, reményeink szerint már középtávon egy élhető, Budapest polgárainak jó közérzetet biztosító dinamikus várost fog eredményezni. Ebből nem csak a város lakói, de a város vonzáskörzetében élők is profitálhatnak majd - hiszen nem szabad elfelejteni, Budapestnek felelőssége van az agglomeráció irányában is.
- Milyennek látja Ön Budapestet, mint a magyar nemzet fővárosát?
- Mi kisgazdák látjuk, hogy Budapestnek jóval többnek kellene lennie, mint egy bürokratikus centrumnak. Meggyőződésem, hogy a mai Magyarország fővárosának szellemi, kulturális központként kellene funkcionálnia mind a tizenötmillió magyar számára. Ezzel szemben az a fájó igazság, hogy a ma Budapestje hűen tükrözi az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatát is. Bízom abban, hogy ha majd polgári vezetése lesz a fővárosnak, akkor Budapest visszanyerheti régi fényét, s az egész Kárpát-medencei magyarság és akár kelet-közép Európa egyik regionális központja lehet. Csak merjünk újra nagyot álmodni.
kpe webszerkesztőség
