A kormány, ahogy egyre jobban érzékeli, hogy a kisebbségi kormányzás jövője a semmibe vész, úgy kezdi meg az utolsó nagy nemzeti vagyon, a termőföld kisajátítását - mutatott rá Turi-Kovács Béla keddi, napirend előtti felszólalásában.
Turi-Kovács Béla emlékezetett rá, közel egy éve többször is érintette napirendi felszólalásaiban az elszegényedő, egyre nyomorúságosabb körülmények közé kerülő kistelepülések, falvak lakóinak jövőjét, lehetőségeiket. Megjegyezte: korántsem kísérte ezt olyan empátia, mint sok minden mást. Szinte a semmibe hulltak a szavak, ám időnként bekövetkezett néhány apró változás - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány, ahogy fogy az ideje, és egyre jobban érzékeli, hogy a kisebbségi kormányzás jövője a semmibe vész, úgy kezdi meg az utolsó nagy nemzeti vagyon, a termőföld kisajátítását, ami - tette hozzá - nem jelent mást, mint a termőföldnek a klientúrához történő juttatását.
Félelmetes lépések történtek ebben az állami ingatlanok értékesítése során. Nem véletlen, hogy büntetőeljárás is indult ezekben az ügyekben - mutatott rá Turi-Kovács. Hozzátette: nem véletlen az sem, hogy miután az EU az úgynevezett egyszerűsített támogatási rendszer tekintetében 2013. január 1-ig adott lehetőséget és határidőt az újonnan csatlakozók számára, hogy ezt bevezessék, úgy döntöttek, hogy 2009. január 1-től bevezetik. Hangsúlyozta, ettől kezdődően szétválik a tulajdonjog és a dologi jogként megjelenő támogatás lehetősége.
Elmondta, ma Magyarországon a gazdasági társaságok 2 730 190 hektáron gazdálkodnak. A saját tulajdonuk ebből 206 908 hektár, a bérben tartott terület 1 525 818 hektár. "Ennek a földterületnek a megszerzése ettől kezdődően már csak rövid idő kérdése, a bérlő fog diktálni. (...) Ha a bérlő odébbáll, viszi a támogatást, ha viszi a támogatást, a föld kiadhatatlan. Eladni még el lehet, de már csak áron alul" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: lesznek vevők, Gőgös Zoltán államtitkár szavaira utalva rámutatott, tőkebefektetők jelennek meg a földpiacon. Turi-Kovács ennek kapcsán megjegyezte: azok az életlehetőségek, amelyek még eddig megmaradtak ezeknek az embereknek, meg fognak szűnni. "Mi lesz velük? 25-30 ezer forintos tsz-nyugdíjból nem lehet megélni. Az életüknek már a vége felé járnak, és sokan vannak" - mondta el.
Kiemelte az is, deja vue érzése van, mert 1950-ben, amikor már minden aprócska földet betagosítottak, az adót még gondosan kiküldték annak, akinek már egy centiméter földje sem volt, mert a földet akarták, és el is vették. Kifejtette, nagy keservesen visszajutott azokhoz, akiket megillet, "nem engedhetjük, hogy most bekövetkezzen egy olyan helyzet, amikor ismét elveszítik az utolsó életlehetőségüket" - tette hozzá. Mint elmondta, úgy látja, még a szocialisták között is vannak olyanok, akik látják, milyen veszélyeket rejt ez. Leszögezte, a vidék teljes ellehetetlenítése nem pusztán kormányzati kérdés, nem jobb- vagy baloldal kérdése, az egész nemzet sorskérdése. "Én reménykedem, hogy közösen meg tudjuk ezt akadályozni" - fűzte hozzá végül.
Turi-Kovács Béla emlékezetett rá, közel egy éve többször is érintette napirendi felszólalásaiban az elszegényedő, egyre nyomorúságosabb körülmények közé kerülő kistelepülések, falvak lakóinak jövőjét, lehetőségeiket. Megjegyezte: korántsem kísérte ezt olyan empátia, mint sok minden mást. Szinte a semmibe hulltak a szavak, ám időnként bekövetkezett néhány apró változás - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány, ahogy fogy az ideje, és egyre jobban érzékeli, hogy a kisebbségi kormányzás jövője a semmibe vész, úgy kezdi meg az utolsó nagy nemzeti vagyon, a termőföld kisajátítását, ami - tette hozzá - nem jelent mást, mint a termőföldnek a klientúrához történő juttatását.
Félelmetes lépések történtek ebben az állami ingatlanok értékesítése során. Nem véletlen, hogy büntetőeljárás is indult ezekben az ügyekben - mutatott rá Turi-Kovács. Hozzátette: nem véletlen az sem, hogy miután az EU az úgynevezett egyszerűsített támogatási rendszer tekintetében 2013. január 1-ig adott lehetőséget és határidőt az újonnan csatlakozók számára, hogy ezt bevezessék, úgy döntöttek, hogy 2009. január 1-től bevezetik. Hangsúlyozta, ettől kezdődően szétválik a tulajdonjog és a dologi jogként megjelenő támogatás lehetősége.
Elmondta, ma Magyarországon a gazdasági társaságok 2 730 190 hektáron gazdálkodnak. A saját tulajdonuk ebből 206 908 hektár, a bérben tartott terület 1 525 818 hektár. "Ennek a földterületnek a megszerzése ettől kezdődően már csak rövid idő kérdése, a bérlő fog diktálni. (...) Ha a bérlő odébbáll, viszi a támogatást, ha viszi a támogatást, a föld kiadhatatlan. Eladni még el lehet, de már csak áron alul" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: lesznek vevők, Gőgös Zoltán államtitkár szavaira utalva rámutatott, tőkebefektetők jelennek meg a földpiacon. Turi-Kovács ennek kapcsán megjegyezte: azok az életlehetőségek, amelyek még eddig megmaradtak ezeknek az embereknek, meg fognak szűnni. "Mi lesz velük? 25-30 ezer forintos tsz-nyugdíjból nem lehet megélni. Az életüknek már a vége felé járnak, és sokan vannak" - mondta el.
Kiemelte az is, deja vue érzése van, mert 1950-ben, amikor már minden aprócska földet betagosítottak, az adót még gondosan kiküldték annak, akinek már egy centiméter földje sem volt, mert a földet akarták, és el is vették. Kifejtette, nagy keservesen visszajutott azokhoz, akiket megillet, "nem engedhetjük, hogy most bekövetkezzen egy olyan helyzet, amikor ismét elveszítik az utolsó életlehetőségüket" - tette hozzá. Mint elmondta, úgy látja, még a szocialisták között is vannak olyanok, akik látják, milyen veszélyeket rejt ez. Leszögezte, a vidék teljes ellehetetlenítése nem pusztán kormányzati kérdés, nem jobb- vagy baloldal kérdése, az egész nemzet sorskérdése. "Én reménykedem, hogy közösen meg tudjuk ezt akadályozni" - fűzte hozzá végül.
