A zselici dombok közt megbújva — Szennában — áll egy kazettás mennyezetű, 18. századi népi barokk stílusú református templom, ahol 1919-ben egy később nevessé váló segédlelkész teljesített szolgálatot. Úgy hívták: Tildy Zoltán. Az a politikus, akinek tiszteletére a napokban Budapesten emléktáblát avattak, és akiről az Encyclopædia Britannica szócikke azt írja: "non-Communist statesman", azaz nem kommunista államférfi.
Mert 1945 után kettészakadt a világ és Magyarország. Azokra, akik a kegyetlen utópiákban hittek és azokra, akik a demokrácia szellemében, keresztény-keresztyén értékelvek mentén képzelték el a jövőt. Tildy Zoltán az utóbbiak közé tartozott, de tudjuk, az előbbiek "győztek". Az észak-magyarországi kálvinista, kisnemesi családból származó Tildy lelkészi szolgálata idején — Szennában, Orciban, Tahitótfalun, Szeghalmon — szembesült a magyar falu valódi életével, annak minden ódiumával, áldásával és átkával. A két háború közt már világossá vált előtte: a Nagyatádi Szabó István által kijelölt kisgazda úttal tud azonosulni. A háborúba való belépést ellenezte, így vált az antifasiszta kezdeményezések élharcosává és a Szálasi által körözöttek egyikévé. Menedéket ekkor a fővárosi Skót Misszió Vörösmarty utcai házában talált.
Az 1945-ös abszolút kisgazda győzelem után párttársait mérsékletre intette a szovjet veszély miatt. A kommunisták éppen emiatt hagyták meg köztársasági elnöknek, 1948 nyaráig, amikorra már eszmetársaival (Nagy Ferenccel, Kovács Bélával, Varga Bélával), így vagy úgy, de leszámoltak. Politikustársainak sem jutott jobb sors, de a nyolc évig tartó igen szigorú házi őrizet szinte a halállal volt egyenlő. Amikor 1956 májusában szabadult, kissé kiábrándult, ám a forradalomban még részt vett államminiszterként.
Horváth János egykori kisgazda politikus joggal fenntartja a mai napig: Tildynek kulcsszerepe volt az októberi napokban. Olyannyira, hogy ő lett az, akivel a Kreml által Budapestre delegált Mikojan beszélgetni akart. A Bajza utcai szovjet követség előtt Tildy kifejtette: a Szovjetunió nem követhet el egy újabb hibát, és nem szabhat határt a magyar szabadságtörekvéseknek. Büntetését azonban ismét megkapta: a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként hat év börtönre ítélték. Egyetlen lánya Amerikába menekült, vejét, Csornoky Viktort, koncepciózus ítélettel még 1948-ban kivégezték. A történet úgy kerek, ha megjegyezzük: a Csornokyra ráállított besúgók közül az egyik irodalomtörténész akadémikusként, a másik pedig a kereskedelmi kamara nyugalmazott elnökeként jómódban tölti nyugdíjas éveit... Csaknem hetvenesztendősen Tildy egészsége összeomlott, ezért börtönbüntetését elengedték. 1961-ben hányatott életút, politikai elveinek be nem teljesülése után, a köztársasági eszme töretlen híveként, a magyar agrárium támogatójaként távozott az élők sorából. Nem mellesleg, a fordulat évében, 1948-ban nem kis összeggel támogatta a szennai templom restaurációját. Mert az igaz emberek nagyvonalúak (is).
Kovács Emőke
Mert 1945 után kettészakadt a világ és Magyarország. Azokra, akik a kegyetlen utópiákban hittek és azokra, akik a demokrácia szellemében, keresztény-keresztyén értékelvek mentén képzelték el a jövőt. Tildy Zoltán az utóbbiak közé tartozott, de tudjuk, az előbbiek "győztek". Az észak-magyarországi kálvinista, kisnemesi családból származó Tildy lelkészi szolgálata idején — Szennában, Orciban, Tahitótfalun, Szeghalmon — szembesült a magyar falu valódi életével, annak minden ódiumával, áldásával és átkával. A két háború közt már világossá vált előtte: a Nagyatádi Szabó István által kijelölt kisgazda úttal tud azonosulni. A háborúba való belépést ellenezte, így vált az antifasiszta kezdeményezések élharcosává és a Szálasi által körözöttek egyikévé. Menedéket ekkor a fővárosi Skót Misszió Vörösmarty utcai házában talált.
Az 1945-ös abszolút kisgazda győzelem után párttársait mérsékletre intette a szovjet veszély miatt. A kommunisták éppen emiatt hagyták meg köztársasági elnöknek, 1948 nyaráig, amikorra már eszmetársaival (Nagy Ferenccel, Kovács Bélával, Varga Bélával), így vagy úgy, de leszámoltak. Politikustársainak sem jutott jobb sors, de a nyolc évig tartó igen szigorú házi őrizet szinte a halállal volt egyenlő. Amikor 1956 májusában szabadult, kissé kiábrándult, ám a forradalomban még részt vett államminiszterként.
Horváth János egykori kisgazda politikus joggal fenntartja a mai napig: Tildynek kulcsszerepe volt az októberi napokban. Olyannyira, hogy ő lett az, akivel a Kreml által Budapestre delegált Mikojan beszélgetni akart. A Bajza utcai szovjet követség előtt Tildy kifejtette: a Szovjetunió nem követhet el egy újabb hibát, és nem szabhat határt a magyar szabadságtörekvéseknek. Büntetését azonban ismét megkapta: a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként hat év börtönre ítélték. Egyetlen lánya Amerikába menekült, vejét, Csornoky Viktort, koncepciózus ítélettel még 1948-ban kivégezték. A történet úgy kerek, ha megjegyezzük: a Csornokyra ráállított besúgók közül az egyik irodalomtörténész akadémikusként, a másik pedig a kereskedelmi kamara nyugalmazott elnökeként jómódban tölti nyugdíjas éveit... Csaknem hetvenesztendősen Tildy egészsége összeomlott, ezért börtönbüntetését elengedték. 1961-ben hányatott életút, politikai elveinek be nem teljesülése után, a köztársasági eszme töretlen híveként, a magyar agrárium támogatójaként távozott az élők sorából. Nem mellesleg, a fordulat évében, 1948-ban nem kis összeggel támogatta a szennai templom restaurációját. Mert az igaz emberek nagyvonalúak (is).
Kovács Emőke
