Magyarországon kirívóan szűkös megélhetésre nyújt csak fedezetet az időskori járadék a nyugdíj. A 13. havi jutatás bevezetése ellenére ma az átlag magyar nyugdíjasnak 28 ezer forint hiányzik a megélhetéséhez szükséges 101 ezer forintból. Így a nyugdíj nem képes ellátni egyik legalapvetőbb feladatát azaz biztosítani az idősek számára a nyugodt biztonságos öregkort. Ugyanis az idősek gondjait a megélhetési gondok nehezítik meg.
A mai állapotok alapján a nyugdíjak mértékét két tétel határozza meg a mindenkori infláció és a kereset növekedése. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában leginkább az élelmiszerek drágultak, ezek közül is kiemelkedően a kenyérfélék, a liszt, étolaj. Csak egy év alatt ezeknek a termékeknek az ára másfélszeresre nőtt.
Az elmúlt évek adatai pedig azt bizonyítják, hogy felgyorsult az infláció és a nyugdíjasokat is érintő pénzromlás a megszorítások áldásos hatásai következtében. 2007-ben 10 %-os volt a nyugdíjas infláció mértéke, amelyre a 90-es évek óta nem volt példa.
Az időseket az élelmiszerek emelkedése mellett leginkább az energiaárak és a gyógyszerárak növekedése érinti a legjobban. Ennek alapján ha valamilyen csoda folytán a nyugdíjas nem tud elhelyezkedni munkát vállalni akkor bizony nagyon nehéz helyzetben kénytelen élni hónapról hónapra.
A legnehezebb körülmények között pedig azok a nyugdíjasok vannak akik számára nevetségesen alacsony időskori járadékuk következtében a szűkös megélhetés se biztosított. Ők azok akik emiatt vagy nem fűtenek a téli hidegek alatt vagy súlyos betegségeik ellenére nem vásárolják meg a gyakran életmentő gyógyszereiket, amelynek következménye nem egy esetben a tragédia a halál.
A szomszédos országokban azonban lényegesen kisebb a megélhetési szinthez hiányzó összeg. Szlovákiában a nyugdíj mindössze négyezer forinttal marad alatta az alapvető szükségletek által kíváatosnak tartott szintnek és a lengyeleknél is csak 16 százalékos az elmaradás. Csehországban azonban félrerakni is képesek a nyugdíjasok. Nyugat-Európa azonban más kategória ahol az ottani idősek a nyugdíjuk egyharmadát meg tudják spórolni.
Közép-Európában a magyar nyugdíjasok a legszegényebbek, mivel a létminimum vagy azalatti szinten kénytelenek vegetálni. Amíg máshol félre tudnak tenni az idősek, nálunk 28 ezer forinttal kevesebbet kapnak.
Ennek tudható be az a körülmény, hogy az MSZP törzsszavazóinak számító idősek tömegesen pártolnak át a Szövetséghez. Ugyanis már ők is az új többség népes táborát gyarapítják mivel tudják, hogy egyedül a Szövetség rendelkezik megvalósítható elképzelésekkel, amely képes az országban tapasztalható szociális válság felszámolására, amely súlyosan érinti az időseket.
A nyugdíjasok nem akarnak mást csak azt ami egy élet ledolgozása után járna nekik biztonságos nyugodt öregkort.
A mai állapotok alapján a nyugdíjak mértékét két tétel határozza meg a mindenkori infláció és a kereset növekedése. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában leginkább az élelmiszerek drágultak, ezek közül is kiemelkedően a kenyérfélék, a liszt, étolaj. Csak egy év alatt ezeknek a termékeknek az ára másfélszeresre nőtt.
Az elmúlt évek adatai pedig azt bizonyítják, hogy felgyorsult az infláció és a nyugdíjasokat is érintő pénzromlás a megszorítások áldásos hatásai következtében. 2007-ben 10 %-os volt a nyugdíjas infláció mértéke, amelyre a 90-es évek óta nem volt példa.
Az időseket az élelmiszerek emelkedése mellett leginkább az energiaárak és a gyógyszerárak növekedése érinti a legjobban. Ennek alapján ha valamilyen csoda folytán a nyugdíjas nem tud elhelyezkedni munkát vállalni akkor bizony nagyon nehéz helyzetben kénytelen élni hónapról hónapra.
A legnehezebb körülmények között pedig azok a nyugdíjasok vannak akik számára nevetségesen alacsony időskori járadékuk következtében a szűkös megélhetés se biztosított. Ők azok akik emiatt vagy nem fűtenek a téli hidegek alatt vagy súlyos betegségeik ellenére nem vásárolják meg a gyakran életmentő gyógyszereiket, amelynek következménye nem egy esetben a tragédia a halál.
A szomszédos országokban azonban lényegesen kisebb a megélhetési szinthez hiányzó összeg. Szlovákiában a nyugdíj mindössze négyezer forinttal marad alatta az alapvető szükségletek által kíváatosnak tartott szintnek és a lengyeleknél is csak 16 százalékos az elmaradás. Csehországban azonban félrerakni is képesek a nyugdíjasok. Nyugat-Európa azonban más kategória ahol az ottani idősek a nyugdíjuk egyharmadát meg tudják spórolni.
Közép-Európában a magyar nyugdíjasok a legszegényebbek, mivel a létminimum vagy azalatti szinten kénytelenek vegetálni. Amíg máshol félre tudnak tenni az idősek, nálunk 28 ezer forinttal kevesebbet kapnak.
Ennek tudható be az a körülmény, hogy az MSZP törzsszavazóinak számító idősek tömegesen pártolnak át a Szövetséghez. Ugyanis már ők is az új többség népes táborát gyarapítják mivel tudják, hogy egyedül a Szövetség rendelkezik megvalósítható elképzelésekkel, amely képes az országban tapasztalható szociális válság felszámolására, amely súlyosan érinti az időseket.
A nyugdíjasok nem akarnak mást csak azt ami egy élet ledolgozása után járna nekik biztonságos nyugodt öregkort.
Harangi Fülöp
