A nemzetközi elemzések szerint az indonéz gazdaság az év első felében az előző év első feléhez mérve 4,2 százalékkal nőtt. 2010–re 4,4 százalékos gazdasági bővülést várnak az elemzők.
Indonéziában valójában nincs recesszió. A kormány emeli a közalkalmazotti béreket, ezzel növeli a vásárlóerőt, és ösztönzi a gazdaságot. Az árak alacsony szinten vannak, alacsony az infláció. Ezzel szemben a magyar gazdaság az előző negyedévben csaknem tíz százalékkal zsugorodott, és még jövőre is további szűkülés várható. Kormányunk a 13. havi fizetés megvonásával majd nyolc százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket. Az árak nálunk egyre magasabbak, és nő az infláció.
A magyar gazdaság mély recesszióba zuhant. A kedves olvasó most felteheti a kérdést, vajon miért éppen az indonézzel hasonlítom össze a magyar helyzetet? A válasz az, hogy a jól működő, a recesszió által megkímélt Indonéziát az a Bajnai-kormány kívánja éppen most tízmilliárd forint segélyhitelben részesíteni, amelyik a magyar emberektől és vállalkozásoktól egyre több pénzt vesz el. Amelyik nyomorba taszítja a nyugdíjasokat és a gyerekes családokat, majd "krízisalap" létrehozásával jótékonykodik. Mások iránt nagylelkű ez a kormány, amelynek uralkodása alatt az EU-tag Magyarország olyan mélyre süllyedt, hogy uniós élelmiszersegélyre szorul. Bajnai Indonézián kívül Mongóliának is felajánlott segélyt ötmilliárd forint értékben. Ne feledjük, hogy nem a saját pénzét költi.
Ez a pénz azt a költségvetést terheli, amelynek hiányát úgy csökkenti a kormány, hogy növeli az emberektől elvont összeget, és csökkenti a nekik járó szolgáltatások, mint például az egészségügyi ellátás, az oktatás vagy a rendfenntartás minőségét és megbízhatóságát. Minderre megvan a magyarázatuk. Oszkó pénzügyminiszter egy interjúban kijelentette, hogy az állami szerepvállalást tovább kell korlátozni. Ezzel arra utalt, hogy az egészségügyből és az oktatásból még több pénzt kell kivonni. Eközben folytatják a külföldi tőke támogatását. Miközben minden magyar embert egyre súlyosabban érintenek a megszorítások, a külföldi tőke adó- és egyéb kedvezményei érintetlenül maradnak. Sőt egymás után kapják a cégek a költségvetésből, azaz a magyar emberek befizetéseiből a vissza nem térítendő támogatásokat. Ehhez jön még az említett két országnak szánt támogatás. Jogos ezek után, hogy feltegyük a kérdést: kinek az érdekében, kinek a szolgálatában dolgozik a Bajnai-kormány?
Miután az országból különböző formákban kiszivattyúzzák a pénzt, egyre jobban legyengül a gazdaság, amelynek értéktermelő képessége veszélyesen megcsappant. Ennek ellenére a kormány nem azon fáradozik, hogy a gazdaság ösztönzésével, a beruházások bátorításával és az emberek tudásának bővítésével javítsa az értékteremtés lehetőségeit. Nem épít, nem alkot, hanem a szivattyút működteti. Támogatja a külföldi cégeket, a bankokat és más nemzeteket. Fizetteti az országgal az egyre magasabbra növő hitelállomány kamatait. Ezzel a kormányzással a válság tovább mélyül, ami az emberek életszínvonalának folyamatos romlásában fog megnyilvánulni. A magyar életszínvonal és életminőség már ma is nyomasztóan rossz.
Ezért hagyják el az országot az emberek, jobb fizetést és jobb életkörülményeket keresve. A The Economist augusztus 20-i internetes cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy egy átlag magyar munkásnak egy teljes órát kell dolgoznia azért, hogy egy Bic Mac hamburgert megvehessen. Ez az érték az Egyesült Államokban 12 perc, de még Oroszország és Dél-Afrika is megelőz bennünket 21, illetve 23 percével. Azonban Bajnai ennek nagyon örül. Legutóbb azt találta mondani: nagyon jó, hogy nálunk a bérek lefelé mennek, mivel így "versenyképesebbé" válnak. Ezen azt értette, hogy vonzó lesz a külföldi tőkének az egyre olcsóbb magyar munkaerő, emiatt nagyobb profitot termelhet, és vihet ki az országból. Ez is az értékkiszivattyúzás egyik formája. Csakhogy Bajnainak, ha valóban magyar miniszterelnökként viselkedne, nem az életszínvonal csökkentése, hanem emelése kellene hogy örömet szerezzen.
Benedek pápa nemrég megjelent enciklikájában ezt így fogalmazta meg: egy gazdaság akkor működik jól, ha az egyének és a társadalom kiteljesedését, boldogulását együtt szolgálja. Bajnaiék a külföldiek boldogulásáért dolgoznak, számukra teremtenek lehetőségeket, miközben a magyar emberek által megtermelt értékeket gondatlanul pocsékolják. Gondoljunk csak a metróépítés és a Margit híd felújításának költségére, vagy a különböző szakértők, szaktanácsadók bőséges javadalmazására. Csoda-e, ha a magyar gazdaság nem működik jól? Obama elnök vezetési módszerét egy szakértő nemrégiben így értékelte: "Az elnök nagyon ambiciózus. De ambíciói nem magánjellegűek. Az ország érdekében van tele tettvággyal". Sajnos, ez a Bajnai-kormányáról nem mondható el. Ezért fog az ország nagy árat fizetni akkor, ha nem lesznek előre hozott választások.
Csath Magdolna
Forrás: Magyar Hirlap online
