Kohári Nándor, szegedi önkormányzati képviselőnk szerint félő, hogy az értelmetlen völgyhidak és dombsági alagutak mellé felsorakozhat a szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojekt is.
Szegeden 2008-ban elektromos tömegközlekedési fejlesztés indul, a költségeket nagyrészt az Európai Unió pályázati forrásai fedeznék a Közlekedési Operatív Programon (KÖZOP) keresztül. A kormány már igent mondott a támogatásra, a 29,4 milliárd forintos beruházás keretén belül több villamos- és trolibuszvonal újul meg, a tömegközlekedést előnyben részesítő lámparendszer épül, remízeket újítanak fel és bővítenek, új villamosokat szereznek be, továbbá egy új villamospályát is építeni kívánnak.
A szegedi városvezetés hangoztatott célja a levegőszennyezés csökkentése, valamint a tömegközlekedés színvonalának és gyorsaságának emelése, és ezáltal az autóközlekedés csökkentése is. Mindez összhangban van Szeged hosszútávú közlekedésfejlesztési koncepciójában megfogalmazott elvekkel. A szép jövőképpel mi lehet a probléma? Az ördög itt is a részletekben rejlik. Több helyi civil szervezet állítja: a tömegközlekedés fejlesztése csak abban az esetben nevezhető környezetbarátnak és szolgálja a fenntarthatóságot, ha összhangban van a lakosság életminőségének javításával, és integrált közlekedésfejlesztési intézkedést tartalmaz az autós közlekedésre is.
A közelmúltban a sokféle, nem éppen demokratikus nyomásnak kitett Életharmónia Alapítvány mutatott rá a beruházás környezetvédelmi problémáira. Álláspontjuk szerint a beruházás egyáltalán nem a fenntartható fejlődést szolgálja. Például Magyarország egyik legnapfényesebb, de egyúttal egyik legaszályosabb nagyvárosában füves öntözőrendszerrel épített villamospályát terveznek. De ami egy belga vagy holland éghajlati és gazdasági környezetben működik az automatikusan nem átvehető. A füves pályatestek látványának többletköltségeit az ehhez rossz klíma közepette ki fogja megfizetni?
A Levegő Munkacsoport is kételkedik az uniós beruházás fennen hangoztatott életminőség javító céljának megvalósulásában. Szerintük a jelenleg is jól működő tömegközlekedés átalakításával az esetleges néhány perces menetidő csökkenés előnye érdemben nincs arányban a növekvő gépjármű-forgalom és a csökkenő zöld felület okozta életminőség-romlással. Összességében továbbra sem javul a környezet állapota, sőt a tervezett beruházással egy zömében paneles lakótelepi területen 27.000 négyzetméter közösségi zöld terület szűnne meg, vagy szigetelődne el, továbbá 200 fát terveznek kivágni.
Az elkészült viillamospályát üzemeltető Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezetője nemrégiben kifejtette: a tömegközlekedésben részt vevők száma évi 1 %-kal csökken és a tendencia változása nem várható.
A tervek szerint elkészülő beruházás fenntartása túlzó terheket rak majd a szegediekre - állítja Kohári Nándor helyi önkormányzati képviselő a KPE városi elnöke. Éves szinten az amortizáció értéke szakértők számításai szerint legalább 500 millió forint lesz, amit az üzemeltető közlekedési társaságnak, vagy annak kizárólagos tulajdonosának, Szeged városának kell állnia. Emellett az elektromos tömegközlekedés kilométerenként 300 forinttal drágább a busznál és mivel évente kb. kétmillió járatkilométer átterelését tervezik busztól villamosra és trolira, ennek további 600 millió forintos többletköltsége lesz. Ha mindezek fedezésére jelentős jegy- és bérletár-emelést hajtanak végre, az valószínűleg újabb jelentős utasszám csökkenést eredményez.
Kohári szerint félő, hogy az értelmetlen völgyhidak és dombsági alagutak mellé felsorakozhat a szegedi elektromos tömegközlekedési nagyprojekt is. Ezzel Magyarország a görög és a portugál utat fogja követni. Gazdaságélénkítés helyett értelmetlen presztízsberuházásokban tűnnek el az uniós pénzek, és felzárkózás helyett hazánk tartósan az euroatlanti térség gazdasági perifériája marad.
(kpe.hu)
