El nem végzett munka után sarcoltatják a földtulajdonosokat — állítják Gyula környéki gazdálkodók. A csatornák rendbetételéért ugyanis behajtják a pénzt, de van olyan szakasz, amit 20 éve nem gondoztak. Így jelentősen megnő a belvízveszély.
Mindenki fizet, gyakran a semmiért
A pénzt kérik, de a munkát nem végzik el - így összegezhető a Gyula környéki földtulajdonosok képviselőjének, Steigervald Józsefnek a véleménye. A többek között a belvíz elvezetéséért felelős csatornák karbantartása miatt sokan a napokban kapták meg a csekket a Körösi Vízgazdálkodási Társulattól.
— Ez az intézkedés súlyos terhet ró a gazdákra, hiszen már fél hektár felett fizetni kell. A pénzt adó módjára behajtatják, ha az ember nem fizet. Teszik mindezt függetlenül attól, hogy van-e csatorna a földnél, vagy nincs. Nem egy olyan csatornát tudok mutatni a földemen, melyhez évek óta hozzá se nyúlt senki. Némelyiknél húsz éve nem végzett semmiféle munkát a társulat, pedig azok hozzájuk tartoznak. Nekem személy szerint nem velük van bajom, de maga a rendszer, melyet egy kormányrendeletre alapoznak, nem jó — mondta Steigervald József, akinek 600 hektár után kellene fizetnie, hektáronként többnyire 1150 forintot.
"A parasztoknak a bögyükben van"
— Minden parasztnak a bögyében van ez a díj, elégedett emberrel még nem találkoztam. A termelőket ilyenkor sohasem kérdezik meg, ebben az esetben pedig gyakran ellenszolgáltatás nélkül gyűjtik be a pénzt. Akad olyan ember Gyula környékén, akinek a földjétől 500 méterre van a legközelebbi vízelvezető, mégis fizetnie kell — mondta Balogh Lajos.
A Kisgazda Polgári Egyesület helyi elnöke úgy véli, érdemes volna visszatérni a téeszesítés előtti időkhöz, amikor a gazdák maguk tartották rendbe a csatornákat. — Megoldást jelentene, ha nulla aranykorona értékben az érintettek kapnák tulajdonba a csatornákat — mondta Balogh Lajos. Ezután viszont az állam kötelezné őket, hogy rendben tartsák ezeket.
A bivaly és a marha tartja rendben a csatornát
A Steigervald-lovastanyához közeli területen a bivalyok és a marhák végzik el a csatorna karbantartását. Arrébb, ahova nem jut állat, embermagasság felé nőnek a bokrok a kiszáradt kanálisban. Máshol csak a nád emlékeztet arra, hogy itt kellene elvezetni a vizet.
Az elhanyagolt csatornák komoly aggálokat vetnek fel belvízvédelmi szempontból. Kilenc és tíz éve épp ezen, a Gyula és Kétegyháza közötti területen vált rendkívül súlyossá a helyzet. Csak Kétegyházán több, mint száz házat rongált meg a júniusi belvíz 1999-ben.
(gyulanet.hu)
