Gyurcsány Ferenc új pártról egyeztet balliberális értelmiségiekkel, némelyek szerint Bajnai Gordon Brüsszelben vállal szerepet, az SZDSZ romjain civakodó csoportok csak az MDF-fel való együttműködésben értenek egyet. A kormányzásra készülő Fidesz környékén pedig zsonganak a jelöltek és az önjelöltek; a költségvetés elfogadása után új korszak kezdődik a belpolitikában.
A célegyenes: így is nevezhetjük azt az időszakot, ami a költségvetés november 30-ra tervezett elfogadása után következik. Még ha nem oszlik is fel a parlament, ahogy némelyek várják, és Bajnai Gordon nem távozik Brüsszelbe, mindenki a holnaputánra, a várt jobboldali kormány idejére tervez. A holnap kormányzati teendői már alig érdekelnek valakit a politikai mikrokozmoszban. A Heti Válasz a legfontosabb szereplők őszi mozgását vette nagyító alá.
BAJNAI GORDON EURÓPAI ÚTJA
Bár az MSZP egyes szereplői olyan buzgalommal ajánlgatták a miniszterelnök-jelölti sarzsit Bajnai Gordonnak, mint történelmünk zivatarosabb időszakaiban egyes főurak külföldi igénylőknek a koronát, a kormányfő eddig elutasította a megtiszteltetést. A pártban többen életszerűnek tartják a HVG-ben és a Magyar Hírlapban napvilágot látott kombinációt, mely szerint Bajnai az unió kormányának számító Európai Bizottságban folytatná biztosként. Ez két szempontból is hasznos lenne a miniszterelnöknek: kimaradna a választások után meginduló baloldali önmarcangolásból, és európai színtéren építhetné magát. Ezzel Romano Prodi példáját követné. Az olasz politikus először 1996 és 1998 között vezette egy balközép koalíció élén Itáliát; bukása után az Európai Bizottság elnökeként folytatta, majd mandátumának 2004-es lejárta után, nemzetközi tekintéllyel megerősítve 2006-ban ismét miniszterelnökként folytathatta.
A jelölés még a mostani kabinet joga, s mivel a biztosok megválasztásuk után elvben függetlenek a delegáló országtól, szinte lehetetlen hazahívni őket. Bár az Európai Parlament meghallgatja a biztosjelölteket, a megbuktatásuk is igen nehéz. Bajnai - akárcsak a többi európai kormányfő - támogatta José Manuel Barroso bizottsági elnök újraválasztását, miközben az MSZP EP-képviselői tartózkodtak a szavazáson. A kormányfői taktikázás látszatát erősíti, hogy Magyarország még senkit sem jelölt. Ez annál is furcsább, mert öt éve már augusztus végén tudható volt, hogy Magyarország Kovács Lászlót delegálja a testületbe. Szomszédaink előrébb tartanak: Szlovákia mind a megszerezni kívánt területet (energia), mind jelöltjét (Maros ©efcovic EU-nagykövetet) megnevezte, Románia pedig már az év eleje óta lobbizik az agrárbiztosi pozícióért.
Igaz, a magyar némaság akár az európai politikával is magyarázható: október 2-án szavaz Írország a lisszaboni szerződésről. Ha a szöveget elfogadják az ír választók, az unió mind a 27 tagállamának jár biztosi szék. Ha nem, marad a nizzai szerződés a kevesebb hellyel, s politikai alkudozás indul arról, ki maradjon ki az EU kormányából. Akárhogy is, január elejére fel kell állnia az új bizottságnak, s előtte a biztosokat még az Európai Parlamentnek is meg kell hallgatnia.
Az uniós naptár még egybe is eshet a magyar politikai agendával: ha a költségvetés után Bajnai befejezettnek minősíti küldetését, s az Országgyűlés egyszerű többséggel november 30-án a feloszlás mellett dönt, február 14-én már meg is tartható a választás első fordulója. A korai időpont vélhetően a magas részvétel ellen hatna, s ez a szocialistáknak most kedvezőbb.
 |
LÉTHARC AZ MSZP-BEN
Ha úgy alakul, még csak előre hozott választással sem kellene összekötni Bajnai távozását. Mint annyi más feladat, vélhetően az "ügyvezető" kormányfői megbízatás elől sem ugrana el például Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető politikus. A választás nélküli szerepcseréhez ráadásul a szocialisták már hozzászoktatták az ország közvéleményét. Igaz, az esetleges európai berzenkedés mellett (még soha nem fordult elő eddig, hogy egy kormányfő önmagát jelölje) ez a legerősebb érv a kombináció ellen - a megmaradt támogatókat is demoralizálná, ha azt éreznék, hogy politikusaik elhagyják a süllyedő hajót. Az előre hozott választással szintén akad probléma.
Baloldali potentátok oly sokszor hangsúlyozták, hogy ez az ördögtől, de legalábbis a Fidesztől való gondolat, hogy az MSZP kemény magja megfutamodásként fogná fel a törülköző idő előtti bedobását. Igaz, mint mostanában a legvadabb ötletek mindegyikének, ennek is vannak szocialista támogatói. Értesülések szerint például a budapesti MSZP és a megmaradt vidéki bástyák némelyike is támogatná az idő előtti voksolást. Az önkormányzati emberek úgy okoskodnak, hogy februári választás esetén több idő lenne az új kormány elkopására. Azaz nagyobb esélyekkel indulnának harcba az őszi helyhatósági voksoláson, s a mostani költségvetés politikai következményei is inkább az új kormányt terhelnék. Az oszlatáspártiak azonban információink szerint (egyelőre) nem tudják átvinni akaratukat.
Más irányt visz Gyurcsány Ferenc. Az exkormányfő többször találkozott balliberális, pártközeli értelmiségiekkel, például Bárándy Péter volt igazságügy-miniszterrel és Bauer Tamás korábbi SZDSZ-es politikussal. A jelenleg passzív szociálliberális szavazókat megmozdító új formációról beszéltek, ám forrásaink szerint Gyurcsány nem kockáztatja a választás előtti szakítást az MSZP-vel; már a 2010 utáni időszakra kombinál.
Ezzel nincs egyedül. Bár Lendvai Ildikó pártelnök minden követ megmozgatott, Szili Katalin leköszönt házelnök nem volt hajlandó beszállni az MSZP életét kampányidőszakban irányító országos választási bizottságba. A testületben a legfontosabb erőcsoportok delegáltjai ott vannak, elvben tehát senki nem vonhatja ki magát utólag a vereség következményei alól. Szintén Szili új életét készíti elő saját, Szövetség a Jövőért elnevezésű, szervezés alatt álló civil mozgalma.
AZ SZDSZ-EK JÖVŐJE
Ahogy még nem tudni, hogy Szili kivel köt szövetséget a jövő érdekében, úgy az is homályos, kivel szövetkeznének a felrobbant SZDSZ maradványai. E csoportok egymás utálatán kívül már csak egy dologban értenek egyet: szinte mindenki keresi a kapcsolatot az MDF-fel vagy annak részeivel. (A szabály alól az Ungár Klára korábbi képviselő és az Új Generáció kiugrott vezetői által szervezett, hangsúlyozottan jogvédő liberális formáció a kivétel.) Mindenki más lázasan igyekszik egyeztetni a Bokros Lajos leszerződtetése óta liberálkompatibilis MDF-fel. Igaz, utóbbi vezetőit erősen szorongatja az igazságszolgáltatás az úgynevezett megfigyelési ügyben, ám szegény liberális fórumos vízzel kénytelen főzni.
Az elgondolások kiindulópontja, hogy van az országban 5-6 százaléknyi, főként balliberális szavazókból álló közönség, amely vonzónak találja a Bokros-féle sokkterápiát, ellenben csalódott a "reformáruló" MSZP-ben, a Fideszről pedig hallani sem akar. Információink szerint megkereste az MDF-et a Retkes Attila vezette "hivatalos" SZDSZ és a vele szembenálló, Magyar Bálint és Kuncze Gábor szövetségeseit tömörítő Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) is. Ezen a pályán focizik a Bőhm András és Lakos Imre alkotta fővárosi közgyűlési munkacsoport, amely Demszky Gábor ellenében kötött szövetséget fórumosokkal; igaz, Katona Kálmán és Hock Zoltán az MDF mai vezetésével szembenálló (kizárt) lázadó.
Az SZPE és a városházi munkacsoport között lényeges különbség, hogy Magyar Bálintékkal ellentétben Bőhmék hallani sem akarnak az MSZP-ről - ahol kisebbfajta parasztlázadást váltott ki, hogy Magyar magának és harcostársainak befutó helyeket kért a szocialisták országos listáján. A volt oktatási miniszter érzi, hogy korábbi koalíciós partnerei nem hisznek tömegvonzó képességében, ezért nekilátott a szervezésnek. Úgy tudjuk, a liberális hátország látszatát a Nők a Pályán Egyesület által kezdeményezett népszavazás szolgáltatná. A "civil" szervezet most felmelegítette a Magyar Bálint és Sándor Klára által már korábban javasolt női kvótát. A kezdeményezés nem csak ezzel kötődik a volt oktatási miniszterhez: az egyesület vezetője Novák Éva, az SZDSZ korábbi Borsod megyei elnöke, akit a liberálisok háza táján Magyar szövetségeseként ismernek.
A különféle csoportokból feltűnően hiányzik Kóka János. A liberális frakció vezetőjének neve nem bukkant fel sem az MDF-fel, sem az MSZP-vel folytatott tárgyalásokon. Magyarország legutáltabb politikusának listára emelésével szemlátomást senki sem akarja bőszíteni a választókat. Ezzel az érintett is tisztában van - amint egy frakcióbeli szövetségese mondja, Kóka belátta, hogy a közeljövőben nem lehet politikai vezető szerepe, s még a parlamenti mandátum is kérdéses.
KORMÁNYZÁSRA KÉSZÜLVE
Míg a balliberális tábor szereplői a túléléséért küzdenek, más problémákkal, jelesül a jelöltek és önjelöltek áradatával szembesül a Fidesz. Orbán Viktor pártelnök rendszerint "a Fideszben munkát osztanak, és nem pozíciót" megfogalmazással kerüli el a személyi kérdések nyílt tárgyalását. Ehhez a minapi kötcsei értelmiségi találkozón tartott előadásában pedig még azt is hozzátette: ha valaki nagyon akart egy posztot, végül általában nem kapta meg.
E szavak biztatásként csengtek a jobboldali értelmiség egyes prominensei között. Ők ugyanis az értetlenségtől a lázadozásig terjedő érzelmekkel fogadták, hogy Szőcs Géza író, költő egyes hírek szerint a Fidesz kultuszminisztere lesz. Bár az erdélyi származású alkotó 1996 és 1998 között már volt a jobboldali holdudvart szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, beágyazottságát sokan nem tartják megfelelőnek a honi szellemi életben. Mások személyi konfliktusban vannak az öntörvényűnek ismert alkotóval. Úgy tudjuk, a jobboldali értelmiség számos tagja - köztük Csoóri Sándor költő - jelezte már fenntartásait Orbánnak.
Más területen sem egyszerűbb a helyzet: ahogy az ellenzéki párt egyik politikusa mondja, több tárcának már három-négy vezetője is van. A miniszteri posztokért folytatott versenyt befolyásolja a kormányszerkezet, márpedig ebben még nincs végleges döntés. Némi támpontul szolgál, hogy a legutóbbi választás előtt a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport az angol és francia berendezkedésből ismert kabinetrendszerre tett javaslatot.
Eszerint csúcsminisztériumok állnának fel, melyek vezetői hangolnák össze tárcájukon belül az egy-egy szakterületért felelős "alminisztériumokat". Hiába forog tehát legalább fél tucat egészségügyi miniszter neve, ha az ágazat egy nagy humánpolitikai csúcsszerv része lenne. A kabinetrendszernek megvan az az előnye is, hogy a szakpolitikai egyeztetések nem csúsznak fel a kormányülésekre. A szisztémában a kevés reprezentációval, annál több munkával járó "alminiszteri" posztokért kisebb tülekedés várható az elsősorban médiafényre vágyók részéről.
Ablonczy Bálint, reflektor@hetivalasz.hu
Forrás: Magyar Hirlap online
