Kilenc bank és tíz egyéb pénzügyi vállalkozás neve szerepel azon a feketelistán, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet "széles társadalmi ellenállásra" szólított fel a listán szereplő bankokkal szemben. A VÉSZ emellett több javaslatot megfogalmazott a hazai kkv-szektor helyzetének javítására, többek között módosítanák az adófizetéssel kapcsolatos szabályokat és konszolidációs hivatalt hoznának létre.
Hat pénzintézet, közülük mindössze két lakossági bank, az OTP és a Takarékbank reagált érdemben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége augusztus eleji moratóriumfelhívására, hogy függesszék fel a kilakoltatásokat - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke. A szervezet ezért most totális bankháborút hirdet: elkészítették és nyilvánosságra hozták a lakosságra legveszélyesebb bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások feketelistáját.
A listán szereplő pénzintézeteket és vállalkozásokat a VÉSZ szakértői a következő hónapokban megfigyelik. Ezt követően, a következő két hónapos tevékenységüket látva "nyilvánosságra hozzuk, mely bank és cég volt a legsikeresebb a rablásban, és azokat meg fogjuk semmisíteni" - mondta Éliás. A feketelistán lévő bankok névsora abc-sorrendben:
|
A lajstrom tizedik szereplője az OTP Jelzálogbank lenne, ám a VÉSZ az OTP Bank, a jelzálogbank anyavállalata moratóriummal felérő pozitív reagálása miatt ezt a hitelintézetet annak ellenére nem vette fel a listára, hogy nagyon sok panasz érkezett ellene.
Az egyéb pénzügyi vállalkozások közül az:
|
került a listára. Közülük Éliás kiemelte az Aegont, amely ellen, mint mondta, azonnali támadás szükséges. "Annyi van a rovásán, hogy ha nem változtat a gyakorlatán, akkor nagyon súlyos támadás várható ellene, én magam találkoztam hat-nyolc nagyon vérlázító esettel, ruhásszekrény méretű figurák rúgják rá családokra az ajtókat" - fogalmazott Éliás Ádám.
A VÉSZ követeli annak a 2003-as kormányrendeletnek a megsemmisítését, amely szabad kezet adott a közvetlen banki értékesítéseknek, és a kilakoltatások elbírálását a bíróságok elé vinné, hogy "ne titkolhassák a bankok, miért nőttek meg a törlesztőrészletek, miért kell 90 százalékkal több törlesztőt fizetni, amikor csak 20 százalékkal gyengült a forint". Éliás szerint "amíg ez nem történik meg, a társadalomnak közvetlenül saját magát kell megvédenie". Ezért azt kérte: induljon minél szélesebb társadalmi ellenállás a listán lévő bankokkal szemben. A magánszemélyek, vállalkozások és intézmények kezdjék el kivonni betéteiket ezekből a bankokból, és szüntessék meg a feketelistán lévő pénzintézetekben vezetett számláikat - szólított fel a VÉSZ elnöke.
A szervezet vezetői ismertették emellett a kis- és középvállalkozások helyzetét megszilárdító koncepciójukat is. A szövetség kezdeményezi egyebek mellett az adószabályok módosítását: mint azt Éliás Ádám korábban az Indexnek adott interjúban is elmondta, azt szeretnék elérni, hogy csak a realizált árbevételre jutó adófizetési kötelezettségeket kelljen teljesíteni. Ha például egy elvégzett munkát a megrendelő elfogad - az esetek egy részében tovább is értékesít -, de annak árát nem fizeti meg, akkor az adót ne a számlát kibocsátó cégnek, hanem a megrendelőnek kelljen kifizetni.
A szakmai szövetség emellett javasolja egy kkv-k konszolidációját szolgáló, hatósági jogkörrel működő hivatal létrehozását. Kezdeményezik, hogy a magyar jogban jelenjen meg a vétlen csőd intézménye, ebbe a kategóriába azok a vállalkozások tartoznának, amelyek a megrendelők által ki nem fizetett számláik miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe. A vétlen csődbe került kkv-k védelme érdekében az adófizetési kötelezettséget felfüggesztenék, míg azt ezt okozó megrendelők ellen akár büntetőjogi feljelentést is lehessen tenni, például ha a megrendelő nem fizet, de tovább értékesíti a neki nyújtott teljesítést.
Forrás: index.hu