Újabb jelentős összeget zárolt a kormány az oktatási tárcánál, a tavaszi tizenkétmilliárdos elvonás után újabb csaknem négyszázmilliós megtakarításra kötelezték. Az MSZP szerint a forráselvonás nem veszélyezteti az oktatás színvonalát. A Fidesz úgy látja, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának árát fizetteti meg.
 |  | |
Ismét az oktatási tárcánál zárolt a kormány jelentősebb összeget. A korábbi majdnem 12 milliárd forint után ezúttal 396 millióval kurtították meg a tárca költségvetését. A kormányhatározat szerint azonnali hatállyal 1065 millió forintról kellett lemondaniuk augusztus elsejétől a minisztériumoknak. A megszorítások hetven százaléka két stratégiailag fontos minisztériumot érint a legsúlyosabban: az oktatási és a gazdasági tárcát. A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedéssel a minisztériumoknak az igazgatási költségeiket és a bürokrácia fenntartására szánt forrásaikat kell csökkenteniük.
Áprilisban a gazdasági válságra hivatkozva az oktatási minisztériumnak csaknem 12 milliárdot kellett elkülönítenie költségvetéséből, ebből négymilliárd a felsőoktatásra szánt támogatásból származott. Tavasszal a szociális tárca, amely a szak- és felnőttképzés területét is felügyeli, a közoktatásra fordítható forrásokat kurtította meg. A négymilliárdos elvonás a szakképzési fejlesztéseket, a tehetséggondozást és az érettségi vizsgákra, valamint a kompetenciamérésre szánt összegeket érintette. Tavasszal az oktatási tárca még azt ígérte az egyetemeknek és a főiskoláknak, hogy az év második felében felülvizsgálja a megszorításokat, és nem kizárt, hogy hozzájuthatnak az eredetileg megítélt támogatáshoz.
A rektorok többsége már ekkor úgy vélekedett, hogy végül nem kapják meg a zárolt összeget. Az augusztustól esedékes elvonások kapcsán ismét elhangzott az ígéret, hogy ha az államháztartási folyamatok lehetővé teszik, egy kormánydöntéssel visszakapják a tárcák a most elvont forrásokat. Korábban felvetődött, hogy a zárolások miatt fizetésképtelenné válik az oktatási minisztérium, és nem tudja kifizetni a felsőoktatási intézményekkel kötött fenntartói szerződésekben vállalt összegeket és normatívákat. Ezeket a híreszteléseket utólag cáfolta a minisztérium. Azt azonban elismerte, hogy a 2009-es évben a főiskoláknak és az egyetemeknek megállapított forrásokból csak szigorú takarékosság mellett biztosítható a működőképesség.
Arról, hogy a mostani újabb, csaknem négyszázmilliós zárolás hogyan érinti a tárca működését és az oktatás minőségét, a minisztérium a nyári ügyeleti rendszer miatt csak később ad tájékoztatást. Az oktatásra szánt költségek további megkurtítása elsősorban az adminisztratív személyzet létszámának csökkentésével járhat. Ez újabb problémákhoz vezethet.
Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia új elnöke beiktatásakor arról is beszélt, hogy az intézmények a kényszerű létszámkorlátozások miatt működőképességük határán vannak.
Sándor Csilla
