Nagyobb igény van a kisebb pecsenyekacsákra, ezért jó pár Békés megyei kacsatömő beszögelhette az ólajtót. Az elmúlt hetekben csak Gyula környékén huszonöt család megélhetése szűnt meg.
Az utóbbi időben nagyobb igény van a piacon a másfél kilós pecsenyekacsára. Ebben ugyan több háziasszony kételkedik, az viszont biztos, hogy Gyula környékén huszonöt családnak kellett felhagynia a töméssel. Ez azt jelenti, hogy egy hónapban körülbelül 10 ezerrel kevesebb hízott kacsára van szükség.
— Hozzánk 4,—4,3 kilósan hozták a kacsát, amit 18 nap alatt a töméssel körülbelül 6 kilogrammra tornáztunk fel — mondta a gyulai Sújtó Imre. — Azt halljuk, erre most nincs igény, ezért vége. Tizenöt éve foglalkozom kacsával, de most bonthatom az ólat. Szerződésem nekem sem volt, csak mindig arra az egy szállítmányra, ami érkezett, vagyis a befektetett munkát, az eszközöket és a kárt senki sem fogja megtéríteni. Pedig a tömés éppen fedezte a család megélhetését, az utóbbi időben kiegészítette a nyugdíjamat.
Sújtó Imre egyébiránt pár éve már átélte a hetven, környékbeli tömőből alakult szövetkezet csődjét. A kacsával kényszerből felhagyó férfi úgy látja, sokan már csak azért foglalkoztak ezzel, mert legalább minimálbér körüli hasznot hozott, és más munkalehetőség amúgy sincs. Úgy véli, túlzottan alacsonyak a felvásárlási árak. Előfordul, hogy nekik 390 forint/kilogrammért hozzák ki a kacsát, de csak 320-ért veszik vissza.
— Csak ezzel 150 ezer forintot vettek el tőlem, de mindig volt valami más is: hol talpfekélyt állapítottak meg az állatnál, máskor meg azt mondták, szennyezett a tolla — magyarázta Sújtó Imre.
— Érthetetlen, hogy miközben a világban élelmiszerválság dúl, Magyarországon mégis folyamatos leépülés tapasztalható, pedig itt minden adott lenne ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozzon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A leépülésnek most a legújabb fejezete kezdődött — hangsúlyozta Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke. Hozzá hasonlóan a Békés megyei mezőgazdasági bizottság elnöke, dr. Kulcsár László is a hatékonyabb piacvédelemben, és az ágazat kormányzati szintű támogatásában látja a kiutat.
— Az agrárium szereplői, így bizottságunk is, pártállástól függetlenül, úgy véli, hogy a mezőgazdaság támogatására szükség van — mondta Kulcsár László. — Ehhez képest a szaktárca most 33 milliárd forintot von ki az agráriumból. Így nem kell csodálkozni azon, ha sorra jönnek a rossz hírek.
Jelenleg sokan kivárnak, hogy később legyen esélyük újrakezdeni
— Nincsenek könnyű helyzetben a baromfitenyésztők, ezen belül a kacsások sem — mondta Papp Lajos, a Lúdszövetség elnöke. — Erre az ágazatra is jellemző, hogy elrugaszkodtak a takarmányárak. Ez januárban még nem volt annyira érzékelhető, mint most, amikor például fogy a kukoricakészlet.
A szövetség elnöke a termelők pluszterheként említette az áfaemelést is. Az élőállat felvásárlási ára nem követte az önköltség növekedését. — A gazdasági válság miatt a piac viszont beszűkült. A fogyasztóknak kevesebb pénzük jut húsra is. Sokan csak a szárnyat, farhátat engedhetik meg maguknak.
Papp Lajos hangsúlyozta, a megye déli részén, ahol nagyon kevés a munkahely, a gazdálkodók akkor is folytatják az állattenyésztést, ha abból alig van jövedelmük, mivel nincs alternatíva. Tendencia viszont, hogy vannak, akik a szezonmunkák idején elmennek napszámba, és egy-két turnust kihagynak a kacsából, libából. Kivárnak, figyelik az árakat és akkor telepítik újra az ólakat, ha ismét hasznot hoz a jószág.
(beol.hu)
