Nálam már ég egy szál gyertya.
Milyen gyertya?
Az emlékezés gyertyája.
Mire emlékezem vele?-Egy napra.
Arra a napra,mikor egy tollvonással szakítottak szét egy országot és tapostak sárba egy nagy Nemzetet. 1920.június 4.-e. Ez a nap,mikor idegen hatalmak,idegen érdekek nevében húztak néhány vonalat egy térképen,mellyel megpecsételték annak a Nemzetnek a sorsát,mely a történelem folyamán saját testével óvta Európa törékeny testét.
A történelem könyvek a mai napig is csak pár mondat erejéig térnek ki a szégyenletes Trianoni döntésre,és e pár mondat is többnyire hazugság vagy féligazság, melyek egy bűnös népről szólnak. Az iskolákban nincsenek megemlékezések,ha néhány lelkiismeretes tanító pár igaz szót szól diákjainak e napról,azt is félve teszi,mert némely iskolában az állásával játszik. Magyarországon a mai nap is van olyan iskola igazgató,aki diákjainak tiltja a kettős kereszt és a Nagy Magyarország térkép bárminemű használatát,mert szerinte mindkettő önkényuralmi jelkép. Igaz is.Mit várunk az iskoláktól egy olyan országban,ahol e nemzeti gyász napon nincsen hivatalos állami megemlékezés?
Generációk nőttek fel hazugságban és tagadásban. Az emberek nagy része nem tudja mi is történt 1920.június 4.-én. Az ő gyermekeik vajon mikor és kitől fognak igaz szavakat hallani Trianonról? Az én gyermekem már hallott és még hallani is fog. Lehet hogy nem az iskolában,bár reménykedek abban,hogy az ő generációja már több olyan tanítóval fog találkozni aki mer beszélni Trianonról és igazat is szól,ha ez nem így lesz hát majd én beszélek neki róla.
Megéltük hogy Benes"úr"méltó utódai kígyót-békát kiabálhatnak Magyar politikusra,ha a Kárpát-medencét,mint Magyar földrajzi egységet említi meg. 1920.június 4.-e.Azon a napon is megszólaltak délben a harangok,de akkor nem dicsőséget hirdettek,hanem gyászt.
Gyászt,és talán azt kérdezték.
Méltó e a világ a déli harangok szavára?
Méltó e rá az a világ,aki egy dicső népnek sírját kiásta és őt magát beletaszította?
Nálam már ég egy szál gyertya. Ég az elszakított ország-részekért,a rétekért,hegyekért,minden egyes rögért,melyet idegen lábak tipornak,és ég minden emberért aki e gyalázat által lett hazájában hontalan.
Nálad már ég legalább egy szál gyertya?
Kiss Károly sk.
a KIT országos elnöke
