Tovább nőtt a feszültség a magyar tejpiacon az utóbbi hetekben. Az árak esése folyamatos, a felvásárlási árak messze elmaradnak a tej önköltségi árától. Literenként akár tizenöt–húsz forintos veszteséget is kénytelenek elkönyvelni a tejtermelők, ezért sorra számolják fel a tejgazdaságukat.
"Az árbevétel meredeken csökken, veszteségeink és költségeink viszont folyamatosan nőnek. Az állatállomány csökkentésén és a dolgozók elbocsátásán kell sajnos gondolkodnunk, ami megengedhetetlen. Eladás, felszámolás és ingatlanhasznosítás jellemzi a tejágazatban dolgozó gazdák helyzetét" – mondta lapunknak Katona István Pest megyei tejtermelő.
A tejtermelők kilátásai az európai uniós intézkedések ellenére sem javultak érdemben, sőt évről évre tovább romlik az ágazat helyzete. A nyerstej literenkénti termelői alapára januárban 62,64 forintra csökkent. Tavaly decemberben még 67,53 forintért tudták a tej literét értékesíteni, ez egy hónap alatt nyolcszázalékos csökkenést jelent. Azóta tovább estek az árak, nem ritka az 50–55 forintos felvásárlási ár sem. Ugyancsak súlyos probléma, hogy a feldolgozóüzemek csak néhány hónapra kötnek felvásárlási szerződést a tehenészetekkel.
"Ilyen hátrányos piaci környezetben a gazdálkodók nem merik elkezdeni a jövőbeni termeléshez szükséges, esetenként több százmillió forintos környezetvédelmi beruházásokat. Mi elkezdtük, és be is fejeztük, de az ígért támogatásokból egy fillért sem kaptunk, s most a felszámolás felé robogunk. A termelésünk tervezhetetlen, még csak napokra sem tudunk kalkulálni, nemhogy hónapokra vagy évekre. A magyarországi tejtermelés soha nem látott mélységbe zuhant" – összegezte a helyzetet Végh János Csongrád megyei tejtermelő.
"Tavaly év elején még 98 forint volt egy liter tej átlagos felvásárlási ára, vagyis ennyit kapott a tehenész, most pedig 55–60 forintot kap, már akinek van szerződése. Aki szerződés nélkül maradt, attól csak negyven forintért veszik meg a tejet. Ez a hetvenöt forint körüli önköltséghez képest alig kétharmadnyi összeg. Az önköltségi ár alá nem tudunk menni" – mondta Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács alelnöke.
A magyar gazdák egyöntetű véleménye, hogy ha nem kapnak gyors segítséget, akkor kénytelenek lesznek eladni a gazdaságukat, s véget vetni a tejtermelésnek. A helyzet drámai, hiszen ez esetben hatezer vidéki munkahely szűnne meg. Kormányzati segítség nem érkezett eddig, és ha rövidesen nem születik döntés, akkor a vevők is búcsút inthetnek a magyar tejtermékeknek.
Tej Terméktanács: Magyar árut a boltokba!
Az importált élelmiszer gyakran azért olcsóbb a magyarnál, mert kedvezőbb üzleti feltételekkel értékesítik, hozzák forgalomba őket, mint a hasonló magyar terméket – állítja a Tej Terméktanács. Szakértői úgy látják, legtöbbször azért olcsóbb az import, mint a hazai, mert a környező országok a többleteiket igen alacsony áron helyezik el a külpiacon, ezzel is védve saját piacaikat. Az importnál a kereskedők minimális egy-hat százalékos árrést alkalmaznak, míg a hazai élelmiszert gyakran harminc-hatvan százalékkal is terhelik. A külpiaci áruk esetében nem kérnek bónuszt, azaz utólagos visszatérítést a gyártótól, míg a hazai áru esetében ez a beszerzési ár 15-30 százaléka is lehet. Így a magyar áru akár 45-90 százalék árhátránnyal indul.
MTI
Szarvas Szilveszter (MH)
