Balogh József országgyűlési képviselőnk napirend után szólalt fel az Országgyűlés február 23-i ülésén "Közraktár kontra diszkrimináció" címmel.
BALOGH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Közel száz mezőgazdasági termelő problémáját kell megosztanom, jeleznem az Országgyűlés felé, amelyhez segítséget kérnek a törvényhozástól is, hogy a jövőt illetően ne járjon senki úgy, ahogy ők jártak. A közraktározásról, állami funkció gyakorlásáról, ellátásáról van szó.
Közös integráció révén értékesítették termelvényeiket, 4 ezer tonna malmi búzát és 1150 tonna olajos napraforgót 263 millió forint értékben egy dél-alföldi cég felé, adásvétel formájában. A cég a beszállított terményeket leközraktároztatta, holott az áru nem volt per-, teher- és igénymentes. A leközraktározott terményre körülbelül 80 százalékban a közraktárjegyek beváltásával felvette a hitelt, amelyből a termelőket nem fizette ki, akik így nem juthatnak már a termelvényeikhez, és pénzt sem kaptak érte. A számlák kifizetésének utolsó határideje december volt, ez idáig a termények ellenértékének mintegy 15 százalékát fizették ki.
Amikor tudomást szereztek a közraktározásról, hitelfelvételről, az áru ki nem fizetéséről, értesítették a közraktározó céget, a Concordiát, amely semmit nem tett a probléma megoldásáért. Leveleikre nem válaszolnak, holott minden feléjük érkező jelzést, figyelemfelhívást ki kellett volna vizsgálniuk. Évek óta a már megnevezett közraktározó szervezet a legszigorúbban jár el, és ellenőrzi különös tekintettel a raktározást vállaló cégek esetében az áru tulajdonjogát. Ennek pontosan az ellenkezőjét tette, amikor egy jelentős tétel esetében nem körültekintően járt el, ezáltal teremtődött olyan helyzet, hogy a gazdák úgy érzik, a terményüket jogtalanul eltulajdonították.
A közraktár-felügyelet felé is jelezték a problémát, kérve az intézkedést, de sajnos semmi sem történt. A közraktár-felügyelet jelezte, hogy ők mint hatóság nem végeznek közraktári tevékenységet, így nem kötnek közraktári szerződést, és nem bocsátanak ki közraktárjegyet, kérésüket nem áll módjukban teljesíteni.
A közraktározásról szóló szabályozás pontatlansága, hiányossága teheti lehetővé az ilyen eseteket, amelyekről egyre többet hallani.
Ezért módosítani kellene a szabályozást, miszerint ne legyen elegendő egy minden jogi garanciát nélkülöző egyoldalú nyilatkozat, amelyet a közraktár minden ellenőrzés nélkül elfogad. Közraktározás esetén a közraktárba helyezni kívánt ingóságok, termények tulajdonjogát, de minimálisan az azok fölötti rendelkezési jogot megfelelő dokumentumokkal kelljen igazolni, és azok valódiságát a közraktár ellenőrizze le.
Ez a folyamatot jelentősen nem hosszabbítaná meg, hiszen elektronikus úton, illetve akár telefonon is könnyen ellenőrizhető a bemutatott dokumentáció valóságtartalma. Ha ennek ellenére kiderül, hogy az adott terményt olyan gazdasági társaság vagy természetes személy helyezte közraktárba, akinek az nem volt tulajdonában, illetve nem rendelkezhetett volna jogszerűen vele - például a termelőknek még nem fizette ki a teljes vételárat -, a közraktárnak helyt kelljen állnia a vételárért, azt a termelők felé meg kell fizetnie, hiszen az ő mulasztásából keletkezett a kár.
Úgy érzem, jogunk és kötelességünk segíteni a gazdáknak, termelőknek, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben ne lehetetlenüljenek el, és jussanak hozzá az egész éves munkájuk eredményeként megtermelt terményük ellenértékéhez, ne kerülhessenek kiszolgáltatott helyzetbe, amelyhez állami közraktározó cég is segédkezett.
Államtitkár úr, várom megnyugtató válaszát, és köszönöm a figyelmet.
KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy konkrét esetet napirend utáni megszólalásban hozott ide a parlament plénuma elé. Nyilván nagyon nehéz érdemben válaszolni az ön felvetésére úgy, hogy most van lehetősége az embernek megismerni, és nyilván nincs lehetőség arra, hogy körültekintő vizsgálatot folytassunk most itt a plenáris ülésen.
Azt gondolom, hogy önmagában a közraktározásról szóló törvény, amely 1996-ban került elfogadásra - és őszintén meg kell mondanom, hogy engem büszkeséggel tölt el ez, mert nagyon jelentősen közreműködtem akkori képviselőként abban, hogy ez a törvény elfogadásra kerüljön -, gyakorlatilag kiállta az idők próbáját, hiszen azon törvények egyike a közraktározásról szóló törvény, amelyet egészen 2008-ig nem nagyon kellett módosítani. Nem nagyon emlékszem arra, hogy jelentősen hozzányúltunk volna a közraktári törvényhez.
2008 májusában egy átfogó módosításra került sor, amellyel a közraktározási konstrukció még egységesebbé, biztonságosabbá, a szabályozás átláthatóbbá, könnyebben alkalmazhatóvá, ügyfélbaráttá vált. A közraktárakban éves szinten körülbelül 300 milliárd forint értékű áru megóvása, valamint a közraktárakkal kapcsolatban álló jelentős számú ügyfél tulajdonhoz való jogának védelme érdekében a közraktározási tevékenységet szabályozó törvény diszkriminációmentesen, azaz valamennyi közraktárra egységesen igen szigorú alapítási, illetve működési feltételeket határoz meg. Tehát ilyen szempontból az a felvetése, hogy most melyik állami tulajdonú közraktár vagy más közraktár tevékenységéhez kapcsolódóan voltak kedvezőtlen tapasztalatok, az ilyen szempontból teljesen indifferens, mert a szabályozás mindenki számára egyértelmű.
Nagyon szigorú alapítási feltételeket ír elő a közraktározásról szóló törvény, és ön is említette, hogy a Közraktári Felügyelet az, amely gondoskodik arról, hogy megfelelően működjön, illetve annak az ellenőrzéséről gondoskodik, hogy a közraktárak megfelelően végezzék a tevékenységüket.
Természetesen annak érdekében, hogy a közbizalom erősebb legyen, a közraktárak működését a Közraktári Felügyelet mellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is kontrollálja, folyamatosan nyomon követi. A felügyelet és a PSZÁF ellenőrzi a közraktárak működését, pénzügyi helyzetét, az általuk megkötött ügyleteket, valamint a működésükben és a helyzetükben bekövetkező változásokat, és szükség esetén a törvényes működés feltételeinek megteremtése, illetve helyreállítása érdekében alkalmazza a törvényben meghatározott intézkedéseket, amelynek keretében sor kerülhet a közraktárak engedélyének felfüggesztésére, illetve visszavonására, valamint pénzbírság kiszabására is.
Azt tudom mondani a tisztelt képviselő úrnak, hogy miután megítélésem szerint a jogi környezet teljes mértékben rendben van, az ellenőrzési intézményrendszer is rendesen működik, természetesen nem lehet kizárni, hogy ebben a folyamatban valakik nem játszanak tisztességesen. Az én megítélésem szerint, hallgatva képviselő úr felvetését, adott esetben más szervekhez is illett volna azoknak fordulni, akik ennek a károsultjai. Tehát megítélésem szerint, ha egyszer bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a megfelelő szervekhez kell fordulni, amelyek adott esetben tudják tisztázni a helyzetet.
Arra tudok ígéretet tenni, hogy mind a Közraktári Felügyelet, mind pedig a PSZÁF az ön által itt most konkrétan nevesített ügyletről meghatározott időn belül tájékoztatást ad a képviselő úrnak. Nyilván konkrétan meg kell vizsgálniuk, hogy mi történt, és adott esetben, ha szükséges, akkor kezdeményezni kell más szervek bevonását is a vizsgálatba. Csak azt nagyon szeretném kérni, hogy magát a közraktár intézményét egy-egy ilyen rossz ügylet ne árnyékolja be. Ön is legyen azon, hogy derítsük fel, a konkrét ügyben mi történt, ugyanakkor a közraktár intézményét pedig közösen erősítsük.
(www.parlament.hu)
