A Gyurcsány Ferenc által folytatott gazdaságpolitika egyik fő eleme a "nem-baráti" cégek kiszorítása az állami megrendelésekből. Ezt a politikát 2002 óta folytatja az MSZP. A nem-baráti-cégek ellehetetlenítése a rezsimmel szemben állók gazdasági alapjait akarta (akarja) ellehetetleníteni. A terv az volt, hogy a nem-baráti-cégek összességét kiszorítsa az állami és önkormányzati piacról. A gazdaságban jelenlévő források csökkentésével, ezáltal a piaci megrendelések csökkentésével a tőkehátrányban lévő nem-baráti-cégeket a piacról "természetes" módon majd a piac szorítja ki, mivel állami megrendelésekkel és ezáltal biztos nyereséggel rendelkező cégek alá tudnak menni a piaci áraknak. A gazdaságban 2006-ban megkezdett "reformok" a polgárháború egyik eszközei voltak: egy baráti számlát igyekeztek az egészségügyi szolgáltatás és az igénybevevő közé iktatni.
A Magyarországon 2002 óta meglévő politikai ellentétek 2006 szeptemberétől október 23-ig folyamatos tüntetésekben csúcsosodtak ki. A rezsim leverte és brutálisan szétverette a tüntetéseket. Most már elmondható, hogy ez az a pillanat, amelytől a jelenlegi polgárháborús helyzet és gondolkodásmód (vagy ők, vagy mi) datálódik. A regnáló rezsim ettől a pillanattól fél mindenkitől és mindentől. A rezsim ettől a pillanattól kezdve a hatalom megtartása érdekében minden külső segítséget igénybe vesz. Ettől a pillanattól kezdve döntött úgy, hogy a jogszerűség látszatát is kerüli.
A helyzet azáltal válhatott polgárháborússá, hogy 2006-ban Fidesz és Szövetségesei (Szövetségesek) az önkormányzati választást megnyerték - az önkormányzatok túlnyomó része a Szövetségesek kezére került. Az állammal szemben, amelynek irányítását Gyurcsány Ferenc központosította 2006 augusztusában, ellensúly keletkezett - az önkormányzatok. Ezáltal sikeresen vehették fel a harcot a Szövetségesek az autokratikus rendszer kiépítését folytató Gyurcsány-rezsimmel szemben.
Kitekintés a nemzetközi környezetre
Amíg 2006-tól a rezsim a hatalom megszilárdításával foglalkozott, addig elment mellette a világ. A nemzetközi környezet lényegesen megváltozott. A feltörekvő két birodalom (Oroszország és Kína) közvetlen gazdasági háborúba keveredett az USA-val. A háború egyik legfontosabb hadszíntere az EU. Ennek a háborúnak egyik legfontosabb megnyilvánulása a Grúz konfliktus volt.
A gazdasági háború kicsúcsosodása, a világ bankrendszerének átalakítása volt. A jelenleg folyó módosítások egy USA központú rendszert vetítenek előre, amely képes a világ pénzügyi ellenőrzésére. A végeredmény szinte borítékolható: az USA megerősíti felügyeletét a feltörekvő piacok felett, miután a pénzügyi válságra hivatkozva végrehajtja a technológiai ugrást és un "zöld" vagy más néven környezettudatos technológiát vezet be. Ez a külső alapanyag behozatalt csökkenti és elősegíti a tőkefelhalmozást (CIA jelentés). Amennyiben ez bekövetkezik, az USA és az EU viszonylatában Kína és Oroszország elveszti a gazdasági háborút, mivel termékeikre nem lesz a jelenlegi formában szükség. A gazdasági háború egyik központi területe Európa - és ezen belül Közép-Európa. Ebben a konfliktusban Szlovákia és Magyarország Oroszország oldalára állt és az egykori Jugoszláviával együtt szigetet képeznek az EU-n belül (Kékáramlat), míg Csehország, Lengyelország és Románia az USÁ-t támogatja (rakétavédelmi rendszer, támaszpontok).
Az Egyesült Államok nem csak technológiai és gazdasági váltás előtt áll, hanem politikai váltás előtt is. Barack Obama által beígért változások kihatnak a külpolitikára is. A neo-konzervatív (neokon) külpolitika-csinálókat a Clinton éra külpolitika-csinálói váltják. Obama kikötése a szakmai külpolitika létrehozása volt. Ez gyakorlatban jelenleg csak annyit jelent, hogy a nagykövetek közül a politikai kinevezetteket szakmaiak váltják -, Magyarországon is.
A "2008 évi nagy csata" következményei az MSZP-ben
Az óév legfontosabb eseménye a 2008 évi áprilisi népszavazás volt. Ez a háborús logika szerint gondolkodó Gyurcsány kabinet számára az igazság pillanata lett. A népszavazás katasztrofális következményt hozott az MSZP számára: elveszítette az alapszervezeteinek jelentős részét. Minden híreszteléssel ellentétben több mint 200 alapszervezeti irodáját volt kénytelen "érdeklődés hiányában" bezárni. Már a népszavazáson is fizetett ülnökei voltak a választási bizottságokban. Az elkövetkezőket előre vetíti, hogy a Szövetségeseknek sikerült minden(!) választókörzetben bizottsági tagokat állítani. Ezt a MSZP - először története során - nem tudta már megtenni!
Ez az MSZP esetében azt jelenti, hogy a tagsági létszám jelentősen lemorzsolódott. Az MSZP egyre szűkebb elittel rendelkezik, amely egyre jobban áttekinthető. Az MSZP az egyik legdemokratikusabb pártból mára a Gyurcsányt kiszolgáló "hálózattá" vált. A pártban Gyurcsány az életmódjukat féltő vezetőket kézben tartja. Egyfajta egzisztenciális függőséget hozott létre, a 2008-as helyzetben 100 parlamenti képviselői hely betöltéséről dönthet.
A 2009 márciusában elnökválasztásra készülő MSZP-ben Gyurcsánynak ezért nincs kihívója. Az MSZP vezetői abban az illúzióban ringatják magukat, hogy az EU választás után vereséget szenvedő Gyurcsány elmozdítható lesz. Az alelnöki posztokért folyó küzdelemben az játszik szerepet, hogy a valószínűsíthető miniszterelnök-jelölt innen kerülhet ki.
Ez véleményem szerint óriási tévedés. Gyurcsány és a mögötte álló csoport csak akkor van biztonságban, ha Gyurcsány vezető poszton marad az MSZP-n belül, és a Szövetségesek nem tudják megszerezni a 2/3-os többséget. (Ekkora többség kell a mentelmi jog felfüggesztéséhez.) Gyurcsánynak és támogatóinak ezért mindennél fontosabb az MSZP elnöki székének megtartása. A kisgazda pártban (FKGP) történtek óta tudjuk, hogy egy parlamentből kiesett pártban is van néhány olyan vagyontárgy, melyet érdemes megszerezni. Az MSZP esetében ez a vagyonmennyiség igen jelentős: letéti számlák, ingatlanok, autók, háttérszámlák stb. Ez egyfajta "jutalomjáték" lehet azoknak, akik végig kitartanak a jelenlegi vezetés mellett.
Az igazság pillanata
Az óév utolsó és az új év első napjaiban a Ferencvárosban folyik az aktuális "csata" a felek között. Ez két nagyon fontos fejleményt hozott. Az egyik, hogy a vásárolt kopogtató cédulák nem működtek. Ennek óriási jelentősége van. Felértékelődnek a biztos szavazók. Az EU választásokra jó előre biztosítani kell a megfelelő kopogtató cédula mennyiséget. Ez azt jelenti, hogy a kispártok közül alapszervezettel nem rendelkezők (MDF, SZDSZ) valóban a kiesés szélére sodródtak. Amennyiben két választás lesz (EU és parlamenti), nagy valószínűséggel ez a két párt nem fog önállóan bejutni 2010-ben. (Ezért van esélye egy előrehozott választásnak, ez a kispártok érdeke - egy választás, egy megmérettetés -; és ez lehet Gyurcsány érdeke, mivel a túl közeli választással megint tudja zsarolni az MSZP kongresszust.)
A második fontos tapasztalat, hogy a Jobbiknak ugyanakkor esélye van bejutni és ennek hihetetlenül fontos jelentősége van: a Szövetségeseknek megnőtt az esélye a 2/3-os győzelemre. Ennek oka a parlamenti matematikában van: ha az MSZP és a Szövetségesek mellett bejut egy harmadik kicsi, akkor a szavazatok eloszlása miatt a két vesztes egymástól veszi el a képviselői helyeket, növelve a győztes parlamenti mandátum számának arányát.
Az MSZP taktikája a szociális népszavazás bukásától számítva a felelősség terítésére irányult, és a kormányzó képesség megtartására. A taktikázás egyik legfontosabb eleme egy anti-Orbán koalíció létrehozása. Ennek oka, hogy mint egyedüli ellensúly - "egy a tábor, egy a zászló" - minimalizálja az MSZP vereségének hatásait. Ez annyit jelentett, hogy közel 100 képviselői helyre számíthattak. A Jobbik megjelenése, mint bejutó erő kezelhetetlen az MSZP számára: nem a Szövetségesektől vesz el szavazatot jelenleg a Jobbik, hanem a MIÉP volt táborát szólítja meg, illetve az új szavazókat (20-25 éves korig). Az MDF kiábrándult szavazói is ebbe az irányba indulhatnak el.
A Jobbik kulcsszerepbe került, ez a fejlemény nagyon jelentős balliberális vereséget vetíthet elő és egy mindennél elkeseredettebb, gátlástalanabb választási kampányt, hatalmi harcot...
A döntő ütközet 2009-2010
A Szövetségesek taktikailag egyértelműen megnyerték a 2008-as évet. Az MSZP-t tartja a társadalom a jelenlegi helyzetért felelősnek, ezen belül is Gyurcsány Ferencet, mint elsőszámú felelőst. A 2009-es évben az MSZP-nek új taktikát kell választania, hogy minimalizálja a vereséget, különben lengyel kollégáik sorsára juthatnak, vagy nagyon közel lesznek hozzá. (Ott a helyi poszt-kommunisták be sem jutottak.)
Az MSZP szempontjából öt dolognak nem szabad megtörténnie: (1) nem lehet hosszú elhúzódó tél - ez komoly szociális katasztrófát okozhat, (2) nem következhet be gazdasági összeomlás, (3) nem juthat be az MSZP-n és a Fidesz MPP-n kívül más párt a Parlamentbe, (4) egyetlen büntető ügy nem érheti el a felső vezetést, (5) nem mondhatnak csődöt a nemzetközi kapcsolataik. Bármely kettő megtörténik, az MSZP a teljes összeomlás szélére kerülhet.
A fentiekből levezetve és az óév utolsó hónapjainak történéseit figyelembe véve egyfajta taktikai kép rajzolható ki, bizonyos szempontokból megjósolhatóak az MSZP választási kampányához kapcsolódó elemek. Nem két kampány lesz, hanem egy elhúzódó, közel 15 hónapos kampány.
A kampány másik fő eleme az EU pénzek lehívása lesz. Ezt alátámasztva a 2009-es év a pályázati pénzek kampányszerű nagymennyiségű elköltéséről fog szólni. Ezen beruházásokat és pénzeket fogják felhasználni a választási kampány pozitív üzenetének. (Annak ellenére lesz ez így, hogy az EU pénzeket nem tudja lehívni a Gyurcsány-kormány.)
További pozitív üzenetként még két elemet fog az MSZP kiemelni az EU választáson: a gázár csökkenést és a távhő árának csökkentését. Megjósolhatóan ez lesz a fő elem, alátámasztva a magyar-orosz együttműködést a "Kékáramlat" vezetékrendszer létrehozásában. (Ukrajna megbízhatatlanságára fognak hivatkozni.)
Negatív elemként a rezsim ki fogja élezni az etnikai konfliktust, valamilyen módon belekeverve a Jobbikot és a Magyar Gárdát. Ez feltehetőleg márciusig meg fog történni, de legkésőbb az új amerikai nagykövet megérkezéséig. Az erre utaló jelek már megtörténtek. (Gondoljunk a gárda egyik vezetőjének szinte provokatív megverésére.) Nem kell valódi cselekmény - bár az sem kizárható -, bőven elég lesz egy mondat, illetve egy félreérthető gesztus kiforgatása, mint amilyen a "köteles beszéd" volt 2002-ben. Erre az MDF-MSZP-SZDSZ-nek óriási szüksége van, ezért mindent el fog követni. Ez adhat nekik egyfajta legitimitást a külföld szemében - "látjátok, minden eszköz megengedett, mert rasszistákkal állunk szemben..." -, erre az Obama-kabinet mindennél fogékonyabb lesz. A PR-akció hatásának minimalizálása a Szövetségesek dolga, hazai és nemzetközi szinten. Ez a teljes (2/3-os) győzelem achiles sarka. A Jobbik sötét ló, amely akár visszájára fordíthatja a jelenlegi politikai klímát, amennyiben hagyja magát provokálni a hatalmi elit, illetve az elit által megbízottak által, és ezzel árthat a Szövetségeseknek.
A gyurcsányi rezsim megbukott. A kérdés az, hogy mit visz magával a bukás során, csak az MSZP vagyonát vagy az ország kitörési, megújulási lehetőségeit is, hiszen a kiprovokált etnikai konfliktus az ország túlélését veszélyezteti.
A legnagyobb büntetés a jelenlegi rezsim elitje számra, ha elfelejtjük őket és ezt a néhány évet. Ez azt jelenti, nem tudnak pénzt keresni, hiszen csak az állami pénzek magánvagyonná alakításában voltak ügyesek. (Közülük egy sem tudott nemzetközi nagyvállalatot alakítani a megszerzett vagyonból.) A bűnösök tehát elnyerik méltó helyüket - odajutnak, ahonnan előbújtak 100 éve: elmegyógyintézetekből, kocsmákból, szegényházakból, börtönökből (lásd a kommunista párt vezetőinek életrajzát, illetve a jelenlegi vezetők sleppjének kedvenc tartózkodási helyét körözés során). A kiszolgálókra, talpnyalókra úgysem emlékszik majd senki, hisz a jólét konszolidál és legitimál a leggyorsabban. Az igazi kérdés, hogy a társadalomnak lesz-e türelme végig harcolni ezt az időszakot, és engedi-e magát provokálni?
Olgyay Szabó Attila
(gondola.hu)
