Kékkői Zoltán országgyűlési képviselő napirend utáni felszólalása során a korai agrárnyugdíj kérdésköréről szólt a T. Házban. Köszönöm, elnök úr.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy gazdálkodó keresett meg a napokban azzal a kérdéssel, hogy milyen feltételek mellett részesülhetne korai agrárnyugdíjban.
Már a fogalommal is bajban voltam, hiszen eddig csak európai uniós rendeletben találkoztam ezzel a fogalommal. Némi keresgélés után azonban megtaláltam a magyar megfelelőjét, ami a címből nem derül ki elsőre, az ugyanis így szól: 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet az európai mezőgazdasági-vidékfejlesztési alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről. De nemcsak a címben, hanem az egész rendeletben nem fordul elő még csak a "korai" szó sem.
Az ad egyébként mások számára is aktualitást a kérdésnek, hogy sürget a határidő. Az FVM-rendelet ugyanis a 7. § (1) bekezdésében ezt tartalmazza: "A támogatási kérelmet első ízben 2007. december 3. és 2008. január 15. között, ezt követően pedig minden év szeptember 15. és október 15. között lehet benyújtani."
Az Európai Bizottság 2005-ös adatai szerint amíg Lengyelországban 15,4 százalék, Ausztriában pedig 12 százalék körüli a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya, addig Magyarországon mindössze a földből élők 6,8 százaléka fiatalabb 35 évesnél. S valami miatt nálunk továbbra sem várható javulás ebben a tekintetben, ugyanis úgy tűnik: egyrészt nem érdemes, másrészt túlságosan szigorú feltételek miatt nehéz ezt a lehetőséget kihasználni.
Az Európai Parlament által javasolt irányelvek szellemében bevezetett korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel az amúgy is a várakozásokat jócskán alulmúló számú pályázatokból mindösszesen tízen feleltek meg a pályázati feltételeknek. Ahhoz képest, hogy az agrártárca szakértői tízezres tömegre számítottak, ez az eredmény több mint siralmas.
Az a kevés sikeres pályázat pontosan mutatja azt, hogy túlságosan szigorúak az eredményesség feltételei. Az egyik komoly hátránya a jelenlegi szabályozásnak, hogy ezzel a lehetőséggel nem élhetnek családi gazdaságokban. Az állattenyésztéssel foglalkozók helyzetét az nehezíti, hogy csak a termőföldalapú gazdaságok átruházása illetékmentes.
Amennyiben csekély számú gazdálkodó tud csak élni a korai nyugdíj lehetőségével, a jövőben is alacsony lesz a fiatal hazai gazdálkodók aránya, ráadásul számos európai uniós forrást hagyunk kihasználatlanul, hiszen a gazdák korkedvezményes visszavonulásának lehetőségét és anyagi hátterét a brüsszeli és a hazai költségvetés közösen teremti elő, nagyjából 80:20 százalékos arányban.
Tisztában vagyok azzal, hogy a korai agrárnyugdíj intézménye alacsony igénybevételének az is az oka, hogy a fiatal generációk számára nem elég vonzó a mezőgazdasági termelésben való részvétel. Ebben viszont a tárca alapvető felelőssége elvitathatatlan, hiszen a termelés közgazdasági, piacra jutási feltételei az elmúlt hat évben drasztikusan romlottak.
A támogatás összege szintén okozhatja az érdektelenséget. Ha az átadott gazdaság mérete 1 EUME, az ez után folyósított összeg havonta a minimálbér - jelenleg 69 ezer forint - 25 százaléka, és ez egységenként további 10 százalékkal nő. A havi összeg azonban nem haladhatja meg az aktuális minimálbér dupláját, tehát jelenleg 138 ezer forintot. Az uniós szabályozás egyébként éves szinten 18 ezer eurót, azaz körülbelül 4,3 millió forintot, havi szinten pedig 360 ezer forint kifizetését tenné lehetővé.
Kérdezem ezért az államtitkár úrtól: valóban eltökélt szándéka az agrártárcának a földből élők fiatalítása? Köszönöm a figyelmet.
(www.parlament.hu)
