Rendkívül nagy felháborodás övezi a Békés megyei termelők körében a fóliasátrakra kivetett rendelkezés, melyet egyfajta adónak értékelnek a megkérdezett szakemberek.
— Újabb sarccal újabb bőrt próbálnak lehúzni rólunk, pedig már így is alig éri meg fóliázni — kommentálta a rendeletet a gyulai Nyíri Mihály, mely szerint már ingatlannak számít a fóliasátor. Szavai alátámasztásaként elmondta: nyaranta immár másodállást kell vállalnia a fólia mellett. Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke szerint ez a döntés ismét a külföldön megtermelt és onnan behozott áruk malmára hajtja a vizet, s tovább rontja a hazai termelők helyzetét.
Feleslegesen heccelik a szigorú előírásokkal az így is kilátástalan helyzetű termelőket Balogh Lajos szerint, aki úgy látja, megpecsételődhet azok sorsa, akik fejlesztésen törték a fejüket.
— A költségek és a hivatali ügyintézés elriasztja az embereket a beruházásoktól. Ez megint a külföldön megtermelt és onnan behozott áruk malmára hajtja a vizet — fogalmazott az alelnök, hozzátéve, a magyar élelmiszer védelme megkívánná, hogy ne sarcolják tovább azokat, akik előállítják a termékeket.
Már az üknagyapja is fóliázott az 1980 óta maga is kertészkedő Nyíri Mihálynak, a gyulai termelő most mégis azon gondolkodik érdemes-e folytatnia a munkát.
— A kilencvenes évek óta folyamatosan romlik a helyzet. A spanyol, marokkói, görög termékek dömpingje sok magyar termelőnek betette a kaput. Hiába jobb minőségű a magyar áru, az emberek az olcsóbbat keresik, még ha műanyagízű is — fogalmazott a nyaranta máshol is állást vállaló gazdálkodó.
Nyíri Mihály szerint a haszon szinte évről évre kevesebb, az új teher pedig további forintokat venne ki a zsebéből. Ezért nemrég 700 négyzetmétert eladott 2000 négyzetméteres telkéből. Január elsejétől ugyanis már ingatlannak számít a fóliasátor, vagyis ezekre is építési engedély kell. Egy ilyen eljárás pedig akár több százezer forintba is kerülhet.
Kiverte a biztosítékot a méhkeréki fóliások körében is a médiában nagy port kavart Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumi rendelet. Martyin Tivadar polgármester úgy fogalmazott, félnek és káromkodnak az amúgy is nehéz helyzetben lévő fóliás zöldségtermesztők az esetleges szigorításoktól, a többletterhektől.
Ennek ellenére a polgármester bizakodó, mert — bár egyelőre nincs egységes jogértelmezési gyakorlat — szakemberekkel konzultálva úgy látja, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja a vitatott rendeletnek. Jelen értelmezés szerint ugyanis a belterületen bejelentés-köteles a fóliaépítés, külterületen pedig még ez sem terheli a gazdálkodókat.
Ennek ellenére aggályait szóban már Kiss Péter kancelláriaminiszternek is kifejtette. Az ügy érdekében síkra szálló Karsai József országgyűlési képviselőnek pedig levelet írt. Ebben nem kevesebbet rögzített, minthogy a fóliás növénytermesztők újabb anyagi terhelése esetén a tiltakozás minden eszközét megragadják. Úgy fogalmazott: "Nekem, szocialista polgármesterként is kötelességem elsősorban a településemért, a méhkerékiekért dolgoznom, s egy elégedetlenségi megnyilvánulás esetén természetes, hogy a helyiek között van a helyem az első sorban."
— Újabb sarccal újabb bőrt próbálnak lehúzni rólunk, pedig már így is alig éri meg fóliázni — kommentálta a rendeletet a gyulai Nyíri Mihály, mely szerint már ingatlannak számít a fóliasátor. Szavai alátámasztásaként elmondta: nyaranta immár másodállást kell vállalnia a fólia mellett. Balogh Lajos, a Kisgazda Polgári Egyesület megyei alelnöke szerint ez a döntés ismét a külföldön megtermelt és onnan behozott áruk malmára hajtja a vizet, s tovább rontja a hazai termelők helyzetét.
Feleslegesen heccelik a szigorú előírásokkal az így is kilátástalan helyzetű termelőket Balogh Lajos szerint, aki úgy látja, megpecsételődhet azok sorsa, akik fejlesztésen törték a fejüket.
— A költségek és a hivatali ügyintézés elriasztja az embereket a beruházásoktól. Ez megint a külföldön megtermelt és onnan behozott áruk malmára hajtja a vizet — fogalmazott az alelnök, hozzátéve, a magyar élelmiszer védelme megkívánná, hogy ne sarcolják tovább azokat, akik előállítják a termékeket.
Már az üknagyapja is fóliázott az 1980 óta maga is kertészkedő Nyíri Mihálynak, a gyulai termelő most mégis azon gondolkodik érdemes-e folytatnia a munkát.
— A kilencvenes évek óta folyamatosan romlik a helyzet. A spanyol, marokkói, görög termékek dömpingje sok magyar termelőnek betette a kaput. Hiába jobb minőségű a magyar áru, az emberek az olcsóbbat keresik, még ha műanyagízű is — fogalmazott a nyaranta máshol is állást vállaló gazdálkodó.
Nyíri Mihály szerint a haszon szinte évről évre kevesebb, az új teher pedig további forintokat venne ki a zsebéből. Ezért nemrég 700 négyzetmétert eladott 2000 négyzetméteres telkéből. Január elsejétől ugyanis már ingatlannak számít a fóliasátor, vagyis ezekre is építési engedély kell. Egy ilyen eljárás pedig akár több százezer forintba is kerülhet.
Kiverte a biztosítékot a méhkeréki fóliások körében is a médiában nagy port kavart Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumi rendelet. Martyin Tivadar polgármester úgy fogalmazott, félnek és káromkodnak az amúgy is nehéz helyzetben lévő fóliás zöldségtermesztők az esetleges szigorításoktól, a többletterhektől.
Ennek ellenére a polgármester bizakodó, mert — bár egyelőre nincs egységes jogértelmezési gyakorlat — szakemberekkel konzultálva úgy látja, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja a vitatott rendeletnek. Jelen értelmezés szerint ugyanis a belterületen bejelentés-köteles a fóliaépítés, külterületen pedig még ez sem terheli a gazdálkodókat.
Ennek ellenére aggályait szóban már Kiss Péter kancelláriaminiszternek is kifejtette. Az ügy érdekében síkra szálló Karsai József országgyűlési képviselőnek pedig levelet írt. Ebben nem kevesebbet rögzített, minthogy a fóliás növénytermesztők újabb anyagi terhelése esetén a tiltakozás minden eszközét megragadják. Úgy fogalmazott: "Nekem, szocialista polgármesterként is kötelességem elsősorban a településemért, a méhkerékiekért dolgoznom, s egy elégedetlenségi megnyilvánulás esetén természetes, hogy a helyiek között van a helyem az első sorban."
