Hónapok óta elképesztő bizonytalanság uralja az élelmiszerpiacot. Bár borítékolható az újabb áremelkedés, a növekedés mértéke egyelőre kiszámíthatatlan.
Jelentős mértékben emelkedett az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt másfél évben. A kenyér kilója mintegy 50 forinttal kerül többe, de lényegesen magasabb árat kell fizetni a tejért, a tojásért és a "csúcstartó" étolajért is. Éppen az árrobbanás ellensúlyozása érdekében kezdeményezte a Kisgazda Polgári Egyesület, hogy az alapvető élelmiszereket terhelő általános forgalmi adó (áfa) kulcsát szállítsák le húszról öt százalékra.
— A hazai szegénység olyan mértékű, hogy azonnali segítségre van szükség. Az Unió számos tagállamában ötszázalékos, Nagy-Britanniában nullaszázalékos áfát állapítanak meg ezekre a termékekre — fogalmazott Balogh Lajos, az egyesület megyei alelnöke.
— A döntéshozóknak azt is fontolóra kellene venniük, hogy a megemelt gázolaj- és vetőmagár, valamint a járulékos költségek miatt nehéz helyzetbe hozott őstermelők áfa-visszaigénylésének mértékét növeljék — mondta a megyei alelnök.
Az árrobbanást nem a hazai termelők és kereskedők alakítják
— A mezőgazdaság kilátásai jelenleg jónak mondhatók, de nem szabad semmit elkiabálni, hiszen bármikor beállhat egy aszályos időszak — hangsúlyozta Szabó István. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója elmondta, hogy Magyarország nincs ármeghatározó pozícióban, így a tavalyi árrobbanást sem a hazai termelők és kereskedők alakították. (A német mezőgazdasági miniszter például az élelmiszer-ipari konszerneket tette felelőssé a drágulásért.)
S bár a búza ára minden bizonnyal alacsonyabb lesz, mint egy éve, a helyzet korántsem rózsás. Egy esztendő alatt 50 százalékkal nőtt a liszt ára, a pékségek gázszámlájának végösszege pedig csillagászati magasságokba emelkedett, miközben le kellene cserélni a régi, pazarló kemencéket. A felső árkategóriába tartozik a hagyományos módon, kézi munkával készülő lökösházi kenyér. A boltokban kilójáért 290—300 forintot kérnek.
— Ha a fejlesztésekhez szükséges összeget is beépítenénk az árba, közel járnánk a 400 forinthoz. Ahhoz, hogy ne csukjanak be további sütőüzemek, el kéne jutni a nyugat-európai kenyérárakig. A vevők pénztárcája ezt viszont nem bírná el — fogalmazott Viszokai János sütőmester.
Jelentős mértékben emelkedett az alapvető élelmiszerek ára az elmúlt másfél évben. A kenyér kilója mintegy 50 forinttal kerül többe, de lényegesen magasabb árat kell fizetni a tejért, a tojásért és a "csúcstartó" étolajért is. Éppen az árrobbanás ellensúlyozása érdekében kezdeményezte a Kisgazda Polgári Egyesület, hogy az alapvető élelmiszereket terhelő általános forgalmi adó (áfa) kulcsát szállítsák le húszról öt százalékra.
— A hazai szegénység olyan mértékű, hogy azonnali segítségre van szükség. Az Unió számos tagállamában ötszázalékos, Nagy-Britanniában nullaszázalékos áfát állapítanak meg ezekre a termékekre — fogalmazott Balogh Lajos, az egyesület megyei alelnöke.
— A döntéshozóknak azt is fontolóra kellene venniük, hogy a megemelt gázolaj- és vetőmagár, valamint a járulékos költségek miatt nehéz helyzetbe hozott őstermelők áfa-visszaigénylésének mértékét növeljék — mondta a megyei alelnök.
Az árrobbanást nem a hazai termelők és kereskedők alakítják
— A mezőgazdaság kilátásai jelenleg jónak mondhatók, de nem szabad semmit elkiabálni, hiszen bármikor beállhat egy aszályos időszak — hangsúlyozta Szabó István. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója elmondta, hogy Magyarország nincs ármeghatározó pozícióban, így a tavalyi árrobbanást sem a hazai termelők és kereskedők alakították. (A német mezőgazdasági miniszter például az élelmiszer-ipari konszerneket tette felelőssé a drágulásért.)
S bár a búza ára minden bizonnyal alacsonyabb lesz, mint egy éve, a helyzet korántsem rózsás. Egy esztendő alatt 50 százalékkal nőtt a liszt ára, a pékségek gázszámlájának végösszege pedig csillagászati magasságokba emelkedett, miközben le kellene cserélni a régi, pazarló kemencéket. A felső árkategóriába tartozik a hagyományos módon, kézi munkával készülő lökösházi kenyér. A boltokban kilójáért 290—300 forintot kérnek.
— Ha a fejlesztésekhez szükséges összeget is beépítenénk az árba, közel járnánk a 400 forinthoz. Ahhoz, hogy ne csukjanak be további sütőüzemek, el kéne jutni a nyugat-európai kenyérárakig. A vevők pénztárcája ezt viszont nem bírná el — fogalmazott Viszokai János sütőmester.
A vásárlók nem számíthatnak túl sok jóra a húspiacon sem, hiszen mint azt Szabó István elmondta, a takarmány drága, miközben a hús felvásárlási ára alacsony.
A túl alacsony ár gyanús lehet, vizsgálódnak a szakemberek
Az elszegényedéssel párhuzamosan megjelentek a boltok polcain a gyakran meglepően túl olcsó termékek.
Dr. Tóth Gábor, a Békés Megyei Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságának vezetője elmondta, az alacsony ár gyanús lehet. Ilyenkor azt vizsgálják, a termékben szerepelnek-e azok az alapanyagok, amelyeket a vállalkozó a gyártmánylapon feltüntetett. Találtak már húst nem látott virslit és erősen kifogásolható minőségű — de felettébb kedvező árú — disznósajtot is megyénkben.
