A magyar társadalom súlyos és mélyülő válságban van. Széthullóban lelki, erkölcsi, szellemi talapzata, roncsolódóban fizikai teste, népesedése és egészsége, anyagi újratermelési rendszerei idegen erők ellenőrzése alá kerültek. A végzetes lepusztulás elkerülése azonnali cselekvést kíván. Ahhoz azonban, hogy cselekedni tudjunk, először elbeszélhetővé, majd megbeszélhetővé kell tenni a helyzetet és a teendőket, mert az e nélkül meginduló cselekvés csak anarchiába vezet.
A megbeszélhetőségnek ma minden alapvető feltétele hiányzik. A nemzet, mint közösség elvesztette saját diskurzus tere feletti rendelkezését, az ellenséges, a nemzet széthullásában és kifoszthatóságában érdekelt erők kezében van. A nemzetstratégia sikeres megvalósításának elemi feltétele a nemzet „önmagával folytatott párbeszédének” helyreállítása, vagyis a kommunikációs tér visszavétele. E nélkül ugyanis minden további lépés kivihetetlenné és értelmezhetetlenné válik.
A „megbeszélhetőség”, mint második döntő feltétel, valójában a hamis törésvonalak mentén kettétépett nemzeti közösség „újraegyesítése”. Világossá kell tenni, hogy végzetesen közel került esetleges tragédia a legfelső 3%-nyi globális elit kivételével mindenkit szétroncsolhat, így ennek elkerülése minden eddig elképzelhetőnél átfogóbb egyetértést, és együttműködést igényel, mert a nemzet csak így lehet képes összehangolt cselekvésre. Mivel ennek megteremtésére a jelenlegi politikai elitek egyik csoportja sem képes, döntő jelentősége van annak, hogy a társadalmi mozgalmaink az erre még alkalmas politikai elit csoportokra gyakorolt nyomással és a velük való együttműködés új formáival új nemzeti konszenzust hozzanak létre. Ez egyúttal annak a nyilvánvaló ténynek a deklarálását jelenti, hogy a „rendszerváltás rendszere” megbukott, és azonnal neki kell látni az új rendszer alkotmányos alapjai megteremtésének.
A harmadik döntő feltétel a nemzeti vagyonleltár elkészítése. Az elmúlt három évtized során a magyar nemzet, mint közösség az anyagi vagyonának legalább a felét elveszítette, a kár csak ebben a dimenzióban százmilliárd dolláros nagyságrendű. Ennél is nagyobb a veszteség a „külső természeti” (föld, víz, levegő, élővilág), és a „belső természeti” (egészség vagyon, lelki, erkölcsi, szellemi készletek, szolidaritási és „szeretet-javak”) rendszereinkben, amelyek terén a veszteség valószínűleg ezeréves államiságunk legsúlyosabb történelmi pusztulását jelenti.
Bármilyen kényes és fájdalmas is ez, nem halogathatjuk tovább a felelősség kérdését. A magyar társadalomra felfoghatatlanul nagy áldozatokkal teli évtized vár, és aligha gondolhatjuk komolyan, hogy erre késznek mutatkozik anélkül, hogy a felelős személyek és intézmények a nemzet színe előtt ne számolnának el tetteikkel és azok következményeivel. E megtisztulás (katharzis) nélkül esélytelen minden nemzet-újjáépítési stratégia.
A felelősség nagyobbik része azonban nem a kollaboráns belső elit csoportokat terheli, hanem azokat a globális hatalmi szereplőket, akik e kollaborációra kényszerítették őket korrumpálással vagy fenyegetéssel. Mivel a nemzet szinte valamennyi erőforrása az ő ellenőrzésük alá került, csak egyetlen eszköz van a tárgyalóasztalhoz kényszerítésükre. Világossá kell tenni számukra, hogy az eddig általuk kényelmesen kiszivattyúzott erőforrások egészét elveszíthetik, mert az ország fizikai összeomlása olyan anarchiát, sőt káoszt eredményez, amelynek „rendészeti” költségei a globális hatalmi rendszer számára negatív szaldót hoznak létre.
A társadalmi mozgalmak alapvető nemzet-stratégiai célja tehát az, hogy mihamarabb elkezdődjön a megbukott rendszer helyére lépő új alku kidolgozása. A tárgyalások megkezdéshez azonban legelőször is a két „tárgyaló küldöttség” létrehozására van szükség. Ma még egyikük sem létezik, hiszen a globális hatalom rendszere egyelőre nemcsak az ügyben való „kompetenciáját”, hanem saját létezését is tagadja, és a magyar nemzetet képviselő fél összetétele is kezelhetetlenül indulatos viták tárgya. A társadalmi mozgalmaink fő célja, hogy a tárgyaló küldöttségek létrehozását és a tárgyalások megkezdését, az itt felsorolt teendők logikai ívén haladva elősegítse.
Elhangzott a Magyar Szociális Fórum október 17-i társadalompolitikai tanácskozásán
Forrás: polgarinfo.hu