HTML

Kisgazdák Blogja

A polgári kisgazdák nem hivatalos blogja. A bejegyzés tartalmáért a szerző felelős.

Friss topikok

Szovjet terror: emlékmű Budapesten a 25 ezer katinyi áldozatnak

Kisgazda 2009.05.22. 20:03

Emlékművet állítanak Budapesten a katinyi erdőben 1940-ben a szovjet NKVD által lemészárolt mintegy 15-22 ezer lengyel katona, katonatiszt és értelmiségi tiszteletére. Honvédő katonákat, hivatásos tiszteket, kiváló vezetőket és stratégákat öltek meg tízezerszámra az oroszok – a meggyilkoltak között például 19 tábornok, több mint 350 ezredes és alezredes is volt –, a lengyel értelmiségi és alkotói elit képviselőit.

A Budapest Galéria nemzetközi pályázatán Varga Géza és Széri Varga Zoltán munkája nyerte el az első díjat. Ha a tervet az önkormányzatok is elfogadják, az emlékművet jövő tavasszal állíthatják fel a III. kerületben.

Lemészárolták a lengyel tisztikart

Az SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntése alapján kitervelt tömeggyilkosságot hajtott végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen, akik részben a Németország által lerohant országrészből menekültek át a később szovjet megszállás alá kerülő keleti lengyel területekre. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik.

Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katiny erdeiben. (A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katinyról.) Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel tartalékos százados, a varsói egyetem magyar lektora.

A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyni bűntény áldozatainak emléknapja.

Honvédő katonákat, orvosokat, olimpikonokat is meggyilkoltak

A katinyi bűntettet a Szovejtunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország tövénytelenül táborokba és fogdákba hurcolt polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Ezzel titokban – a letartóztatottak elítélése, a vádak bemutatása, a nyomozás lefolytatása és mindenfajta vádirat nélkül – mészárolták le a lengyel nemzet elitjét. Honvédő katonákat, hivatásos tiszteket, kiváló vezetőket és stratégákat – a meggyilkoltak között például 19 tábornok, több mint 350 ezredes és alezredes is volt –, az értelmiségi és alkotói elit képviselőit. Tartalékos tiszteket, világhírű tudósokat, egyetemi tanárokat, tudományos munkák szerzőit. Feltalálókat és művészeket, mérnököket, zenészeket, festőket és grafikusokat. Költőket, újságírókat és jogászokat – köztük a Legfelsőbb Bíróság és kerületi bíróságok bíráit –, orvosokat, klinikaigazgatókat és kórházi osztályok vezetőit. Óraadókat és egyetemi profeszorokat, kiváló sportolókat, köztük olimpikonokat is, politikai és társadalmi szereplőket: parlamenti képviselőket, állami és önkormányzati tisztviselőket. A katinyi mészárlás körülbelül 18 ezer ismert áldozata közül 760 orvos, 1040 tanár, több mint 100 jogász volt, és odaveszett számos egyéb szakma képviselője is.

Másra kenték

Oroszország a mai napig nem kért bocsánatot a lengyel nemzettől Katinyért. A szovjet hírügynökség 1990. április 13-i hivatalos nyilatkozatában a felelősséget nem a Szovjetunió legfelsőbb vezetésére, hanem néhány konkrét személyre, „Berijára, Merkulovra és segítőikre”, vagyis az NKVD vezetőjére és helyettesére hárítja. A bűntény tetteseit mind a mai napig nem fedték fel és nem ítélték el. Miután a németek 1943 tavaszán a nyilvánosság elé tárták a lengyel tömegsírokat a szmolenszki erdő mellett, ezek a sírok a világhatalmi játszmák tárgyaivá váltak. A németek széles körű propagandaakciót indítottak, a lengyel tisztek szovjetek általi kivégzésének vádjával valójában a Hitler-ellenes koalíció megzavarása és szétverése volt a céljuk. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sem akarta elismerni a mészárlás tényét. Sőt még nyilvánosságra se kívánták hozni a bűntény valódi tetteseinek kilétét, ellenben habozás nélkül elfogadták Sztálin nyilatkozatát.

(MR, MNO, Wikipédia, terrorhaza.hu)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kisgazda.blog.hu/api/trackback/id/tr311138005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása