Gyurcsány Ferenc lemondott.
Ismétlem: Gyurcsány Ferenc először az MSZP rendkívüli kongresszusán, majd nem sokkal később a magyar parlamentben jelentette be, hogy lemond.
Majd, miután világossá tette, hogy távozik a miniszterelnöki pozícióból, arról kezdett beszélni, hogy ezt milyen módon teszi. Kiderült, hogy nem megy fel a Sándor-palotába, és nem jelenti be a köztársasági elnöknek a lemondását, hanem az ő inspirálására a szocialista képviselők kezdeményeznek vele szemben konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyet a szocialista és a szabad demokrata képviselők majd megszavaznak. Ez így is történt, április 14–én úgy tettek a baloldali képviselők, ahogyan azt Gyurcsány Ferenc elképzelte. Pestiesen szólva "lezsírozták" a dolgot.
De mi is történt valójában?
Az alkotmányunk szellemiségével tökéletesen szembemenő aktus zajlott le a magyar országgyűlésben. Ez tény, de lehet, hogy nemcsak az alkotmány szellemiségével, de a betűivel is szembement a folyamat, s abban az esetben jogszerűtlen és érvénytelen, ami történt.
Az alkotmányunk szellemiségével azért ment szembe a lezajlott kormányváltás, mert főszabályként a konstruktív bizalmatlansági indítvány s egyáltalán mindenféle bizalmatlansági indítvány jellegzetesen ellenzéki eszköz a kormányok megbuktatására. Ezt egyébként Sólyom László köztársasági elnökünk is megírta még 2004-ben, amikor felmerült Medgyessy Péter elmozdításának gondolata. Az Alkotmánybíróság első elnöke úgy fogalmazott akkor, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem rendeltetésszerű használata az, ha manipulációs célzattal kezdeményezi a kormányzati oldal.
Nos, sokat elárul a mostani eseményekről, hogy az MSZP-s képviselők körében semmiféle zúgolódás, lázadozás nem volt észlelhető az elmúlt időszakban, minden esetben szinte teljes mellszélességgel felsorakoztak Gyurcsány Ferenc mögé. És ez az állapot 2006 ősze óta semmit sem változott. Tehát amikor Gyurcsány Ferenc most bejelentette a rendkívüli pártkongresszuson, hogy távozik, akkor ez meglepetésként és sokkolóan érte a szocialista küldötteket és képviselőket. Ők ez idő tájt is elégedettek voltak Gyurcsány ténykedésével, nem követelték a távozását. Ám Gyurcsány akaratuk és szándékuk ellenére rájuk kényszerítette, hogy alkalmazzák vele szemben a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, megnevezve a szánandó jelöltkeresgélés után Bajnai György Gordont mint utódját.
Kérdem: mi ez, ha nem manipuláció, az alkotmányos elvek és szellemiség semmibevétele? Hiszen nem történt más, mint hogy Gyurcsány és a szocialisták kijátszották az alkotmányos elveket, megalázták az alkotmányos normákat, kicsinyes hatalmi érdekeik oltárán ismét feláldozták a demokratikus alkotmányosság normáit. Persze ők most is a képünkbe nevetnek, s azt kérdik tőlünk, mi a baj, uraim, talán nem volt jogszerű és törvényes ez a folyamat?! Dehogynem! – válaszolják önmaguknak, majd hozzáteszik, lehet, hogy éppen nem volt éppenséggel erkölcsös, amit tettünk, de hát kit érdekel ez?
Csakhogy van egy rossz hírem az elvtársak számára: ezúttal lehetséges, hogy még csak legálisnak sem nevezhető az, ami történt. Miért? Azért, mert Gyurcsány Ferenc lényegében már a kongresszuson is bejelentette, hogy elhagyja hivatalát, a parlamenti beszédében azonban már szó szerint is kijelentette, hogy lemond. Márpedig, ha ez elhangzott, akkor annak demokratikus jogállamban következményei vannak.
Ezzel a mondattal egyetlen miniszterelnök sem viccelhet. Ha lemondott – és lemondott –, akkor onnantól kezdve az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek kell lépnie, tudomásul vennie a miniszterelnök lemondását és megkezdenie az új miniszterelnök-jelölt kiválasztását. (Alkotmányosan az ő feladata ilyenkor új miniszterelnök-jelöltet keresni, s akit megnevez, arról szavaz az Országgyűlés.) Az, hogy Gyurcsány lemondásának bejelentése után felszólítja saját képviselőit, kezdeményezzenek vele szemben konstruktív bizalmatlansági indítványt, nyílt színi és gátlástalan manipuláció az alkotmányos eszközökkel.
Azzal a tétellel, hogy Gyurcsány Ferenc valójában lemondott, és így a köztársasági elnök alkotmányos "mozgásterébe" került a folyamat, s ebből a kifolyólag a konstruktív bizalmatlansági indítvány nemcsak illegitim, de illegális, tehát törvénytelen is volt, egyetért két elismert alkotmányjogász, Kukorelly István és Tersztyánszkyné Vasadi Éva is. Ebből kifolyólag pedig az a véleményem, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványt meg kell támadni az Alkotmánybíróságnál. Ezt a demokrácia szellemiségének védelmére valakinek meg kell tennie!
Fricz Tamás, politológus
Magyar Hírlap
